Képviselőházi napló, 1935. IV. kötet • 1935. november 12. - 1935. december 21.

Ülésnapok - 1935-59

Az országgyűlés képviselőházának 59. ülése 1935 november 15-én, pénteken. 97 nálása. Ez a meghozandó magyar bortörvény megy el ebben a tekintetben a legtovább, amennyiben a jelen törvényjavaslat »bor« elnevezés alatt csak olyan italt enged forgalombahozni, amely a maga legapróbb, legatomisztikusalbiban apró részéig szőlőtőkén termelt anyagból származik. T. Képviselőház! A szőlősgazdálkodás problémái nemcsak ettől a bortörvényjavaslattól függnek és nemcsak ennek a bortörvényjavaslatnak törvényerőre való emelkedésétől várhatjuk a magyar szőlősgazdatársadalom helyzetének javulását, mert hiszen azok a jobb napok, amelyeknek elkö vétkezését mindnyájan kívánjuk, sok mindenféle kérdés elintézésétől függnek. A hegyközségi törvényben kell szabályozni azt, hogy hol, mit, milyen mennyiséget és milyen minőséget termeljünk; a szesztörvényben kell szabályozni azt, hogy a szőlőgazdálkodás mellékterményei hogyan hasznosíttassanak; a községi háztartások kérdésének rendezése keretében kell szabályozni a borfogyasztási adó eltörlésének vagy legalább további mérséklésének kérdését; az italmérési jog kérdéseinek szabályozása keretében kell a termelői kimérések kérdésével foglalkoznunk és talán nem utolsó sorban kell foglalkoznunk annak az árkülönbözetnek a kérdésével is, amely a termelői és a fogyasztói ár között gyakran 300—400% -ot f jelent. Foglalkoznunk kell a bornak, a szőlőnek kivitele alkalmával a kilépő állomásokon való megvizsgálásával és gondoskodnunk kell arról, hogy selejtes áru, nem piacképes áru azt a kilépő állomást el ne hagyhassa, mert annak a selejtes árunak a kilépő állomásról való visszadobása nagy nemzeti érdek, a magyar bor, a magyar szőlő, vagy a magyar gyümölcs becsületének kérdése. Minden talpalatnyi területet, minden szorgalmas munkáskezet beállítani a magyar nemzeti termelés szolgálatába, ez olyan elgondolás, olyan szükségesség, amelyre ebben a mi megcsonkítottságunkban nem is kell alludálnom. Ez a javaslat ebből az elgondolásból indul ki, ez a javaslat tökéletesen megvalósítja mindazt, ami a magyar szőlősgazdatársadalom felsegítése érdekében a bortörvényjavaslat keretén belül megvalósítható és ezért is, de azért is, mert meg vagyok győződve, hogy éppen ilyen harmonikusan fogja tudni a kormány mindazokat a kérdéseket megoldani, amelyek ugyanezt a célt szolgálják smajd, — a magyar szőlősgazdatársadalom és a magyar szőlőgazdálkodás prosperitását — a javaslatot örömmel elfogadom. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Esztergályos János képviselő urat illeti a szó. Esztergályos János: T. Képviselőház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam éppen úgy, mint a javaslatnál felszólalt legtöbb képviselő úr, elismerem, nagyon érdekes és értékes felszólalással iparkodott a javaslat mellé állni. Az igen t. képviselő urak, különösen a túlsó oldalról, iparkodtak felszólalásaikban az elismerésnek egész gyöngyfüzéreit megcsillogtatni itt a Ház előtt és különösen Görgey István t. képviselőtársam volt 'az, aki, elismerem, nagy hozzáértéssel szólt a kérdéshez és a maga részéről is iparkodott az elismerésnek ezt a gyöngyfüzérét még csillogóbbá tenni. Ha én mindezt elismerem, akkor el kell ismernem azt is, hogy ezekkel az érdekes és értékes felszólalásokkal ennek a javaslatnak vitája már le is záródhatnék. Hogy én mégis felszólalok ezekről a padokról, teszem ezt azért, mert a felszólalók előadásai megfigyelésének eredményeként kénytelen vagyok megállapítani, hogy az elismerésből font gyöngyfüzér szemei nem mind valódiak, hanem van ezek közt hamis gyöngyszem is és ez az az ok, amely engem arra késztet, hogy ebből a füzérből kiszedjem ezeket a hamis szemeket, magának a javaslatnak érdekében. Igen t. Képviselőház! Összes, a túloldalról eddig felszólalt képviselőtársaim beszédéből kiemelkedett az a gondolat, hogy a javaslat a magyar bor védelme mellett elsősorban a kis szőlőtermelők érdekeit hivatott megvédeni. Ha ezt én feltéve, de meg nem engedve, elfogadom, akkor legyen szabad mindjárt itt elöljáróban azt kérdeznem, hogyha a kisemberek védelmét is szolgálja ez a javaslat, mit keres ebiben a javaslatban a 11. és mit keres a 24 §1 A 11. §, amiként már előttem szólott t. képviselőtársaim is rámutattak — a következőket mondja (olvassa); »A közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak szesztartalma kilenc térfogat %-nál kisebb nem lehet.« Ha tényleg megfelel a valóságnak az, hogy a kisemberek, a kis szőlőtermelők érdekeit kívánják szolgálni, akkor kérdezem: miért méltóztatnak ezt a szakaszt ilyen százalékfokkal beállítani? Hiszen mindazok, akik ismerik a szőlőgazdálkodást, a bortermelést, nagyon jól tudják, hogy a 9%-os borok nem azoknak az alföldi kis szőlőtermelőknek a szőlőjében teremnek, akiknek nagy szegénységük mellett nincsen megadva az a lehetőség, hogy a szőlőmívelésnek megadják •mindazt, ami az elsőrangú borminőség hozadékának megszerzéséhez szükséges. 9%-os, 9 fokos bor csak azokban a szőlőkben terem és termelhető, ahol a tulajdonosnak megvan adva a mód és alkalom arra, hogy a szőlőt úgy kezelje, amiként azt a reális kezelés megkívánja. Ha tehát önök 9% mellett maradnak és ez a szakasz bentmarad a 9%-os térfogattal, akkor sok kis szőlőtermelő, bortermelő gazdát tesznek tönkre. Tönkreteszik azáltal, hogy törvényben állapítják meg, hogy például 8, 7, 6, vagy 5 fokos bort közforgalomba nem lehet hozni. Mi lesz ennek a logikus és természetes következményei Az, hogy akik elmennek bort vásárolni ezekhez a gazdákhoz, leóesárolják, leszorítják az árát, mondván, hogy a 8, y agy 7 fokos bornak közhasználatra való bocsátása törvényileg tiltva van. Most itt áll az a szegény kisember, az a szegény kistermelő, aki kora tavasztól, a bontástól egészen késő őszig lelkének minden szeretetével ott csüng azon a tőkén, nézi, figyeli minden tőke, minden szem fejlődését és végeredményben nagy munkájának eredményeként nem kap 9 fokos bort, hanem csak 8 fokosat. A következmény az, hogy nem kapja meg ezért a 8 fokos borért azt a pénzt, amelyet munkája és befektetett készkiadása után megérdemelne. Éppen ezért tisztelettel a következő határozati javaslatot nyújtom be ehhez a szakaszhoz (olvassa): »Határozati javaslat a 11. § 2. bekezdéséhez: Javaslom, hogy a közfogyasztás céljára forgalomba hozott boroknak szesztartalma 5 térfogatszázaléknál kisebb nem lehet.« De itt van a 24. §. A 24. § — mint méltóztatnak tudni — felhatalmazza a mindenkori földmívelésügyi miniszter urat, hogy ha bizonyos területeken — miként mondja — bő termés, illetőleg annyi bor van, amennyit nem tudnak sem a belföldi fogyasztásban, sem az exportban értékesíteni, abban az esetben a min-