Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-49

400 Az országgyűlés képviselőházának U9« helyesen — az illetékes 'belügyminiszter urat abb an f a tekintetben, hogy Tildy Zoltán magyar állampolgársága tekintetében ellenvetés hangozván el, illetőleg minthogy egy ellenpetíció során tagadásba vették az ő magyar állampolgárságát, nyilatkozzék az erre egyedül illetékes belügyminiszter, hogy Tildy Zoltán magyar állampolgár-e, igen vagy nem? A közigazgatási bíróságnak ez a végzé«e feltétlenül helyes

; jogos, indokolt; nem is tehetett mást. Vizsgáljuk azonban már most, hogyan alakul ez a kérdés, mert ennek a kérdésnek az elbírálása rendkívül fontos, ha pedig helytelenül történik az elbírálás, azt rendkívül veszélyes precedensnek tartom és ezért hozom ide a t, Ház elé. Szeretném, ha az igen t. túlololdalon ülő képviselőtársaim teljes higgadtsággal és az adatok komoly mérlegelésével, nem pártpolitikai, hanem nemzetpolitikai szempontból bírálnák el a kérdést és a miniszter urat is kérem, hogy kizárólag ebből a szempontból nézze ezt a kérdést. Tildy Zoltán személyi adatai a következők. 1889-ben született Losoncon, azon a Losoncon, amely ma — sajnos — az elszakított területhez tartozik. 12 napos korában hozták át szülei má is magyar területre és azóta — két esztendeig Angliában folytatott tanulmányaitól eltekintve — megszakítás nélkül, állandóan a jelenlegi Magyarország területén él. 1915. decemberében, tehát még a világháború alatt neveztetett ki református segédlelkésszé. 1919. márciusától kezdve pedig megválasztott lelkész itt Magyarországon és különböző lelkészi tiszteket töltvén be, 12 napos korától kezdve megszakítás nélkül mind e mai napig magyar területen tartózkodott. Tildy Zoltán ügyében azután elő kell adnom az édesatyjára vonatkozó adatokat is. A helyzet ugyanis — sajnos — úgy alakul, hogy amennyiben^ nem az 1879 : L. te, hanem a trianoni békeszerződés rendelkezései vétetnének Tildy . Zoltán állampolgársága elbírálásának alapjául, — amit feltételezni sem szeretnék — ebben az esetben Tildy Zoltán édesatyjának személyi adatai lesznek, vagy volnának mérvadók Tildy Zoltán állampolgársága ügyében. Ebben az^ esetben ugyanis a trianoni szerződés értelmében a községi illetőség kérdését kell megvizsgálni és Tildy Zoltán illetősége automatikusan édesatyjának községi illetőségéhez igazodik. Tildy Zoltán édesatyjának adatai a következők: néhai Tildy László Kismányán született és onnan 1875-ben jött fel Budapestre. Tizennégy évig megszakítás nélkül Budapesten tartózkodott, majd innen közvetlenül leköltözött Balassagyarmatra és ott tizennyolc évig élt. összesen tehát már 32 esztendőt élt Tildy Zoltán atyja megszakítás nélkül a mai Magyarország területén és csupán 1907-ben, amikor a vármegyei szolgálatból nyugdíjba ment, vonult haza a nyitramegyei Kismanyára, ahol kétévi nyugdíjas élet után meghalt 1909-ben, nem is sejtve, hogy előfordulhat az az eshetőség, amikor az ö,

t vagy fiának magyar állampolgársága egyáltalán kérdés tárgyává tehető. Meghalt tehát még a világháború előtt. T. Ház! En >a belügyminiszter úrhoz ennek a tényállásnak az alapján elsősorban a követ' kező kérdést intézem. Mi a helyzet akkor, ha adott esetben vagy az adotthoz hasonló esetben kétsgtelen, hogy a szóibanlevő egyén, valamint egész családja magyar volt, magyar ülése 1935 október 23-án, szerdán. ma

( is és magyar^ akar maradni s amikor nem vitás, hogy például az optálást is csak azért nem teljesítette, mert meg volt győződve arról, hogy felesleges optálnia, mert édesatyjának megszakítás nélküli 32 éves magyarországi tartózkodása és sajátmagának 12 napos kora óta Magyarországon való lakása és 1915 óta magyar közhivatalnoki minősége — hiszen -a papi tiszt közhivatalnak számít — ezt számára feleslegessé teszi? Mondom, az első kérdés, amelyet kénytelen vagyok teljes világossággal a belügyminiszter úrhoz intézni, a következő: Olyan esetben, amikor kétségkívül magát magyarnak valló, Magyarországon élő, minden idegszálával ehhez a földhöz kapcsolt, 1622 óta magyar nemességet élvező egyén állampolgárságának megállapításáról van szó, ahol semmiféle

1 nemzetközi jogi vita eshetősége nem merülhet fel, vájjon ebben az esetben a magyar állampolgárságot szabályozó általános törvény alapján, az 1^79 :L. te. alapján vagy pedig a trianoni szerződés alapján óhajt-e a belügyminiszter úr eljárnia illetőleg melyik jogszabályt tekinti erősebbnek, a generális intézkedést vagy ezt a speciális intézkedést? Minket sokszor megvádolnak azzal, hogy itt az ellenzéki oldalon mint negatív magyarok viselkedünk. Méltóztassék megengedni, belügyminiszter úr, hogy megmondjam teljes tárgyilagossággal, hogy én az Ön helyében mit cselekedném. En az ön helyében a következő elvet állapítanám meg hasonló esetben, (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Az ön helyében nem mondtam volna el ezt az interpellációt! — Helyeslés és taps a jobboldalon.) Nem közérdekű? (vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Nem! — Megay Meissner Károly: De mennyire nem!) Ezt a belügyminiszter úr meg fogja mondani, hogy miért nem közérdekű. Csak egy esetben nem közérdekű, ha a belügyminiszter úr a trianoni szerződés kegvetlen végrehajtásának az álláspontján áll. (Zaj és ellenmondások a jobboldalon.) Egyébként közérdekű és megnyugvást fog kelteni. Én az ön helyében a következő elvi alapra helyezkedném. Amennyiben nemzetközi vita anyagát képező ügyről van szó, ebben az esetj ben a belügyminiszter úr kénytelen a fennálló nemzetközi jogot, amely sajnos, a trianoni szerződésben van kodifikálva, alkalmazni. Amennyiben azonban olyan ügyről van szó, amely kizárólag mireánk, magyarokra tartozik, ebben az esetben az érvényes magyar közjog alapján az 1879 : L. t.-cikket kell tekintet nélkül az ide nem tartozó trianoni szakaszokra, alkalmazni. (Megay Meissner Károly: Aki másnak vermet ás, maga esik bele.) Belügyminiszter úr, ez a helyzet jogilag is, de nemzetpolitikai szempontból is, mert két jogszabály állván egymással szemben, a belügyminiszter úr diszkrecionális joga azt a jogszabályt alkalmazni, amelyet az adott esetben helyesnek, jónak, elsősorban nemzetpolitikai szempontból célszerűnek lát. Ez az én álláspontom és nagyon szeretném remélni, hogy a belügyminiszter úr is erre az álláspontra fog helyezkedni. Amennyiben azonban a belügyminiszter úr nem erre az álláspontra helyezkednék, méltóztassék megengedni, hogy erre az esetre is megjelöljem a trianoni szerződésnek azokat a szakaszait, amelyek egy emberséges és méltányos elinté7ésnek a jogi lehetőségét magukban hordják. Elismerem kiterjesztő magyarázatot kell adni a trianoni szerződés 62. $-ának, különösen e szakasz második bekezdésének. A trianoni