Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-44

Az országgyűlés képviselőházának 44. ülése 1935. évi október hó 15-én, kedden, Sztranyavszky Sándor és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: Elnöki előterjesztések. —, Endre Zsigmondnak, mint az összeférhetlenségi állandó bizottság tagjának eskütétele. — Az ítélőbíráknak és az ügyészség tagjainak fegyelmi felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a bírósági és ügyészségi tisztviselők fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslat. Hozzászóltak : Erődi-Harrach Tihamér előadó, Dulin Jenő, Surgóth Gyula, Fábián Béla, Krüger Aladár, Mózes Sándor, Wolff Károly, Horváth Zoltán. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az indítvány- és interpellacióskönyv felolvasása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány réseérői jelen volt: Lázár Andor. (Az ülés kezdődik délután í óra 5 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor foglalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. Az ülés jegyzőkönyvének vezetésére vitéz Miskolezy Hugó, a javaslatok mellett felszólalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Esztergályos János jegyző urat kérem fel. Bemutatom, a t. Háznak Öseh-Saombathy László képviselő úr levelét, amelyben betegségére való tekintettel négyheti szabadságot kér. Méltóztatnak a kért szabadságot megadni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. Bejelentem a t. Háznak, hogy legközelebbii ülésünkön a napirend megállapítása után az igazságügyminiszter úr írásban választ fog adni Csoór Lajos képviselő úrnak folyó évi június hó 26-án az ingatlan-vagyonközösségeik megszüntetése tárgyában elmondott interpellációjára. A Házi a bejelentést tudomásul veszi. T. Ház! Endre Zsigmond képviselő úr, az állandó összeférhetlenségi bizottság tagja, betegsége miatt ezideig a házszabályok 63. §-ának 3. bekezdésében előírt esküt nem tehette le. Felkérem a képviselő urat, hogy az eskü letétele végett az elnöki emelvény előtt megjelenni szívesikedjék. Kérem a jegyző urat, méltóztassék az eskü, szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa az eskü szövegét. — Endre Zsigmond leteszi az esküt). Elnök: A házszabályokban előírt eskü a Ház színe előtt letétetett. Bejelentem a t. Háznak, hogy az igazs ágügyminiszter úr a napirendünk első pontját képező törvényjavaslat tárgyalásának tartamára Horváth Dániel igazságügyminiszteri osztályfőnököt és Zehery Lajos miniszteri osztálytanácsost a házszabályok 142. §-ára való KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ III. utalással miniszteri megbízottként bejelentette. A Ház a bejelentést tudomásul veszi. Napirend szerint következik a kir. ítélőbíráknak és a kir. ügyészség tagjainak fegyelmi r felelősségéről, áthelyezéséről és nyugdíjazásáról, továbbá a kir. bírósági és kir. ügyészségi tisztviselő fegyelmi felelősségéről szóló törvényjavaslat (írom. 11,102.) tárgyalása. Erődi-Harrach képviselő urat mint előadót illeti a szó. Erődi-Harrach Tihamér előadó: T. Ház! Valamely törvényjavaslat tárgyalása során a legelső kérdés, amelynek fel kell merülnie, az, hogy a törvényjavaslat előterjesztése időszerű-e, szükségszerű -e. A jelen törvényjavaslattal kapcsolatban mindkét kérdésre igennel kell felelni. Egy javaslatnak időszerűségét az adja meg, hogy azok az életkörülmények, azok az előfeltételek, amelyek valamely törvényalkotáshoz kapcsolódnak, változtak-e az elmúlt idők alatt és ennekfolytán szükségessé vált más jogszabályok létesítése. A bírói fegyelmi jogszabályok már több mint hatvan esztendeje érvényben vannak, amennyiben ezeket az 1871 : VIII. te. foglalja magában. Az elmúlt több mint hatvan esztendő alatt a bírói szervezetben olyan mélyreható változások következtek be, hogy ezeknek , a szervezeti változásoknak megfelelően szükségszerűen a fegyelmi jogszabályoknak is változást kell szcnvedniök. Ezért időszerű és szükségszerű tehát a most tárgyalásra kerülő törvényjavaslat. Szükségszerű még azért is, mert a gyakorlat állandóan, sűrűn és gyakran ráutalt azokra a hiányosságokra, amelyek az 1871 : VIII. törvénycikkel kapcsolatban felmerültek. Az 1871 : VIII. törvénycikknek több olyan hiányossága igazolódott be a gyakorlatban, hogy ezekre vonatkozólag a törvényhozásnak kell intézkednie.^ Ezeknek a változtatásoknak szükség'szerűségét észrevette mind a fegyelmi bíráskodás, mind a felügyeleti hatóság úgy, hogy 1923 óta egyre sürgetőbbé vált ennek a törvényjavaslatnak előkészítése. Az igazságügyi kormányzat eleget is tett ennek a kívánságnak és sürgetésnek, amikor beterjesztette a most tárgyalás alá kerülő törvényjavas40