Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. munkanélkül ivan az országban, amint magya­rázta az előbb egy kormány támogató képviselő. Nem munkapolitika az, amikor az a paraszt­gazda virradattól, vagy reggel négy órától este hat óráig dolgozik, verejtékezik, {Felkiáltások jobb felől: Este nyolcig! — Egy hang a balközé­pen: Látástól vakulásig!) és ha kiszámítjuk, hat-nyolc fillér órabért kap. Az nein földbir­tckpolitika, hogy telepítést hirdetünk és meg­engedjük azt, hogy a bankok előttünk telepít­sék ki az embereket és amikor mi akarunk tele­píteni, nem tudjuk kitelepíteni. (Hertelendy Miklós: Elővételi joga van az államnak!) Ha gyakorolná! (Hertelendy Miklós: Gyakorolja a földmívelósügyi miniszter és visszajuttatja a földet!) Száz esetben egyszer vagy kétszer. (Her­telendy Miklós: Sokszor! Magam is tudck több példát!) Az igazi reformpolitika ezzel szemben, sze­rény nézetem szerint az volna — és ehhez ad­nék nagyon szívesen kivételes felhatalmazást — a tőke tekintetében, hogy amilyen mérték­ben csökken az ingatlannak értéke és a kereseti lehetőség, olyan mértékben viselje a pénztőke is ennek a kockázatát. A kamat tekintetében szükséges, hogy amilyen mértékben esik az in­gatlan, vagy a vállalkozás jövedelmezősége, olyan mértékben fizessen kamatot. (Lázár An­dor igazságügyminiszter: Szóval, a hitel sir ját ássuk meg! — Rupert Rezső: Megvan ásva!) A miniszter úr közbeszólás ára bátor leszek rámutatni éppen arra, hogy egész gazdasági életünknek az a baja, hogy ezt a pénztőkét, ezt a hitelrendszert állítjuk mindig előtérbe, és a földet, meg a munkát, a másik két termelési tényezőt lenyomjuk a sárga földre. Olyan ön­célú hitelrendszerünk van, amely kizárólag magamagáért létezik, nem azért, hogy a gazda­sági életet szolgálja, hanem azért, hogy magát minden kockázat ellen biztosítsa és a kockáza­tokat viselő termelőt és munkást leszorítsa. (Rassay Károly: Ezt mondta a miniszterelnök úr is tegnap!) De ez ellen nincs itt a védekezés, csak a jó tanács. Ha már a hitelrendszert fenn akarjuk tartani, olyan hitelrendszer kell, amely kiszolgálja a másik két termelő tényezőt, a munkát és a földet, nehogy a munka és a föld legyen rabszolgája annak a tőkének, ahogyan most van, hanem a tőke segítse elő és szolgálja ki a földet és a munkát. (Rassay Károly: Mo­ratórium és hitel: ez a kettő nem fér Össze! — Igaz! Ügy van! jobbfelől: — Lázár Andor igaz­ságügyminiszter: Halljuk! Ezek nagyon szép óhajtások! — Rupert Rezső: Az önök 33-as rendszere ez! — Zaj a jobboldalon.) T. Ház! Én fizetni akarok, és fizetek is. Ne­kem is volt adósságom, meg van is, bár nem vagyok gazda. (Gr. Festetics Domonkos: Vég­leges rendezés kell a gazdának! — Müller An­tal: Egyek vagyunk!) Azt tartanám tehát re­formpolitikának és ehhez adnék bármilyen szé­leskörű felhatalmazást, ha mi a jelenlegi tőkés gazdálkodási rendszer helyett, amelyben a pénztőke áll előtérben, áttérnénk a munkagaz­dálkodás rendszerére. (Lázár Andor igazság­ügyminiszter: Nem térünk át!) De igen, át kell térnünk és én azt hiszem, hogy át is lehet tér­nünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tőkét agyonüssük, hogy azt megbénítsuk, hanem azt jelenti, hogy a föld és a munka érdekében iga­zodjék a hitelrendszer, (Farkasfalvi Farkas Géza: Hogy a tőkét gazdasági élet szolgálatába állítsuk!) hogy keressük meg azokat a formá­kat, amelyek mellett a földnek és a munkának az érdekeit ki lehet elégíteni. Ne engedjük, hogy 20.000 vagy 100.000 munkanélküli Tegyen, ülése 1935 június lk-èn, pénteken. 13 hanem minden munkáskéz dolgozzék. Necsak annyi munkáskéz dolgozzék, amennyi tőkét ép­pen bele adunk a gazdasági életbe, hanem min­den kéz dolgozzék és olyan hitelrendszert biz­tosítsunk, hogy ki legyen elégítve a munka le­hetősége. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ezt meg lehet rendelettel csinálni?) Nem, ren­delettel nem lehet megcsinálni. Én csak azt mondom, hogy akkor, amikor a t. kormány olyan alapon áll, amellyel a másik rossz rend­szert tartja meg és nem törekszik ennek a jobb rendszernek a megvalósítására, akkor nem va­gyok abban a helyzetben, hogy a kivételes fel­hatalmazást megadjam. (Hertelendy Miklós: A munkával lehet értéket és tőkét teremteni!) Igen, csakis ezzel. (Lázár Andor igazságügymi­niszter: Ezt tehát meg kell becsülni! — Rupert Rezső: De ha nincs munkaalkalom!) Mert a munkát adó tőke leszorítja és kizsákmányolja a munkásokat, nem lehet tehát a munka meg­becsüléséről, a munka értékéről beszélni. Ma a tőke szabja meg, hogy mennyit termelhet az a föld, ezzel szemben a helyes az volna, hogy a föld teljes produktivitását fejtse ki és az le­gyen a tőke, amit a föld termel, nem pedig az, ami fel van írva a bankok könyveiben és köny­velési tételeiben. (Bródy Ernő: Halljuk! Hall­juk! Nagyon érdekes!) T. Képviselőház! Amit eddig voltam bátor kissé talán rendszertelenül elmondani (Derült­ség. — Bródy Eçno: Nagyon érdekes!) azok vo­natkoztak arra, hogy nem látom ugyan az al­kotmányjogi aggodalmak jogosságát a 33-as bizottság és a felhatalmazás megadása körül és én ettől függetlenül meg is adnám ezt a jogot, ha látnám a szükségszerűségét, a célszerűségét ennek, és ha volna a kormány iránt bizalmam. DG — sajnos, nem látom ennek a szükségszerű­ségét s nem látom azt, íiogy a kormány célsze­rűen meg is tudná oldani a felmerülő problé­mákat. Es minthogy a kormányzat gazdaság­politikai elvi álláspontját nem tartom helyes­nek, tehát bizalommal sem lehetek iránta, ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon. — Derültség a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Nagy pech!) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Nekem előttem szólott t. képviselőtársammal szemben ellenvéleményem van, mert ennél a javaslatnál éppen az elő téribe nyomuló legfontosabb 'kérdés az, hogy alkotmányjogilag veszedelmes, amit ez a javaslat tartalmaz és egyáltalán az az egész rendszer, amelyet ezzel a 33-as bizottsággal kez­dettek meg. Ez az alkotmány szempontjából veszedelem volt 1931 júliusában is, amikor az első felhatalmazási javaslatot a megrémült Képviselőházzal elfogadtatták. De arra még volt mentség, mert csakugyan az ország egé­szen váratlanul került bele a pánikhelyzetbe, akkor még lehetett ilyen felhatalmazási javas­lattal idejönni a Ház elé. Most már azonban ju­bilálunk, hiszen ötödik éve tart ez az ideigle­nes állapot, és évről-évre meghosszabbítja a többség ennek a törvénynek hatályát, s nem tudjuk, mikor lesz ennek vége, sőt egyáltalá­ban nem tudjuk, miért van ez, vége lesz-e, és milyen lelkiismeret az, amely ilyen javaslatot diktál és idehoz a Ház elé. örökösen szavalnak az ezeréves alkotmány­ról és itt ezeréves alkotmányunkat alapjában támadják meg, mert megtámadják a parlamen­tarizmus lényegét. A parlamentarizmus lényege éppen az alsóház költségvetési joga, ebből fej­lődött ki a parlament klasszikus hazájában, ' Angliában is. Ha a költségvetési jogot elveszik

Next

/
Thumbnails
Contents