Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-32

Az országgyűlés képviselőházának 32. munkanélkül ivan az országban, amint magyarázta az előbb egy kormány támogató képviselő. Nem munkapolitika az, amikor az a parasztgazda virradattól, vagy reggel négy órától este hat óráig dolgozik, verejtékezik, {Felkiáltások jobb felől: Este nyolcig! — Egy hang a balközépen: Látástól vakulásig!) és ha kiszámítjuk, hat-nyolc fillér órabért kap. Az nein földbirtckpolitika, hogy telepítést hirdetünk és megengedjük azt, hogy a bankok előttünk telepítsék ki az embereket és amikor mi akarunk telepíteni, nem tudjuk kitelepíteni. (Hertelendy Miklós: Elővételi joga van az államnak!) Ha gyakorolná! (Hertelendy Miklós: Gyakorolja a földmívelósügyi miniszter és visszajuttatja a földet!) Száz esetben egyszer vagy kétszer. (Hertelendy Miklós: Sokszor! Magam is tudck több példát!) Az igazi reformpolitika ezzel szemben, szerény nézetem szerint az volna — és ehhez adnék nagyon szívesen kivételes felhatalmazást — a tőke tekintetében, hogy amilyen mértékben csökken az ingatlannak értéke és a kereseti lehetőség, olyan mértékben viselje a pénztőke is ennek a kockázatát. A kamat tekintetében szükséges, hogy amilyen mértékben esik az ingatlan, vagy a vállalkozás jövedelmezősége, olyan mértékben fizessen kamatot. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Szóval, a hitel sir ját ássuk meg! — Rupert Rezső: Megvan ásva!) A miniszter úr közbeszólás ára bátor leszek rámutatni éppen arra, hogy egész gazdasági életünknek az a baja, hogy ezt a pénztőkét, ezt a hitelrendszert állítjuk mindig előtérbe, és a földet, meg a munkát, a másik két termelési tényezőt lenyomjuk a sárga földre. Olyan öncélú hitelrendszerünk van, amely kizárólag magamagáért létezik, nem azért, hogy a gazdasági életet szolgálja, hanem azért, hogy magát minden kockázat ellen biztosítsa és a kockázatokat viselő termelőt és munkást leszorítsa. (Rassay Károly: Ezt mondta a miniszterelnök úr is tegnap!) De ez ellen nincs itt a védekezés, csak a jó tanács. Ha már a hitelrendszert fenn akarjuk tartani, olyan hitelrendszer kell, amely kiszolgálja a másik két termelő tényezőt, a munkát és a földet, nehogy a munka és a föld legyen rabszolgája annak a tőkének, ahogyan most van, hanem a tőke segítse elő és szolgálja ki a földet és a munkát. (Rassay Károly: Moratórium és hitel: ez a kettő nem fér Össze! — Igaz! Ügy van! jobbfelől: — Lázár Andor igazságügyminiszter: Halljuk! Ezek nagyon szép óhajtások! — Rupert Rezső: Az önök 33-as rendszere ez! — Zaj a jobboldalon.) T. Ház! Én fizetni akarok, és fizetek is. Nekem is volt adósságom, meg van is, bár nem vagyok gazda. (Gr. Festetics Domonkos: Végleges rendezés kell a gazdának! — Müller Antal: Egyek vagyunk!) Azt tartanám tehát reformpolitikának és ehhez adnék bármilyen széleskörű felhatalmazást, ha mi a jelenlegi tőkés gazdálkodási rendszer helyett, amelyben a pénztőke áll előtérben, áttérnénk a munkagazdálkodás rendszerére. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Nem térünk át!) De igen, át kell térnünk és én azt hiszem, hogy át is lehet térnünk. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a tőkét agyonüssük, hogy azt megbénítsuk, hanem azt jelenti, hogy a föld és a munka érdekében igazodjék a hitelrendszer, (Farkasfalvi Farkas Géza: Hogy a tőkét gazdasági élet szolgálatába állítsuk!) hogy keressük meg azokat a formákat, amelyek mellett a földnek és a munkának az érdekeit ki lehet elégíteni. Ne engedjük, hogy 20.000 vagy 100.000 munkanélküli Tegyen, ülése 1935 június lk-èn, pénteken. 13 hanem minden munkáskéz dolgozzék. Necsak annyi munkáskéz dolgozzék, amennyi tőkét éppen bele adunk a gazdasági életbe, hanem minden kéz dolgozzék és olyan hitelrendszert biztosítsunk, hogy ki legyen elégítve a munka lehetősége. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ezt meg lehet rendelettel csinálni?) Nem, rendelettel nem lehet megcsinálni. Én csak azt mondom, hogy akkor, amikor a t. kormány olyan alapon áll, amellyel a másik rossz rendszert tartja meg és nem törekszik ennek a jobb rendszernek a megvalósítására, akkor nem vagyok abban a helyzetben, hogy a kivételes felhatalmazást megadjam. (Hertelendy Miklós: A munkával lehet értéket és tőkét teremteni!) Igen, csakis ezzel. (Lázár Andor igazságügyminiszter: Ezt tehát meg kell becsülni! — Rupert Rezső: De ha nincs munkaalkalom!) Mert a munkát adó tőke leszorítja és kizsákmányolja a munkásokat, nem lehet tehát a munka megbecsüléséről, a munka értékéről beszélni. Ma a tőke szabja meg, hogy mennyit termelhet az a föld, ezzel szemben a helyes az volna, hogy a föld teljes produktivitását fejtse ki és az legyen a tőke, amit a föld termel, nem pedig az, ami fel van írva a bankok könyveiben és könyvelési tételeiben. (Bródy Ernő: Halljuk! Halljuk! Nagyon érdekes!) T. Képviselőház! Amit eddig voltam bátor kissé talán rendszertelenül elmondani (Derültség. — Bródy Eçno: Nagyon érdekes!) azok vonatkoztak arra, hogy nem látom ugyan az alkotmányjogi aggodalmak jogosságát a 33-as bizottság és a felhatalmazás megadása körül és én ettől függetlenül meg is adnám ezt a jogot, ha látnám a szükségszerűségét, a célszerűségét ennek, és ha volna a kormány iránt bizalmam. DG — sajnos, nem látom ennek a szükségszerűségét s nem látom azt, íiogy a kormány célszerűen meg is tudná oldani a felmerülő problémákat. Es minthogy a kormányzat gazdaságpolitikai elvi álláspontját nem tartom helyesnek, tehát bizalommal sem lehetek iránta, ezért a törvényjavaslatot nem fogadom el. (Helyeslés a baloldalon. — Derültség a jobboldalon. — Gr. Festetics Domonkos: Nagy pech!) Elnök: Rupert Rezső képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Nekem előttem szólott t. képviselőtársammal szemben ellenvéleményem van, mert ennél a javaslatnál éppen az elő téribe nyomuló legfontosabb 'kérdés az, hogy alkotmányjogilag veszedelmes, amit ez a javaslat tartalmaz és egyáltalán az az egész rendszer, amelyet ezzel a 33-as bizottsággal kezdettek meg. Ez az alkotmány szempontjából veszedelem volt 1931 júliusában is, amikor az első felhatalmazási javaslatot a megrémült Képviselőházzal elfogadtatták. De arra még volt mentség, mert csakugyan az ország egészen váratlanul került bele a pánikhelyzetbe, akkor még lehetett ilyen felhatalmazási javaslattal idejönni a Ház elé. Most már azonban jubilálunk, hiszen ötödik éve tart ez az ideiglenes állapot, és évről-évre meghosszabbítja a többség ennek a törvénynek hatályát, s nem tudjuk, mikor lesz ennek vége, sőt egyáltalában nem tudjuk, miért van ez, vége lesz-e, és milyen lelkiismeret az, amely ilyen javaslatot diktál és idehoz a Ház elé. örökösen szavalnak az ezeréves alkotmányról és itt ezeréves alkotmányunkat alapjában támadják meg, mert megtámadják a parlamentarizmus lényegét. A parlamentarizmus lényege éppen az alsóház költségvetési joga, ebből fejlődött ki a parlament klasszikus hazájában, ' Angliában is. Ha a költségvetési jogot elveszik