Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-40

244 Az országgyűlés képviselőházának -40 azonban egy abnormális felhatalmazásról van szó éppen az élet által categoricus imperativusként diktált helyzettel állván szemben. Miután megállapítottam előbbi beszédem során, hogy a törvényeket nem a törvények kedvéért, hanem ' az országok érdekében alkotjuk, méltóztassék belátni, hogy az én álláspontom ebben a kérdésben teljesen helyes, mert speciel katonai vonatkozású kérdésekről lévén szó, azt az elvi álláspontot kell képviselnem, hogy kizárólagosan ez a szempont az, amely mértékadó kell, hogy legyen egy felelős honvédelemügyi miniszter részére. Ami már most a bizalmat illeti, a bizalom tekintetében ma az a helyzet, hogy a többségi párt: a Nep„ megszavazza a bizalmat a számomra. (Ügy van! Ügy van! jobb felől és a középen.) Ha olyan helyzet állana elő, amikor a Nep., vagy egy más többségi párt, vagy pedig a parlament összesége, nem fog egyetérteni, tekintet nélkül arra, milyen pártokon ülnek az egyes képviselők, nem fognak egyetérteni az illetékes honvédelmi miniszterrel, aki, természetesen, nem én leszek örökké, hiszen sohasem vágyódtam erre az állásra, mert hiszen egyrészt én is ember vagyok és meghalhatok egyszer, másrészt a politika nagyon fordulatos szokott lenni és nagyságok máról-holnapra elmerülnek és új nagyságok jönnek, (Friedrich István: Csak a csákly ásókra kell vigyázni, akkor nincs baj! — Derültség.) hogyha majd nem méltóztatnak, annakidején egyetérteni azzal a gesztióval, amelyet ezen törvényes felhatalmazás alapján gyakorol a mindenkori honvédelmi miniszter, meg lehet vonni a bizalmat (Horváth Zoltán: Olyan eset még nem történt meg!) és ezzel a kérdés automatikusan el lesz intézve és azonnal napirendre méltóztatnak ' tűzni egy novellát, amely ezt a törvényt hatályon kívül helyezi. \ Ami a bíróság összeállítását illeti, excellenciád nem volt jelen végig az első és a második tanácskozásnál, de talán vissza méltóztatik emlékezni arra, milyen volt az eredeti törvény és arra, hogy az urak iniszisztáltaik. Hiszen nagyon jól emlékszem Bródy Ernő t. képviselőtársam gesztusára, (Eckhardt Tibor: Ez jobb mint az eredeti!) aki hallatlanul meg volt elégedve az én toleranciámmal és hivatkozott arra, — ami nekem nagyon szimpatikus volt r- hogy ö tiszt volt és én azt is mindig honorálni szoktam. (Friedrich István (Bródy Ernőhöz): Hát beszélj! Szólalj fel! — Bródy Ernő: Majd fogok! — Elénk derültség.) Megállapítom, hogy akkor az ellenzéknek majdnem egyhangúlag az volt a véleménye, hogy a legmesszebbmenőén honoráltam az ellenzék felfogását. Már említettem előbbi beszédemben, hogy még a bíróság nélküli megoldásba is belementem volna, egy interminiszteriális megoldásba is és nekem szimpatikus abb volt éppen az objektivitás szempontjából az e fajta megoldás, amelyet bátor voltam a t. Háznak javasolni. A citátumomat fenntartom, bár nem vagyok jogi szakértő, hogy az nem szól büntetőbíráskodásra, vagy közigazgatási bíráskodásra, hanem általában ülnöki bíráskodásra. Megemlíti és leszögezi, mint tantételt, hogy ennél a bíráskodásnál hol az egyik elem, hol a másik elem rendelkezik többséggel. Úgyhogy én ebiben a tekintetben is teljesen igazolva látom magamat. Viszont megígérem a t. Háznak, hogy, amint azt látom, úgyis mint törvényhozó, úgyis mint miniszterelnök, úgyis mint felelős honvédelmi miniszter, hogy ezzel illése 1935 június £7-cn, csütörtökön. a felhatalmazással visszaélésiek lehetségesek, illetőleg elkövettetnek, én leszek az első, aki a reparáció iránt intézkedni fogok. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Megjegyzem, hogy miután a végrehajtási utasítást és általában az instrukciókat, magam fogom szignálni, eleve ki tudom zárni mindazokat a lehetőségeket, amelyektől az urak félnek. Hangsúlyozom, hogy katonai természetű intézkedéseknél nem lehet mindenre előre szabályokat megállapítani. Nálunk speciálisan az az irányelv, hogy instrukciókkal kell a nagyobb kérdéseket rendezni. Ez nálunk, a katonai tudományban külön fogalom és éppen azért méltóztassék ebben a tekintetben reám, .mint katonai szakemberre bízni annak megállapítását, vájjon a Horváth Zoltán képviselőtársam, vagy más képviselőtársam által előadott álláspont a helyes-e, vagy az a helyes» amelyet pártom, velem együtt elfogadott. (Elénk helyeslés jobbfelől és a középen.) Ezeket voltam bátor megjegyezni és kérem, méltóztassék a címet változatlanul elfogadni. (Elénk éljenzés és taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Kérem, azokat a t. képviselő urakat, akik a címet eredeti szövegében elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház az eredeti címet fogadta el. Következik az 1. §. Rakovszky Tibor jegyző (olvassa az 1—2. %-okat, amelyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad. — Olvassa a 3. §-t.) . ., Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Farkas Elemér előadó: T. Képviselőház! A 3. §. 4. bekezdése azt mondja, hogy (olvassa): »a hozzájárulás mértéke tekintetében hozott határozat ellen a kötelezett nyolc nap alatt panasszal élhet a közigazgatási bírósághoz.« Tekintettel arra, hogy az általános jogorvoslati határidőnek közigazgatási ügyekben nem a . nyolc, hanem a tizenöt nap felel meg, bátor vagyok ennek a nyolc napnak tizenöt napra való helyesbítését kérni a következő formában. Indítványozom, hogy a 3. § negyedik bekezdésében a bekezdés első mondatában »nyolc nap alatt« szöveg helyett »tizenöt nap alatt« szöveg illesztessék be. Tisztelettel kérem ennek a módosításnak elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: T. Ház! Kérdezem, van-e valakinek észrevétele az előadó úr által beterjesztett módosítás tárgyalása elleni (Nincs!) A 3. §-hoz Bródy Ernő képviselő úr jelentkezett szólásra. Bródy képviselő urat illeti a szó. Bródy Ernő: T. Képviselőház! Mindenekelőtt legyen szabad kijelentenem, hogy a hét napban benne vagyok, a hét és nyolc napból, meg a tizenöt napból semmi baj sincsen, ez elfogadható, de még ehhez kérnék egy bírót. A közigazgatási bíróság tudniillik jelen összetételében úgy áll, hogy az elnök vagy a másodelnök vezetése alatt van egy bíró és a laikus elemek többségben vannak. Minthogy a miniszterelnök úr reám hivatkozott, hogy én a bizottsági tárgyalásnál ezt a formulát szívesen láttam, rá kell mutatnom arra, hogy én a közigazgatási bíróság bevonását láttam szívesen, mert hiszen ,ott a bizottságban vita volt arról, hogy vájjon a Kúria vagy a közigazgatási bíróság legyen illetékes ezekben az ügyekben és én a közigazgatási bíróság bevonását — minthogy az éppen financiális és adókérdésekkel sokat foglalkozik — helyénvalónak láttam. Az ülnökrendszert szintén szóba hoztam a