Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-40

238 Az országgyűlés képviselőházának UO akik lelkiismeretesen akarnak ítélkezni, bogy ítéletük lelkiismeretüknek megfeleljen, kény­telenek lesznek nemcsak a javaslatot és a ja­vaslat indokolását, hanem a Képviselőház vitáját is tanulmányozni és akkor látni fog­ják, hogy itt igenis, akadt olyan vélemény és olyan nézet, amely aggodalmat fejezett ki azzal a plein pouvoirral szemben, amelyre vo­natkozóan az igen t. miniszterelnök úr abban bízva, hogy örökéletű lesz abban a miniszter­elnöki székben (vitéz Gömbös Gyula miniszter­elnök: Nem vagyok ilyen optimista!) és más esetleg nem jöhet, (vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnök: De jöhet!) bizalmat kért és e bi­zalom, mellett egy ilyen általunk diktatóri­kusnak nevezett felhatalmazást szavaztatott meg pártjával. T. Ház! Neken ennél a javaslatnál módosí­tásaim vannak, amelyek nem változtatnak a javaslat lényegén, de úgy gondolom, hogy a polgárságot is kielégítik, azt a polgárságot, amely most is agyon van terhelve és ezzel a ja­vaslattal még jobban meg lesz terhelve. En az 1. §-t úgy, ahogyan szövegezve van, nem tudom elfogadni, de a magam és pártom nevében va­gyok bátor az 1. § helyett a következőket aján­lani. (Olvassd): »Minden 14-ik életévét betöltött magyar állampolgárt 60-ik életévének betölté­séig nemre való tekintet nélkül arra lehet köte­lezni, hogy a légi támadás elleni védekezésben való oktatáson és gyakorlati kiképzésen lakó­helyén havonta legfeljebb egy órán át — ha az életkörülményei sérelme és egészségi állapota veszélyeztetése nélkül lehetséges — résztve­gyen. (Ellenmondások a jobboldalon.) Beteg embereket csak nem fognak odarendelni! (Zaj.) (Tovább olvassa): »Ilyen részvételre március 1-től október l-ig és ünnepnapon, valamint va­sárnap senki sem kötelezhető. Aki 14 éves korá­tól kezdve további iskolázásban részesül, ez idő alatt az iskoláztatása keretében részesítendő oktatásban és kiképzésben. Nők elméleti okta­táson és elméleti kiképzésen kívül egyéb szol­gálatban rcsztveuni nem kötelesek. A havi egy órai elméleti oktatáson és gyakorlati részvéte­len túl a férfiak is alkalmasságuknak megfe­lelő személyes szolgáltatás teljesítésére csak már valamely ellenséges légitámadás valószínű bekövetkezése esetén, illetve a támadás bekö­vetkezésekor kötelezhetők.« (Derültség^ a jobb­oldalon és a középen. — Felkiáltások jobbfelől: Honnan tudják? Akkor már itt vannak!) T. képviselőtársaim, az állandó kiképzés folyik, az csak egy extraordinárius intézkedés, hogy arra való tekintet nélkül akkor már kötelezhe­tők... (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ez a javaslat megmondja, hogy ez a végrehajtási utasításban lesz!) örülni fogok miniszterelnök úr, ha honorálni fogja ezt a végrehajtási wn­delet meghozásánál, (vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnök: Nem szórói-szóra* de mégis...) Akkor sem végeztem hiábavaló munkát. A 2. §-t sem tudom elfogadni, t. miniszter­elnök úr, úgy, ahogyan az szövegezve van. Ehe­lyett is a magam és pártom nevében a követ­kező szöveget ajánlom (olvassa); »A védekezés érdekében tényleges veszély fenyegetése vagy bekövetkezte esetén« — ez egy közbevetett mon dat — »a szükség tartamára a mozgási szabad­ság rendészeti természetű intézkedésekkel kor­látozható és a lakosság különleges rendelkezé­seik megtartására kötelezhető. Ezeket a korláto­zásokat és különleges rendelkezéseket a honvé­delmi miniszter állapítja meg rendeletileg az illetékes miniszterekkel egyetértően«, — és itt . ülése 1935 június 27-én, csütörtökön. van a punctum saliens — »de a rendelet addig nem hajtható végre, amíg azt a Képviselőház­nak be nem mutatják és az tudomásul nem ve­szi.« (Zaj a jobboldalon és a közepén. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt így nem lehet megcsinálni!) Már a miniszterelnök úr azt mondta, hogy esetleg majd a végrehajtási ren­delet kiadásánál lehet erről szó- (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Ezt az utolsót nem!) A 3. §-sal kapcsolatban, amely a bíróság­ról szól, vártam a miniszterelnök úr nyilatkoza­tát, vártam, hogy azt a káoszt, amely ebben a bírósági dologban itt le van fektetve, eloszlatja. Azok a precedenseknek nevezett jelentések, ame­lyeket a miniszterelnök úr szíves veit felolvasni, egyáltalán nem precedensek és ide egyáltalában nem vonatkoznak. A társadalmi bíráskodás ide nem vonatkozhatik, mert ott a munkaadó és a munkás delegálja a megbizottját, (Eckhardt Ti­borc Paritásos bíráskodás!) az paritásos bírás­kodás. Nagyon rosszul adták a miniszterelnök úrnak azt a, jelentést, (vitéz Gömbös Gyula mi­niszterelnök: Ulnökbíráskodásról van szó!) Nem tudom, hogy az a kiváló jogász, (Egy hang jobbfelől: Jogászok!) aki ezt a törvényjavasla­tét és a törvényjavaslatnak ezt a pontját szöve­gezte, átgondolta-e azt, hogy mi az a közigaz­gatási bíróság. T. miniszterelnök úr, a közigaz­gatási bíróságot az 1896:XXVI. te. hozta létre, (Felkiáltások jobbfelől: Ennyit mi is tudunk!) tehát csak azt nevezhetjük közigazgatási bíró­ságnak, amely ennek a törvénycikknek megf ele­lőleg van megalakítva. (Antal István államtit­kár: Vagy amit egy újabb törvény ilyennek nevez!) T. államtitkár úr, téved! {Zaj. — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Pedig ő is jogász! — Eckhardt Tibor: De jogvita is lehet­séges!) Ebben a törvényben mindjárt megvan, hogy mely ügyek tartoznak a közigazgatási bírósághoz. (Tasnádi Nagy András állam­titkár: Ujabb törvény megváltoztathatja.) T. államtitkár úr, méltóztassék egy kis türelemmel lenni, rá fogok mutatni erre is. Ebben a törvényben meg van mondva, hogy mely ügyek tartoznak oda. Azt mondja a szö­veg: amiket a törvény odautal, vagy amit ren­deletileg oda/utalnak. De ez maga a tárgy, a konkrétum, amit eldönt. De a közigazgatási bí­róság szerkezetében és szervezetében ez nem változtat, ez csak az ügyeknek odautalása. Azt mondta továbbá ez a törvény, t. államtitkár úr, hogy a közigazgatási bíróság két csoportban ítél­kezik. (Tasnádi Nagy András államtitkár: Ujabb törvény megváltoztathatja!) Tehát lehet oda­utalni ügyeket, ez nincs kizárva, de itt ebben a tönvényjavaslatlban nem az van, ebben a törvény­javaslatban az van mondva, hogy a közigazga­tási bíróság ítélkezik. Ez az összetételű bíróság nem az a bíróság, amelyet az 1896:XXVI. t-.cikk alkotott, (vitéz Somogyváry Gyula: Nem is mondotta senki!) T. képviselőtársam, nem mon­dotta senki? írva van! Benne van a törvényja­vaslatban az, hogy a közigazgatási bíróság, nem önök mondják tehát, a törvényjavaslat mondja. (Zaj a jobboldalon.) Ez fából vas­karika! (Zaj.) Ez nem közigazgatási bíróság, ne zavarjuk össze t. képviselőtársaim a fogal­makat, ez egy ad hoc bíróság, ha tehát az igaz­ságügyminiszter úr, vagy az államtitkár úr látta ezt a javaslatot, ez elkerülte a figyelmét. Ne írják ide ebbe a javaslatba, hogy ez köz­igazgatási bíróság, mert nem az, ez egy ad hoc, egy eseti bíróság- Méltóztassék ezt innen ki­hagyni, akkor helytállhat a szöveg. Itt egy spe­ciális alakulat, egy speciális bíróság intézke-

Next

/
Thumbnails
Contents