Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. ülése 1935 június 26-án, szerdán. 207 selő úr interpellációja. A jegyző úr felolBrandt Vilmos jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz: , ,. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy a benzin vámmentes behozatala óta az ellátás folytonossága veszélyeztetettnek látszik % Célravezetőnek tartja-e a miniszter úr azt az intézkedést, amelyet a benzinárak mérséklése érdekében tett? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a mezőgazdasági munkák részére szükséges olaj és benzin rendelkezésre álljon? AndaháziKasnya Béla s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi-Kasnya Béla: Mélyen t. Képviselőház! Interpellációt írtam bè a benzin- és olajárak alakulása tárgyában, valamint a ,benzin- és olajellátás folytonosságának biztosítása tárgyában, azonban tudomásomra jutott, hogy ma délután a miniszter úrnak sikerült ezt a kérdést mindkét fél, illetőleg valamennyi fél közös megelégedésére elintézni és így interpellációm tárgytalan. (Éljenzés és taps. — Némethy Vilmos: Kár a benzinért! — Derültség balfelől.) Gratulálok a miniszter úrnak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa): »Interpelláció az igazságügy miniszter úrhoz: Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a jelenlegi bírói jogi gyakorlat szerint a belsőségekre vonatkozó tulajdonközösségek megszüntetése úgyszólván teljesen lehetetlen és ennek folytán különösen a faluk életében állandó ellenségeskedések vannak s azonfelül nagy nemzeti értékek mennek veszendőbe, mert a házak stb. nem tataroztatnak. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr olyan intézkedést tenni, esetleg törvényjavaslatot előterjeszteni, hogy a belsőségek közös tulajdonjoga megszüntetendő, ha azt a tulajdonostársak vagyoni arány szerinti többsége kéri. továbbá akkor is, ha a tulajdonostársak egyike a megszüntetési keresetben kijelenti, hogy a bírósági becsű által megállapítandó vételarat kifizeti és az ennek megfelelő összeget a keresettel egyidejűleg bírói letétbe is helyezi. Csoór Lajos s. k « • Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szo. Csoór Lajos: Mélyen t. Képviselőház! Egé szén röviden leszek bátor előadni interpellációmat. (Halljuk! Halljuk!) A kir. Kúria a háború utáni időben a koronaromlás idején azt a gyakorlatot követte, hogy a háztulajdont nem lehetett árverésen eladni és pedig azért nem, mert az idő alkalmatlan volt arra és nem volt •biztosítva, hogy a közös tulajdonosok, hs igy, árverés útján, meg akarják szüntetni közös tulajdonukat, ne károsodjanak. Ezt a gyakorlatot most is fenntartják azon a címen, hogy most pedig az ingatlanok érteke igen alacsony és ezért károsodik a tulajdonos, ha eladja az ingatlanát. A falun igen gyakori eset az, hogy 5—6 kisgazda közösen örököl egy-egy ingatlant, vagy házat és azon nem tudnak megosztozni. Ebből rengeteg ellenségeskedés, veszekedés keletkezik, de rendkívül nagy közgazdasági károk is származnak belőle. (Ügy van! balfelöl.) így például a közös tulajdonosok nem gondozzák a házat, a ház összedől, egyik fél sem fizeti az adó kat a közös tulajdonukban levő ház után, ha pedig valamelyik benne lakik a házban, akkor a másik fél olyan sok pénzt kér ezért tőle, hogy azt nem tudja megfizetni. Ha összeköltöznek, akkor sokszor egymást verik, veszekednek, a bírósághoz mennek becsületsértési ügygyel és más ilyen perekkel, — summa suminárum — ezekből a közös háztulajdonokból rendkívül sok baj származik a vidéken. Ennek ellenére a királyi Kúria gyakorlata alapján a legritkább esetben szüntetik meg az ilyen közös háztulajdont. ; Szükségesnek tartanám, ha az igazságügyminiszter úr valamilyen formában, akár törvényjavaslat, akár miniszteri nyilatkozat formájában, vagy más módon közrehatna, hogy a királyi Kúriának ez a nehézkes gyakorlata helyes irányba terelődjék. (Hunyadi-Vas Gergely: Nem lehet a bíróságokat befolyásolni!) Hát ha nem lehet miniszteri rendelettel, akkor lehetne törvényjavaslattal, amely kimondaná, hogy az ilyen közös tulajdonban levő házingatlanokat el lehet árverezni, ha a vagyonközösségben vagyonilag többségben levő tulajdonosok kimondják, hogy el akarják adni közös tulajdonukat, vagy pedig az, aki el akarja adatni, a bírói becsünek megfelelő vételárat letétbe helyezi a bírósághoz. Ez rendkívül fontos érdek. En nem vagyok ügyvéd, hanem lapszerkesztő, de minden héten, az ország minden részéből kérnek tőlem tanácsot az emberek, hogy mit csináljanak, mert a jóhiszemű emberek Össze vannak láncolva a rosszhiszeműekkel és nem tudnak megszabadulni attól a közösségtől, amely rájuk nézve rendkívül kellemetlen, az államra nézve pedig igen hátrányos dolog. Én tehát azt kérném tisztelettel, hogy az igazságügyminiszter úr törvényjavaslattal, vagy valamilyen más formában intézkedjék interpellációm értelmében aziránt, hogy a királyi Kúria gyakorlata ezeknek a háztulajdoni vaf

yonközösségeknek megszüntetésére irányrtlasson és elháríttassék az a kifogás, hogy az idő alkalmatlan erre. Erre nagy szükség van t. Képviselőház. Láttuk a valorizáció kérdésénél, hogy milyen hosszú időbe került, amíg a királyi Kúria rátért arra a jogos elvre, hogy az adósnak a kötelezettség tartalmának megfelelően kell teljesítenie, most pedig, r amikor a teumények ára leesett, nem akar rátérni arra a gyakorlatra, hogy a pénzszolgáltatásokat arányba hozzák a terményárakkal. Nyilvánvaló tehát egy ilven miniszteri, vagy törvényhozási intézkedésnek a szükségessége, egy ilyen fontos kérdésben, amely sokezer falusi embert érint. Ennek sok értelme volna és kötelesség is volna ezt megtenni, kérném tehát az igazságügyminiszter urat, hogy ilyen értelemben méltóztassék intézkedni. Elnök: Az interpelláció ki fog adatni az igazságügyminiszter úrnak. . Következik Csoór Lajos képviselő űr II. számú interpellációja a pénzügy- és földmívelesügyi miniszter urakhoz. Kérem az interpelláció szövésének felolvasását. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Interpelláció a pénzügy- és földmívelésügyi miniszter urakhoz. Tekintettel arra, hogy az 1935/36. évben, az eddigi kormánynyilatkozatok szerint az elozo evi gabonaértékesítési és őrlési rendszer maradt fenn. 31*