Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-39

Az országgyűlés képviselőházának 39. ülése 1935 június 26-án, szerdán. 207 selő úr interpellációja. A jegyző úr felol­Brandt Vilmos jegyző (olvassa): »Interpel­láció a m. kir. kereskedelemügyi miniszter úrhoz: , ,. Van-e tudomása a miniszter urnák arról, hogy a benzin vámmentes behozatala óta az el­látás folytonossága veszélyeztetettnek látszik % Célravezetőnek tartja-e a miniszter úr azt az intézkedést, amelyet a benzinárak mérsék­lése érdekében tett? Hajlandó-e a miniszter úr intézkedni, hogy a mezőgazdasági munkák részére szükséges olaj és benzin rendelkezésre álljon? Andaházi­Kasnya Béla s. k.« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Andaházi-Kasnya Béla: Mélyen t. Képvi­selőház! Interpellációt írtam bè a benzin- és olajárak alakulása tárgyában, valamint a ,ben­zin- és olajellátás folytonosságának biztosítása tárgyában, azonban tudomásomra jutott, hogy ma délután a miniszter úrnak sikerült ezt a kérdést mindkét fél, illetőleg valamennyi fél közös megelégedésére elintézni és így interpel­lációm tárgytalan. (Éljenzés és taps. — Né­methy Vilmos: Kár a benzinért! — Derültség balfelől.) Gratulálok a miniszter úrnak. (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Következik Csoór Lajos képviselő úr interpellációja. Kérem a jegyző urat, hogy az interpelláció szövegét felolvasni szíveskedjék. Brandt Vilmos jegyző (felolvassa): »Inter­pelláció az igazságügy miniszter úrhoz: Van-e tudomása az igazságügyminiszter úrnak arról, hogy a jelenlegi bírói jogi gya­korlat szerint a belsőségekre vonatkozó tulaj­donközösségek megszüntetése úgyszólván telje­sen lehetetlen és ennek folytán különösen a faluk életében állandó ellenségeskedések van­nak s azonfelül nagy nemzeti értékek mennek veszendőbe, mert a házak stb. nem tataroz­tatnak. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr olyan intézkedést tenni, esetleg törvényjavas­latot előterjeszteni, hogy a belsőségek közös tulajdonjoga megszüntetendő, ha azt a tulaj­donostársak vagyoni arány szerinti többsége kéri. továbbá akkor is, ha a tulajdonostársak egyike a megszüntetési keresetben kijelenti, hogy a bírósági becsű által megállapítandó vételarat kifizeti és az ennek megfelelő össze­get a keresettel egyidejűleg bírói letétbe is he­lyezi. Csoór Lajos s. k « • Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szo. Csoór Lajos: Mélyen t. Képviselőház! Egé szén röviden leszek bátor előadni interpelláció­mat. (Halljuk! Halljuk!) A kir. Kúria a há­ború utáni időben a koronaromlás idején azt a gyakorlatot követte, hogy a háztulajdont nem lehetett árverésen eladni és pedig azért nem, mert az idő alkalmatlan volt arra és nem volt •biztosítva, hogy a közös tulajdonosok, hs igy, árverés útján, meg akarják szüntetni közös tulajdonukat, ne károsodjanak. Ezt a gyakor­latot most is fenntartják azon a címen, hogy most pedig az ingatlanok érteke igen alacsony és ezért károsodik a tulajdonos, ha eladja az ingatlanát. A falun igen gyakori eset az, hogy 5—6 kis­gazda közösen örököl egy-egy ingatlant, vagy házat és azon nem tudnak megosztozni. Ebből rengeteg ellenségeskedés, veszekedés keletke­zik, de rendkívül nagy közgazdasági károk is származnak belőle. (Ügy van! balfelöl.) így pél­dául a közös tulajdonosok nem gondozzák a há­zat, a ház összedől, egyik fél sem fizeti az adó kat a közös tulajdonukban levő ház után, ha pedig valamelyik benne lakik a házban, akkor a másik fél olyan sok pénzt kér ezért tőle, hogy azt nem tudja megfizetni. Ha összeköltöznek, akkor sokszor egymást verik, veszekednek, a bírósághoz mennek becsületsértési ügygyel és más ilyen perekkel, — summa suminárum — ezekből a közös háztulajdonokból rendkívül sok baj származik a vidéken. Ennek ellenére a ki­rályi Kúria gyakorlata alapján a legritkább esetben szüntetik meg az ilyen közös háztulaj­dont. ; Szükségesnek tartanám, ha az igazságügy­miniszter úr valamilyen formában, akár tör­vényjavaslat, akár miniszteri nyilatkozat for­májában, vagy más módon közrehatna, hogy a királyi Kúriának ez a nehézkes gyakorlata helyes irányba terelődjék. (Hunyadi-Vas Ger­gely: Nem lehet a bíróságokat befolyásolni!) Hát ha nem lehet miniszteri rendelettel, akkor lehetne törvényjavaslattal, amely kimondaná, hogy az ilyen közös tulajdonban levő házingat­lanokat el lehet árverezni, ha a vagyonközös­ségben vagyonilag többségben levő tulajdono­sok kimondják, hogy el akarják adni közös tu­lajdonukat, vagy pedig az, aki el akarja adatni, a bírói becsünek megfelelő vételárat letétbe he­lyezi a bírósághoz. Ez rendkívül fontos érdek. En nem vagyok ügyvéd, hanem lapszerkesztő, de minden héten, az ország minden részéből kérnek tőlem taná­csot az emberek, hogy mit csináljanak, mert a jóhiszemű emberek Össze vannak láncolva a rosszhiszeműekkel és nem tudnak megszaba­dulni attól a közösségtől, amely rájuk nézve rendkívül kellemetlen, az államra nézve pedig igen hátrányos dolog. Én tehát azt kérném tisztelettel, hogy az igazságügyminiszter úr törvényjavaslattal, vagy valamilyen más formában intézkedjék in­terpellációm értelmében aziránt, hogy a királyi Kúria gyakorlata ezeknek a háztulajdoni va­f yonközösségeknek megszüntetésére irányrtl­asson és elháríttassék az a kifogás, hogy az idő alkalmatlan erre. Erre nagy szükség van t. Képviselőház. Láttuk a valorizáció kérdésénél, hogy milyen hosszú időbe került, amíg a királyi Kúria rá­tért arra a jogos elvre, hogy az adósnak a kö­telezettség tartalmának megfelelően kell telje­sítenie, most pedig, r amikor a teumények ára leesett, nem akar rátérni arra a gyakorlatra, hogy a pénzszolgáltatásokat arányba hozzák a terményárakkal. Nyilvánvaló tehát egy ilven miniszteri, vagy törvényhozási intézkedésnek a szükségessége, egy ilyen fontos kérdésben, amely sokezer falusi embert érint. Ennek sok értelme volna és kötelesség is volna ezt meg­tenni, kérném tehát az igazságügyminiszter urat, hogy ilyen értelemben méltóztassék in­tézkedni. Elnök: Az interpelláció ki fog adatni az igazságügyminiszter úrnak. . Következik Csoór Lajos képviselő űr II. számú interpellációja a pénzügy- és földmíve­lesügyi miniszter urakhoz. Kérem az interpel­láció szövésének felolvasását. Veres Zoltán jegyző (olvassa): »Interpel­láció a pénzügy- és földmívelésügyi miniszter urakhoz. Tekintettel arra, hogy az 1935/36. év­ben, az eddigi kormánynyilatkozatok szerint az elozo evi gabonaértékesítési és őrlési rendszer maradt fenn. 31*

Next

/
Thumbnails
Contents