Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

130 Az országgyűlés képviselőházának vénnyel semmi sincsen megoldva. Tudnunk kell, hogy ezek a szegény igazi hadikárosultak az ötpengős özvegyi járadékból, a kétpengos 25%-os rokkantjáradékból, a 16 pengős 50%-os rokkantjáradékból, az 1-5 pengős árvajáradékból hogyan élnek, hol helyezkedtek el; hol vannak és mit csinálnak ezek a hadikárosultak azonkívül, ahogyan látjuk őket az utcán, az utcasarkokon koldulni vagy cipőzsinórt árulni. Ez a kérdés is teljesen el van hanyagolva és a munkatervben nem foglal helyet. Foglalkozni kellene — és ez talán szintén nem jelentéktelen dolog — az álláshalmozások kérdésével is. Ez is helyet foglal a napi témakörben, témakomplexusban, de azt sem tudja senki vagy nem akarja tudni, de hivatalosan még mindenesetre nem foglalkoztak vele, hogy hányan vannak és kik azok, illetőleg még azt is elengedem, hogy kik azok, mert a statisztika személyekkel nem foglalkozik, csak számokkal, tehát, hogy hányan vannak, akik a mai tragikus időben több forrásból is merítenek, amíg százezrek az éhenhalással küzdenek. Meg kellene állapítani — amint mondottam — azt a hallatlan diszparitást, amely a jövedelemmegoszlás terén az egyes kategóriák között van. Nem látom elégségesnek a munkatervet a szociálhigiénia területén sem. Népbetegségek: tüdővész, venereás-betegségek és különböző ragályok tizedelik az országot. Itt nem csupán számokkal kellene operálni, hanem át kellene terelni a statisztikai adatgyűjtést és adatszolgáltatást az oknyomozás területére, meg kellene állapítani azt, hogy hol mi a baj, mi okozza a betegséget. A népmozgalmi statisztika, az egyke kérdése is ide tartozik. Ha statisztikus volnék vagy ilyen munkatervet állítanék össze, itt is az oknyomozás módszerét venném alapul, aminek alapján érzésem szerint pontosan meg lehetne állapítani azt, hogy az egykének nem morális, hanem mélyreható szociális és gazdasági okai vannak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Propper Sándor: Sajnálom, hogy nem tudóin folytatni, pedig volna még néhány megjegyzésem, de amit elmondottam, azt is a mélyen t. miniszter úr és a Statisztikai Hivatal szíves figyelmébe ajánlom. Minthogy bennünket és azt hiszem, magát a célt is, ez a munkaterv nem elégít ki, ezt magamévá nem tehetem. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Tahy László miniszterelnökségi államtitkár úr kíván szólni. Tahy László miniszterelnökségi államtitkár: T. Ház! Propper mélyen t. képviselőtársam azt állította, hogy a magyar statisztikai szolgálat bizonyos tények palástolásával is foglalkozik. A szakirodalom, a közvélemény és a külföld a mi Statisztikai Hivatalunk és a Statisztikai Tanács működését egyhangú elismerésével és dicséretével illeti és a Ház egyesített bizottságában sem hangzott el kifogás ilyen irányban. Ilyen tényekről nekem sincs tudomásom. Nekem közeli alkalmam van majdnem mindennapi együttműködésben a Statisztikai Hivatallal dolgozni, ilyen nemű panaszok felmerüléséről nem tudok és nagyon hálás volnék a képviselő úrnak, ha ezeket a panaszait konkretizálná, mert nekem éppen Peyer Károly t. képviselőtársammal volt szerencsém együttműködni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal évi értekezletén és ott sem hallottam ilyen pana36. ülése 1935 június 19-én, szerdán. szokat és kérem, hogy amennyiben ilyen panaszok konkrété felmerülnének... (Propper Sándor: Kádár Levente tett most javaslatot künn, hogy mit vegyenek fel a munkatervbe — sajnos — nem volt időm elmondani. — Zaj. — Elnök csenget.) Amennyiben ilyen konkrét panaszok a Statisztikai Hivatal tudomására jutnának, mindenesetre a Statisztikai Hivatal közelebbről megvizsgálná azokat. Ami pedig azt illeti, hogy a statisztika pártatlansága intézményesen biztosíttassék, ebből a célból már a statisztikai törvény a statisztikai szolgálatot a miniszterelnökség hatáskörébe utalta, mert elképzelhetetlen, hogy a kereskedelemügyi minisztérium ügykörébe eső statisztikai dolgokban, vagy a kultuszminisztérium statisztikai felvételeinek dolgában pártatlanul intézkedhessek a kereskedelemügyi miniszter, illetőleg a kultuszminiszter. Mindenhol, például Törökországban is, ahol sok évig volt alkalmam a statisztikai szolgálat bevezetését ellenőrizni, a miniszterelnökség hatáskörébe tartozik ez a kérdés. A képviselő úr olyan mélyreható szociális statisztikai felvételek eszközlését óhajtotta, amelyekre igazán milliók kellenének. (Propper Sándor: De szükségesek, t. képviselő úr! Nem tudunk meglenni nélküle! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A nagy agrárstatisztikai összeírásra igen nagy összegeket fordítunk. Ez, — azt hiszem, t. képviselőtársunk elismeri — a jelen pillanatban a legfontosabb statisztika (Ügy van! a jobboldalon.) és ez az agrárnépesség szociális

r viszonyaira! kiterjedően igen terjedelmes felvételeket fog eszközölni. Ami a munkanélküli statisztikát illeti, ez a kérdés — azt hiszem — a képviselőházban évről-évre felmerült és mindig ugyanaz volt a válasz, hogy ameddig kötelező munkaközvetítés nincs, addig igen nehéz e téren pontos adatokat szolgáltatni. Azt hiszem, hogy az iparügyi minisztérium felállítása és majd annak idején az érdekképviseleti rendszer új szervezete teljes módot fog nyújtani arra, hogy e téren a legalaposabb statisztikai felvételeket lehessen eszközölni. Az agrárstatisztikában méltóztatott a jövedelmezőségi megállapításokat kívánni. Itt csak reprezentatív felvételeket lehet eszközölni, amelyekből általános érvényű következtetéseket levonni igen nehéz. Azután a munkabérstatisztika hiányáról panaszkodott igen t. képviselőtársam. Hiszen itt az agrármunkabérekről a földmívelésügyi minisztériumnak, az ipari munkabérekről pedig a gyáriparnak is vannak adatai. Azt ebben az országban mindenki elismeri, hogy a munkabérek, mind a mezőgazdasági, mind az ipari munkabérek alacsonyak, ez azonban a gazdasági viszonyok függvénye. Ezeket a felvételeket nem azért nem csináljuk, mintha nekünk a világ előtt elrejteni valónk volna, mert hiszen elrejteni valónk nincs, hanem azért nem csináljuk, mert, mint mondottam, egy általános felvételt eszközölni a kötelező munkaközvetités hiánya mellett most nem lehet. A mezőgazdasági munkanélküliség dolgában pedig az Országos Munkaközvetítő Hivatal szolgáltat értékes adatokat. Ami a statisztika oknyomozó munkáját illeti, itt a rák, a tüdővész és egyes más betegségek^ tekintetében igen érdekes publikációk, igen értékes kiadványok is jelentek meg. Mindenesetre & statisztikai szolgálat terjedelme legnagyobbrészt pénzkérdés, de amennyiben erre pénz áll rendelkezésre, a kormány természetesen a legnagyobb Örömmel kész minden indít-