Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.

Ülésnapok - 1935-36

130 Az országgyűlés képviselőházának vénnyel semmi sincsen megoldva. Tudnunk kell, hogy ezek a szegény igazi hadikárosultak az ötpengős özvegyi járadékból, a kétpengos 25%-os rokkantjáradékból, a 16 pengős 50%-os rokkantjáradékból, az 1-5 pengős árvajáradék­ból hogyan élnek, hol helyezkedtek el; hol vannak és mit csinálnak ezek a hadikárosultak azonkívül, ahogyan látjuk őket az utcán, az utcasarkokon koldulni vagy cipőzsinórt árulni. Ez a kérdés is teljesen el van hanyagolva és a munkatervben nem foglal helyet. Foglalkozni kellene — és ez talán szintén nem jelentéktelen dolog — az álláshalmozások kérdésével is. Ez is helyet foglal a napi téma­körben, témakomplexusban, de azt sem tudja senki vagy nem akarja tudni, de hivatalosan még mindenesetre nem foglalkoztak vele, hogy hányan vannak és kik azok, illetőleg még azt is elengedem, hogy kik azok, mert a statisztika személyekkel nem foglalkozik, csak számokkal, tehát, hogy hányan vannak, akik a mai tragi­kus időben több forrásból is merítenek, amíg százezrek az éhenhalással küzdenek. Meg kel­lene állapítani — amint mondottam — azt a hallatlan diszparitást, amely a jövedelemmeg­oszlás terén az egyes kategóriák között van. Nem látom elégségesnek a munkatervet a szociálhigiénia területén sem. Népbetegségek: tüdővész, venereás-betegségek és különböző ragályok tizedelik az országot. Itt nem csupán számokkal kellene operálni, hanem át kellene terelni a statisztikai adatgyűjtést és adatszol­gáltatást az oknyomozás területére, meg kel­lene állapítani azt, hogy hol mi a baj, mi okozza a betegséget. A népmozgalmi statisztika, az egyke kér­dése is ide tartozik. Ha statisztikus volnék vagy ilyen munkatervet állítanék össze, itt is az oknyomozás módszerét venném alapul, ami­nek alapján érzésem szerint pontosan meg le­hetne állapítani azt, hogy az egykének nem morális, hanem mélyreható szociális és gazda­sági okai vannak. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt, méltóztassék befejezni. Propper Sándor: Sajnálom, hogy nem tu­dóin folytatni, pedig volna még néhány meg­jegyzésem, de amit elmondottam, azt is a mé­lyen t. miniszter úr és a Statisztikai Hivatal szíves figyelmébe ajánlom. Minthogy bennünket és azt hiszem, magát a célt is, ez a munkaterv nem elégít ki, ezt magamévá nem tehetem. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Tahy László miniszterelnökségi ál­lamtitkár úr kíván szólni. Tahy László miniszterelnökségi államtit­kár: T. Ház! Propper mélyen t. képviselőtár­sam azt állította, hogy a magyar statisztikai szolgálat bizonyos tények palástolásával is fog­lalkozik. A szakirodalom, a közvélemény és a kül­föld a mi Statisztikai Hivatalunk és a Statisz­tikai Tanács működését egyhangú elismerésé­vel és dicséretével illeti és a Ház egyesített bi­zottságában sem hangzott el kifogás ilyen irányban. Ilyen tényekről nekem sincs tudo­másom. Nekem közeli alkalmam van majdnem mindennapi együttműködésben a Statisztikai Hivatallal dolgozni, ilyen nemű panaszok fel­merüléséről nem tudok és nagyon hálás volnék a képviselő úrnak, ha ezeket a panaszait kon­kretizálná, mert nekem éppen Peyer Károly t. képviselőtársammal volt szerencsém együtt­működni a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal évi értekezletén és ott sem hallottam ilyen pana­36. ülése 1935 június 19-én, szerdán. szokat és kérem, hogy amennyiben ilyen pana­szok konkrété felmerülnének... (Propper Sán­dor: Kádár Levente tett most javaslatot künn, hogy mit vegyenek fel a munkatervbe — saj­nos — nem volt időm elmondani. — Zaj. — El­nök csenget.) Amennyiben ilyen konkrét pa­naszok a Statisztikai Hivatal tudomására jut­nának, mindenesetre a Statisztikai Hivatal kö­zelebbről megvizsgálná azokat. Ami pedig azt illeti, hogy a statisztika pár­tatlansága intézményesen biztosíttassék, ebből a célból már a statisztikai törvény a statisz­tikai szolgálatot a miniszterelnökség hatáskö­rébe utalta, mert elképzelhetetlen, hogy a keres­kedelemügyi minisztérium ügykörébe eső sta­tisztikai dolgokban, vagy a kultuszminiszté­rium statisztikai felvételeinek dolgában pár­tatlanul intézkedhessek a kereskedelemügyi mi­niszter, illetőleg a kultuszminiszter. Minden­hol, például Törökországban is, ahol sok évig volt alkalmam a statisztikai szolgálat beveze­tését ellenőrizni, a miniszterelnökség hatáskö­rébe tartozik ez a kérdés. A képviselő úr olyan mélyreható szociális statisztikai felvételek eszközlését óhajtotta, amelyekre igazán milliók kellenének. (Propper Sándor: De szükségesek, t. képviselő úr! Nem tudunk meglenni nélküle! — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) A nagy agrárstatisztikai össze­írásra igen nagy összegeket fordítunk. Ez, — azt hiszem, t. képviselőtársunk elismeri — a jelen pillanatban a legfontosabb statisztika (Ügy van! a jobboldalon.) és ez az agrárné­pesség szociális r viszonyaira! kiterjedően igen terjedelmes felvételeket fog eszközölni. Ami a munkanélküli statisztikát illeti, ez a kérdés — azt hiszem — a képviselőházban év­ről-évre felmerült és mindig ugyanaz volt a válasz, hogy ameddig kötelező munkaközvetítés nincs, addig igen nehéz e téren pontos adato­kat szolgáltatni. Azt hiszem, hogy az iparügyi minisztérium felállítása és majd annak idején az érdekképviseleti rendszer új szervezete tel­jes módot fog nyújtani arra, hogy e téren a legalaposabb statisztikai felvételeket lehessen eszközölni. Az agrárstatisztikában méltóztatott a jövedelmezőségi megállapításokat kívánni. Itt csak reprezentatív felvételeket lehet eszkö­zölni, amelyekből általános érvényű következte­téseket levonni igen nehéz. Azután a munkabérstatisztika hiányáról panaszkodott igen t. képviselőtársam. Hiszen itt az agrármunkabérekről a földmívelésügyi minisztériumnak, az ipari munkabérekről pe­dig a gyáriparnak is vannak adatai. Azt ebben az országban mindenki elismeri, hogy a munka­bérek, mind a mezőgazdasági, mind az ipari munkabérek alacsonyak, ez azonban a gazda­sági viszonyok függvénye. Ezeket a felvétele­ket nem azért nem csináljuk, mintha nekünk a világ előtt elrejteni valónk volna, mert hiszen elrejteni valónk nincs, hanem azért nem csinál­juk, mert, mint mondottam, egy általános fel­vételt eszközölni a kötelező munkaközvetités hiánya mellett most nem lehet. A mezőgazda­sági munkanélküliség dolgában pedig az Orszá­gos Munkaközvetítő Hivatal szolgáltat értékes adatokat. Ami a statisztika oknyomozó munkáját il­leti, itt a rák, a tüdővész és egyes más beteg­ségek^ tekintetében igen érdekes publikációk, igen értékes kiadványok is jelentek meg. Min­denesetre & statisztikai szolgálat terjedelme leg­nagyobbrészt pénzkérdés, de amennyiben erre pénz áll rendelkezésre, a kormány természete­sen a legnagyobb Örömmel kész minden indít-

Next

/
Thumbnails
Contents