Képviselőházi napló, 1935. III. kötet • 1935. június 14. - 1935. november 8.
Ülésnapok - 1935-35
90 Az országgyűlés képviselőházának 3 szempontjából is sokkal nagyobb értéke volna , ennek a meggondolásnak, mivel a magyarság kulturális érdekeinek megőrzése és megvédése szempontjából az utódállamok területén sokkal fontosabb feladataink vannak. (Ügy van! Ügy van\ a szélsőbaloldalon.) és sokkal fontosabb elvégezni valónk van, mint pl. az, hogy az olasz állam Budapesten létesítsen egy olasz nyelvű középiskolát, amely csak parádét jelent nálunk, vagy pedig Ausztriának átengedjük nyári táborozásra azt a fiatalságot, amely a mai osztrák rezsim alatt, az osztrák nyári táborozás alatt olyan szellemi oktatást nyer, amelyet szintén veszedelmesnek tartok a békés fejlődés és haladás szempontjából. (Zaj a jobboldalon. — Rajniss Ferenc: Az előző rezsimet megfelelőnek találta? — Gr. Pálffy-Daun József: A vörösök csapták a legnagyobb parádékat! — Buchinger Manó: Nem tudunk visszakiabálni! Nem hallunk semmit. — Br. Berg Miksa: Egyszerre csak egy szóljon közbe. — Zaj. — Elnök csenget.) T. Ház! Ezeken a földrajzi adottságokon keresztül és ezeken elindulva lehet kiszélesíteni a kulturális kapcsolatok területét egészen addig, hogy egy teljes nemzetközi kultúrkapcsolat alakuljon és ezt ápolhassuk. A politikai eszközök és módszerek alkalmazása iránti rajongás egymagában szerintünk nem lehet alapja semmiféle kulturális egyezménynek. De ezeken a megállapításokon túl arról is kell beszélnünk, hogy milyen szellem és milyen kultúra az, amellyel ilyen csere viszonyba lépünk. Figyeljük meg azt, hogy mivé lett a kultúra és hová tűnt a isizellem azokban az országokban, amelyek nyakára diktatúrát ültettek. Bár ebben a Róma-Bécs-Varsó vonalban nines benn Németország, bár Berlin nincs benn ebben az egyezménysorozathan, (Gr. Pálffy-Daun József: Elég baj! — Zaj. — Fábián Béla: Majd belekerül! Nem kell türelmetlenkedni! — Zaj.) mégis Berlin példája a legkiáltóbb példa arra. hogy a könyvégetés, a tudomány legkiválóbb művelőinek száműzetése milyen végzetes sivárságot teremtett a kultúra, a tudományos munka és az irodalom területén. A szabad szónak tilalma és bebörtönzése borzalmas színvonalcsökkentést jelentett minden diktatúra« országban, a sajtó bilincsei megbosszulták magukat mindenütt és amíg például a weimari Németország csupán munkáslapból közel kétszázat tartott él, a mai diktatúrás állapotok közt a polgári lapok példányszáma is egyre süllyed, lapokat nem vesznek az emberek kezükbe, mert körülbelül úgy vannak vele, mint Amerika volt valamikor a gaJlléripar racionalizálásával; amikor a kétszázféle típusból alkottak tízféle típust. Nos, a diktatúra is összeszorítja a véleményeket egyedül a maga véleményére. Arról * azután nem tehet ez a. diktatúra egyik országban sem, hogy az ő véleményére senki sem kíváncsi, és ha máskép nem, csendes bojkottal utasítják el az emberek azt maguktól. (Buchinger Manó: Az új világ!) T. Ház! A fasiszta diktatúrák egyéb országaiban is hasonló a helyzet. Régi nagyszerű, értékes kultúrát felépített országokban megállt ma a kultúra fejlődése és száműzötté vált a szellem. (Felkiáltások a jobboldalon: Hol?) Olaszoszágban, Ausztriában és Lengyelországban. Nem óvakodom kimondani azt, ami a véleményem és a meggyőződésem, nem:kerülgetem a forró kását. Ezek az országok kultúrában, és, szellemben a multak maradványain élősködnek. (Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter: Volt képviselőtársam Olaszországban 5. ülése 1935 június 18-án, kedden. mostanában? Nézze meg Olaszországot! — Buchinger Manó: Nem mehet oda, agyonverik a kultúra országában! Ha szocialista odamegy, agyonverik! — Zaj.) Elnök: Buchinger Manó képviselő urat figyelmeztetem, ne állítsa be Olaszországot olyan színben, hogy a magyar képviselőnek, ha oda menne, bántódása lenne. (Buchinger Manó: Szocialistát agyonvernek! — Hóman Bálint valláisés közoktatásügyi miniszter: Ugyan, kérem! — Reisinger Ferenc: Nem a képviselőket, hanem a szocialistákat verik agyon!) Reisinger képviselő urat figyelmeztetem, hogy Kéthly Anna képviselőtársunkat illeti a szó. Kéthly Anna: Könyvek, újságok, színház, könyvtárak, tudományos kutatók műhelyei egyformán mind elviselhetetlenül szenvednek az ember eltaposása, az emberi jogok elkonfiskálása következtében. Dante országa csak úgy, mint az egyetemeiről és az ott végzett munkáról világhírű Bécs ma már nem jelentenek példaadást a haladó ember számára s Fey és Stahremberg urak Bécsé semmiesetre sem az a Bécs, amelyet mi tisztelni és megbecsülni tanultunk. (Hóman Bálint vallás, és közoktatásügyi miniszter: Mi tiszteljük — Buchinger Manó: Mi pedig tiszteltetjük! — Propper Sándor: Kötelező a szerelem a fasizmus iránt? — Gr. Festetics Domonkos: Nem, csak respektus! — Reisinger Ferenc: Talán a lelkiségük egyezik meg?) T. Képviselőház! A háborúban hallgatnak a múzsák és ez a mondás talán sohasem volt annyira igaz, mint ma, amikor a fasizmus azokban az országokban, amelyekben uralomra jur tott, valóságos büntetőexpedíciót vezet minden olyan gondolat ellen, amely nem a fasizmus haladásellenes célkitűzéseit szolgálja. (Propper Sándor: Ügy van! Ezt csak nem lehet tagadni!) A tudományt nem lehet fasiszta szellemben művelni, az irodalom nem virul a cenzúra levegőjében és ott a nevelés nem szolgálja a közösség érdekeit. Ha a balillákból lehet is jó ágyútöltelékeket nevelni, de sohasem gyúrhatnak belőlük harcosokat a szellem és a kultúra számára. (Gr. Festetics Domonkos: Ez már csak a, Népszavának szól! — Gr. Pálffy-Daun József: Hát vörösőrök nem is lesznek, az biztos!) Azt a képviselő úr még nem tudhatja! (Buchinger Manó (gróf Pálffy-Daun József felé): Hallom, hogy maga a szociáldemokrata pártba akart belépni, amikor nem lett kormányfőtanácsos! Valami ilyet hallottam! — vitéz Mikolay József: Nem kellett neki, ő így is méltóságos úr!) Hogy lesznek-e vörösőrök vagy nem, azt a képviselő úr nem tudhatja, mert egy olyan rendszer, amely kiöli az emberből az akaratot, az ellenállást, amely kiöli az emberből a szabad véleményt... (Reisinger Ferenc: Hogy Domonkos gróf komolyan veszi Daun grófot, az biztos!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Kérem Reisinger képviselő urat, még mielőbb erélyesebb elnöki intézkedést tennék, né méltóztassék állandóan közbeszólni. Ugyanez a kérésem a többi közbeszóló képviselő urakhoz is. (Helyeslés a jobb- és baloldalon és a középen.) Kéthly Anna:... az a rendszer tehát, amely kiöli az emberből az akaratot és az önálló véleményt, azt a veszedelmet készíti elő, hogy égy olyan veszedelemmel, egy olyan új irányzattal sem fog szembeszállni, àmely a szolgálni vélt irányzattal homlokegyenest ellenkező célokat követ. r ,T. Képviselőház! Azt látom és azt tapasztaljuk azonban, hogy a hasonló a hasonlónak