Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-22
Az országgyűlés képviselőházának % Meg vagyok győződve arról, hogy a m. kir. kormány mindent meg fog tenni, hogy külpolitikai tárgyalásai során egyenjogúságunkat kivívja. Minthogy Európában talán mi vagyunk az az állam, amelynek legjobban szüksége van az egyenjogúságra és katonai felszerelésre, (ügy van! Ügy van! jobbfelől és a középen.) ennélfogva elvárjuk és kívánjuk, hogy Európa, tehát a nagyhatalmak tényleg módot adjanak nekünk arra, hogy határainkat megvédhessük, olyan fokban, ahogyan azt Magyarország politikai helyzete megkívánja. Minthogy a miniszterelnök úr politikája, személye és működése iránt mélységes bizalommal viseltetem, a vezetése^ alatt álló honvédelmi minisztérium tárcájának költségvetését elfogadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és középen. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Horváth Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, jelentkezése töröltetik. Szólásra következik? vitéz Kenyeres János jegyző: Malasits Géza! . Malasits Géza: T. Képviselőház! Teljesen egyetértek .előttem szólott t. képviselőtársammal abban, hogy veszély esetén a határokat meg kell védeni, csak a következtetések levonásában nem tudok vele egyetérteni, mi e> tekintetben más véleményt vallunk, valamint a módszerek tekintetében sem tudok vele egyetérteni. I Mi mélységes aggodalommal, sőt borzadálylyal látjuk, hogy Európán újból olyan fegy! verkezesi láz vett erőt, amely hova-tovább a népek pusztulására fog vezetni. Olyan államok, amelyek kultúrájukat nem tudják fejleszteni, úthálózatukat nem tudják kiépíteni s a legprimitívebb emberi megélhetés eszközeit nem bocsátják a köz szolgálatára, milliókat költenek hadseregek felállítására, felszerelésére és a hadiláz fenntartására. Más államok viszont, amelyeknek fejlett szociálpolitikájuk volt és amelyek fejlett kultúrájú államok voltak, viszszafejlesztenek mindent, amit az utóbbi évtizedekben alkottak, csak azért, hogy milliókat dobjanak a háború moloehjának torkába. Nem múlik el nap, hogy az ember az újságokban na olvasna arról, hogy ilyen vagy amolyan hadi találmány kerül alkalmazásra, nem vehet az ember újságot a kezébe anélkül, hogy ne olvasná, hogy egyes államok haderejüket hogyan és miként fejlesztik. Hosszú éveken át divat volt Európában a hadihajóverseny; Dread" noughtck, tengeralattjárók, gyors torpedónaszádok tekintetében az egyik nemzet a másikkal versenyezett, hogy melyik tud nagyobbat, gyorsabbat, erősebbet építeni. Egy idő óta alábbihagyott a hajóépítési láz, most azonban a levegőbe repültek fel, a légi háború eszközeit fejlesztik s a repülőgéptechniika újabb és újabb találmányokkal remegteti meg az embereket. Hová fog ez vezetni, t. Képviselőház? Mindenesetre oda, hogy Európa Amerikával és a fejlődő sárga népekkel szemben gazdaságilag inferióris helyzetbe kerülnek, elpocsékolják pénzüket, elpocsékolják energiájukat és szükség esetén a sárga, vagy más veszedelemmel szemben nem lesznek ellenállóképesek. Másrészt meg kell állapítanom azt is, hogy az az átkos mag, amelyet a párizskörnyéki, főleg a versaillesi és trianoni békében elvetettek, most érleli meg mérges gyümölcseit, Európa most kezd olyan állapotba kerülni. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ II. 2. ülése 1935 május 28-án, kedden. 71 amely mindennek mondható, csak megnyugtatónak nem. A lelkekből kiveszett a kölcsönös bizalom és a félelem lett úrrá a középeurópai nemzeteken. Ezt a hangulatot nem lehet elég sötéten festeni, mert a valóság még sötétebb, mint ahogyan azt az emberi fantázia kigondolja. Ezt a hangulatot még szítja a hadiszergyárosok sajtója, amely minden apró incidenst, amely a nemzetek között előfordul, hihetetlen mértékben felfúj és a háborús fegyverkezés szolgálatába állít. (Egy hang a középen: Nekik az az érdekük!) Egészen objektíve megfigyeltem például azt az incidenst, amely Magyarország és Jugoszlávia között a múltban kitört, — vagy talán kissé gyengébb kifejezéssel — keletkezett. A legérdekesebb ebben az, hogy egyrészt a francia Schneider-Creusot érdekeltséghez tartozó sajtó, másrészt a Skoda érdekeltséghez tartozó sajtó uszított a legvehemensebben, de minden uszító cikk mögött érezhető volt az ágyú- és fegyvergyárosoknak az az, óhaja, hogy minél több ágyút, minél több gépfegyvert r és minél több páncélkocsit rendeljenek, mert a béke fenntartásának ez az egyedüli eszköze. T. Képviselőház! Mi, szociáldemokraták régen szálka vagyunk minden háborús iiszító és fegyvergyártó szemében. Mi ugyanis azt valljuk, hogy a nemzetek közt keletkező viszá lyokat háború nélkül, kölcsönös megegyezéssel és kölcsönös megértéssel kell elintézni. Mi, a béke fenntartásának legjobb eszközét abban látjuk, ha helyre tudjuk állítani a népek között a kölcsönös bizalmat és a kölcsönös tiszteletet. A háborúban résztvett nemzedék és az az ifjúság, amely ma is szenvedi a háború minden nyomorúságát, sírhat azon, hogy nem a mi eszméink győztek Európában, hanem azokéi, akik minden alkalommal és minden lehetőséget felhasználva, igyekeznek a népek közt a békétlenséget szítani. Nem egészen véletlen, hogy ez az új fegyverkezési láz, amely Közép-Európát elkapta, egybeesik azzal, hogy két európai államban fegyverek erejével, erőszakosan törték le a szociáldemokráciát. Mert, amíg ebben a két államban a szociáldemokrácia tényező volt, parlamenti és népi erő volt, addig legalább ebben a két államban minden fegyverkezést megakadályozott, a lehetőség szerint igyekezett a népek közti megbékélést, a népek kölcsönös megértését minél jobban munkálni. Most, hogy a pártot leverték, átmenetileg, a föld alá kényszerítették, felszabadultak azok az erők, amelyek a biztonságot nem a népek kölcsönös r megértésében, hanem a folytonos fegyverkezésben és a népek folytonos háborús izgalomban tartásában látják. Mi tehát most is, amikor ez a fegyverkezési őrület újból lábrakapott, nemcsak innen, hanem mindenütt, ahol a parlamentben szociáldemokraták szerepelnek, a legélesebben tiltakozunk ez ellen a fegyverkezési őrület ellen. De nemcsak nálunk, hanem az egész világon mindenütt tiltakoznak a szociáldemokraták a fegyverkezés őrülete ellen. Legyen szabad hivatkoznom testvérpártunkra, az angol Labour Party-ra, amely most készül újból átvenni a hatalmat az angol világbirodalomban, amely tehát felelős akar lenni egy hatalmas nagy állam vezetéséért. Ott is ez a Labour Party nem abban látja Anglia biztonságát, hogy újból és újból fegyverkezzék, hanem minden erejét arra veti, hogy a népek közötti békés megegyezést és megértést szolgálja. Mi, szociáldemokraták azt hisszük, hogy ha nemcsak nálunk, hanem minden más országban 11
