Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
48 Az országgyűlés képviselőházának 21. ülése 1935 május 27-én, hétfőn. nyítani, hogy amikor a reformokban versenyezni kell, — nem frázisokkal, hanem adatokkal és tényekkel — annál, amit a Gömbös-kormány, mint reformgondolatot képvisel ebben a parlamentben, sokkal többet írásban lefektetve követel a szociáldemokratapárt. Ezen a területen tehát a Gömbös-kormány és a szociáldemokratapárt sohasem állhat szemben egymással. (Ellenmondások jobbfelől.) Legfeljebb úgy állhat szemben, hogy a kormány kevesebbet ad, mint amennyit mi kérünk. (Gr. Pállfy-Daun József: Az bizonyos!) TJgy nem állhatunk majd szemben, hogy az itteni öreg esáklyások elgáncsolják a kormány reformterveit. Éppen ellenkezőleg, abban lesz talán ellentét, hogy mi sokkal különbet követelünk, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Hogy különbet, nem hiszem!) nem demagógiával és megvalósíthatatlan t, hanem csupa olyan programmpontot, amely ebben az országban megvalósítható, ha van akarat. Merem állítani, hogy ha ebben a nyílt választójoggal megválasztott parlamentben a kormány egészen komoly, gyökeres, radikális reformokat akarna, a saját pártjában is ellenzésre találna. (ErődiHarrach Tihamér: Nem hiszem!) Akármilyen nagy a miniszterelnök úr bizalma abban, hogy a párt egységesen mellette all, próbáljon meg egyszer igazi tősgyökeres népi politikát és felszámolni a régi dolgokkal, minden osztályuralmi maradvánnyal, mindennel, ami itt kizsákmányolás, kartel és ami úgyszólván a népesség megrablását jelenti, próbáljon mindezen segíteni: azt hiszem, a saját pártjában is volnának nehézségei. (Ellenmondások a jobboldalon.) Amikor tehát erről beszélünk, a kormány minden olyan reformgondolatával, amely he» lyes, amellyel a népet segíteni akarja, velünk a legtökéletesebb harmóniában fog dolgozni és minden ilyenirányú törekvését — egészen nyugodtan mondom — vita nélkül meg fogjuk szavazni. (Elénk helyeslés.) Az a kérdés azonban, hogy jönnek-e olyan mélyreható reformtervek, amelyek komoly segítséget jelentenek. A sajtószolgálatról csak annyit, hogy az indokolás szerint fel kellett emelni a sajtóalapot 250.000 pengővel, mert az alap nem bizonyult elegendőnek. Ezt elhiszem: a dömpingsajtó drága. (Derültség.) Nem bizonyult elegendőnek. Az előadó úr azt mondotta beszédében, hogy a miniszterelnök úr előrelátó volt; nem akarja, hogy a túlkiadások között számolják majd el, hogy költségvetésen kívül költöttek el ennyit. Mi történik azonban, ha a 950.000 pengő is kevésnek bizonyul 1 ? Akkor megint találunk egy 150.000 pengős tételt erre a célra, úgyhogy azt megint beveszik a költségvetésbe, így lassanként a miniszterelnökségi tárca egész kiadása a sajtó-alapra fog befolyni. A rendelkezési-alap szintén 300.000 pengő|vel emeltetik. A rendelkezési alap valószínűleg dotálja a sajtóalapot, mert ëz a két tétel olyan, amelyekről nem kell elszámolni. Természetes én egy percig sem hiszem, hogy a kormány nem használja fel helyesen ezeket az összegétet _ az ő szempontjából helyesen — helyesen abban az irányban, hogy azt a sajtót támogatja nagymértékben, amely az ő politikáját óriási apparátussal, óriási erővel hirdeti. Ez ma pénzbe kerül. A szerelmet nem adják ingyen. Nagyon anyagiasak vagyunk. (Egy hang a jobboldalon: Magának nem! — Elénk derültség.) Ezt meg kell ~ fizetni. A sajtószerelmet igenis, meg kell fizetni és pedig igen alaposan. (Rassay Károly: Az ember a maga zsebéből fizessen!) ;.:..,.. Most a választójogi kérdésről pár szót. Azt szokták mondani nagy általánosságban, hogy a választójog nem kenyér, ne foglalkozzunk vele. Ez a mondás különösen a politikailag éretlen tömegek felé bizonyul hatásosnak, mert nem hiszem, hogy akadna politikailag és gazdaságtanilag művelt ember, aki egy pillanatig is elhinné ennek az állításnak igazságát. Igenis: a választójog kenyér, a választójog kenyeret jelent bizonyos körülmények között és csak frázis, hogy nem jelent kenyeret. Nem mindegy az, hogy egy országnak milyen a parlamentje. Az ország parlamentje szabja meg az ország létének gazdasági alapjait és gazdasági törvényeit is. Ha ezek a gazdasági törvények helytelenek, belepusztulhat az egész ország; ha a gazdasági törvények helyesek, akkor fel; emelkedhet az egész ország. Nem a mostani választójogról beszélek, hanem ha még ennél szűkebb osztályválasztójog alapján létesülne egy parlament, nem akadhatna semmiféle olyan miniszterelnök, aki azt mondja, hogy progresszív politikát csinálok, s azt akarom, hogy ezeket a törvényeket megszavazzák, hanem egy szűkkörű, önző választójog alapján létrejött önző osztályparlament lenne együtt s ebben a pillanatban minden reformtörekvés csődöt mondani ebben a parlamentben. Most egy kiterjesztett választójog alapján vagyunk itt. Maga a miniszterelnök úr elismerte, hogy ez a választójog helytelen és rossz, az ajánlás becstelen, helytelen és rossz, nem szabad vele élni. Később az appropriáeiós vitánál fogok kitérni arra, hogy helyes, szükséges, vagy helytelen volt-e,, hogy éltek vele, s csak azt akarom megállapítani, hogy nyilt választójog alapján jött létre a parlament. Azt kérdem, hogy mindegy-e az alkotandó reformok vagy törvények szempontjából az, hogy nyilt vagy titkos választójog alapján jött-e létre az a parlament?' Nem mindegy. Azok közül, akik a túlsó oldalon vannak a nagy győzelem után, nagyon sokan hiányoznak ebből a parlamentből, ha titkos választójog alapján választottunk volna. (Egy hang a jobboldalon: De Szegeden titkos választás volt.) Ez nem érv, én ellenérvet mondok s becsületes és őszinte választ várok arra az ellenkérdésre, hogy ha Hódmezővásárhelyen nyilt lett volna a szavazás, elhiszi-e valaki a túlsó oldalon, hogy akkor a mi Takács barátunk bejött volna a parlamentbe? Nem jött volna be, a tájékára sem mehetett volna a választásnak. És van nagyon sok város ég község a vidéken, ahol a szociáldemokratapárt győzelem reményével vehette volna fel a harcot s akkor nem lehetne ilyen nagy győzelemről szó. En nem jósolgatok, lehetséges, hogy a Gömbös-kormány akkor is többséget szerzett volna; valószínűnek tartom a mai viszonyok között, hogy akkor is többséget kapott volna, de egészen másként festett volna ennek a Háznak a képe, és nem lehetett volna viharsarok ebben a Házban és nem tehetnének kísérleteket az ellenzéki képviselők terrorizálására. (Ellenmondások a jobboldalon.) Én elhiszem, hogy nem akarnak terrorizálni s kijelenteni, hogy engem nem is fognak terrorizálni. (Zaj a jobboldalon.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Weltner Jakab: Azt azonban tárgyilagosan meg fogja mindenki állapítani, hogy a titkos választójog igenis, más képet adott volna ennek a parlamentnek, s ez az oldal sokkal erősebben jelent volna meg a színen, mint ahogy most van, a túlsó oldalon a győzelem nem lett volna olyan óriási, mint amilyen most, a nyílt
