Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-30

Az országgyűlés képviselőházának 3 mint történelmi, mint tradicionális szellem maradjon meg ebben az országban. Most ké­szülünk egy három esztendő múlva tartandó hatalmas nagy ünnepségre, Szent István halá­lának századforduló ünnepségére. Meg vagyok arról győződve, hogy a magyar nemzet meg fogja érteni az idők szavát és kellő ünnepélyes­séggel, mélységgel fogja ezt az ünnepet meg­ülni, mint ahogy megünnepelte annak idején a Szent Imre-évet. Azt szeretném esak, hogy azok a gondolatok, amelyek bennünket jó ma­gyarokat, a történelmi szellemből táplálkozó magyarságot annyira összeforrasztottak, for­rasszanak bennünket össze nemcsak most át­menetileg, hanem tartósan, hogy tényleg egyek legyünk. Amikor Kómában jártam, — jól emlékszem — ;a Capitoliumon Marcus Aurelius szobrát mutatták nekem és azt mondották, hogy ehhez a lovas szoborhoz az a legenda fűződik, hogy ha majd valamikor aranyba borul az a lovas szobor, Marcus Aurelius szobra, akKor Kóma régi hatalmát újra visszanyeri. Ott fenn Bu­dán, a koronázó Mátyás-templom mellett áll Szent István király szobra. Bár az a római le­genda Szent István király lovas szobrán éledne fel újra, hogy valamiképpen a magyarság Ösz­szeforrása, történelmi erejének megértése ós azoknak a tiszta forrásoknak felkeresése, ame­lyekből jó időkben, balsorsban és jobb sorsban a magyar nemzet az ő őserejét merítette, a ma­gyar nemzetet megint úgy lábraállítaná, s hogy amiként Marcus Aurelius szobrához fűződik a legenda, úgy Szent István szobrának is ezt a csodálatos elváltozását, a magyar nemzet test­véri megértését, ' s az összefogás révén egy új, boldogabb idő felvirradását tudnók megérni. Pártállásomnál fogva a törvényjavaslatot nem fogadhatom el. (Élénk éljenzés és taps a balközépen és a jobboldalon. — A szónokot szá­mosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Vásárhelyi Sándor jegyző: Csik József! Csik József: Mély tisztelettel kérem a t. Házat, hogy az idő előrehaladott voltára való tekintettel méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédemet a holnapi napon monhas­sam el. Elnök: Méltóztatnak hozzájárulni! (Igen!) A beszéd elhalasztására a Ház az engedélyt megadja'. A napirend tárgyalására meghatározott idő letelt. Javaslatot teszek a t. Háznak arra vo­natkozólag, hogy legközelebbi ülésünket hol­nap, csütörtökön délután 4 órakor tartsuk és annak napirendjére tűzzük ki az 1935/36. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalását, valamint a gazda­sági és hitelélet rendjének, továbbá az állam­háztartás egyensúlyának biztosításáról alko­tott 1931, évi XXVI. tc.-ben a minisztériumnak adott felhatalmazás további meghosszabbításá­ról és a közmunkák céljaira állami kölcsön fel­vételéről szóló törvényjavaslatok tárgyalását. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hoz­zájárulni? (Igen!) A Ház a javaslatot magáévá teszi. Következnek az interpellációk. Az első Kú­pért Rezső képviselő úr interpellációja a keres­kedelemügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat. szíveskedjék az interpelláció szövegét fel­olvasni. Vásárhelyi Sándor jegyző (olvassa): »Inter­pelláció a kereskedelemügyi miniszter úrhoz a Margithíd kiszélesítési munkálatainak pályá­zati elbírálása és kiadása tárgyában. '. ülése 1935 június 12-én, szerdán. 533 1. Mivel magyarázza a miniszter úr, hogy noha úgy műszaki, mint anyagi bonitás tekin­tetében is megbízható, régi, jeles cégek is pá­lyáztak a munkálatokra és ezek közül a legol­csóbb legalább 304.032 pengő 71 fillérrel, a töb­biek közül pedig a két következő legalább 220.798 pengő 37 fillérrel, illetve 146.259 pengő 87 fillérrel kértek kevesebbet a munkálatok el­végzéséért, azokat mégis a Zsigmondy Béla és Széchy Endre cég kapta meg 1,963.220 pengő 93 fillér vállalati összeg mellett? 2. Mi az oka, hogy a minisztérium ezt a céget és vele együtt még a Palatínus Építő Bt.-ot feltűnően favorizálja, mialatt a többi nagy és szintén megbízható, fényesmultú céget évek óta mellőzi, azok fennállását és munkás­érdekeltségeik anyagi boldogulását veszélyez­teti, holott a közszállítási szabályrendelet 36. $-a rendeli, hogy munkával már ellátott vállal­kozók nem halmozhatok túl újabb rendelések­kel s más vállalkozók csak akkor mellőzhetők, ha megbízhatóságuk ellen kifogás emelhető?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Rupert Rezső: T. Képviselőház! Igyekszem rövidre fogni felszólalásomat. Ha netalán mégis átlépném a negyedórát, előre is tiszte­lettel kérem, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy beszédidőm 15 perccel meghosszabbít­tassák. Elnök: Méltóztatnak ehhez hozzájárulni 1 ? (Igen!) Ha igen, ezt határozatként mondom ki. (Zaj.) Rupert Rezső: Interpellációm éle nem a t. kereskedelemügyi miniszter úr ellen akar irá­nyulni. Meg vagyok róla győződve, hogy tiszta lélekkel igyekszik azt a feladatot, elvégezni, amelyet az ország érdeke kíván és amelyet vál­lalt. Ügy látszik azonban, hogy rövid hivata­loskodása alatt még nem tudott eligazodni abban a dzsungelben, amelyet közszállífások­nak nevezünk. Ennek tudom be, hogy az igen t. miniszter úr, bár teljes jóakarattal, de tár­gy ilag véve mégis elhibázta ennek a pályázat­nak dolgát, elhibázta a munkálat kiadását. Nevezetesen a helyzet az, hogy a Margithíd kiszélesítési munkálataira nyolc vállalkozó pá­lyázott. Ezek közül a vállalkozók közül ketten: egyrészről a Gazdaságfejlesztő és Építő Rész­vénytársaság, másrészről pedig a Rényi—Bot­tenstein és a Magyar Építő Rt. voltak a legol­csóbbak; az előbbi 1,659-188 pengőért vállalta a munkálatot — csak a pengőket mondom, a fil­léreket elhagyom — az utóbbi pedig 1,742.422 pengőért. Nem lehet vita arra nézve, hogy mindkét cég, úgy bonitási, mint műszaki szempontból teljesen kifogástalan, hiszen az előbbi cég, il­letőleg annak vezetője építette az Erzsébet­hidat, a másik cég pedig az Erzsébet-híd mun­kálatainak nagy részét befejezte, de egyéb nagy műveket is létesítették ezek a cégek. (Zaj jobb­felől.) Elvégezték a káposztásmegyeri régi alagút építését, azonkívül az egyik trencséni Vág-hidat építették, A legolcsóbb ajánlattevő, a Gazdaságfejlesztő és Építő Kt építette a titeli Tiszaihidat, a Drina^hidat, épített hidat a Na­rentán és a Krkán és még sok más ilyen műve­letet vitt véghez. Anyagi bonitása sem kétsé­ges. Feltűnhet tehát, r hogy noha két ilyen cég vállalkozott, amely cégeknek már a neve ga­ranciát jelent, a pályázat eredménye mégis az lett, hogy ' a Zsigmondy Béla részvénytársaság és a Széchy Endre cég, (Zaj jobbfelöl.) valamint 76*

Next

/
Thumbnails
Contents