Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-21
Az országgyűlés képviselőházának 21. A legfontosabb!) Erre vonatkozólag is hallottam, hogy ez már a régebbi időben is megemlíttetett a költségvetési jelentésekben, (vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Mindig az a fontos, hogy ki csinálja meg, nem az, hogy ki tervezi, mert az könnyű dolog!) Méltóztassanak megengedni, hogy erre vonatkozólag csak anynyit mondjak, hogy erre a célra abból a kölcsönből, amelynek felvételére vonatkozólag a pénzügyminiszter úr javaslatát beterjesztette, egymillió pengőt biztosítottam. (Helyeslés.) Ez a tagosítási költségek előlegezésére szolgál. A tagosítási ügyeket hét különböző rendelet szabályozta. Az eljárás eddig meglehetősen költséges volt. Ahhoz, hogy eredményes tagosítást tudjunk nagyobb mennyiségben végezni, feltétlenül szükség van arra, hogy a költségeket leszállítsuk és a visszafizetést olyan időtől kezdve követeljük a tagosító érdekeltségtől, amikor az már a tagosításnak hasznát is élvezi. (Helyeslés.) Mindezeket a különálló rendeleteket összefoglalva, azokat az igen lényeges változtatásokat, amelyek ebben a vonatkozásban szükségesek, megtéve és a költségek fizetésére ilyen ötévi spáciumot, részlettörlesztést adva, a rendelettervezet most áll előkészítés alatt a pénzügyminiszter úrral és földmír velésügyi miniszter úrral egyetértőleg, úgyhogy amikor ezt a kölcsönfelvételt megszavazzák, már belekezdhetünk ennek a munkának végrehajtásába, ami ezzel az összeggel 30 község határának tagosítását teszi lehetségessé és a statisztika szerint ennek a 30 községnek terméseredménye tagosítás révén 20% -kai emelkedik. A gazdasági természetű törvényalkotások közé tartozik a társasági jog reformja is. Erre vonatkozólag nem óhatjok itt most érdemleges nyilatkozatot tenni. A kereskedelmi társaságok a szóhasználat szerint nyilvános számadásra kötelezett vállalatok, amelyek idegen pénzt kezelnek. Az idegen pénzek kezelése ellenőrzésének összes követelményei végig kell hogy vonuljanak a társasági ügyek vezetésén, amelyek közül különösen kiemelem az ügyvezetőség felelősségét. (Helyeslés a jobboldalon.) A felügyelőbizottságok működése a kereskedelmi társaságoknál nem efficiens, úgyhogy ezt más szisztémával kell pótolni, amire az angol auditor rendszer ad a legjobb útbaigazítást. A kereskedelmi törvény idevonatkozó részének átdolgozása folyamatban van, azt ha elkészül, az érdekeltségekkel le fogom tárgyaltatni, úgyhogy remélhetőleg a jövő évi költségvetés tárgyalásánál Györki Imre képviselőtársam már nem fogja azt a szemrehányást tenni, hogy én, mint valami gramofonlemez, ismételem a régi költségvetések tárgyalása alkalmával elhangzott előadásokat és így ő sem lesz kénytelen, mintegy másik gramofonlemezképpen ismételni az előző évben elmondottakat. (Élénk helyeslés, taps és derültség a jobboldalon. — Györki Imre: Szeretném látni, hogy igaza lesz-e egyszer a miniszter úrnak, mert eddig még mindig csak nekem volt igazam! Egyszer már legyen a miniszter úrnak is igaza!) Én is ugyanezen a véleményen vagyok önmagamat illetőleg, de ez már emberi tulajdonság. (Derültség.) Már most, ami a büntetőjog körébe vágó jogalkotásokat illeti, hangsúlyoznom kell, hogy a büntetőjog az él et jelenségek állandó kísérője és az élet jelenségek változásának megfelelő változásokon kell keresztülmennie. Ez a magyarázata annak, hogy az 1878:V. te. már számtalan ülése 1935 május 27-én, hétfőn. 37 változáson ment keresztül, de méltóztassanak elhinni, hogy azok az intézkedések, amelyek a náború után például az 1921:111. te. meghozatalával megjelentek törvényalkotásunkban, még mindig megtalálják a maguk indokoltságát, úgyhogy ezeken a rendelkezéseken a magam részéről az állam biztonsága érdekében változtatni nem kívánok. A sajtótörvényre vonatkozólag (Halljuk! Halljuk!) annyit mondhatok, hogy az Ángyán Béla és Kelemen Kornél igen t. képviselőtársaim beszédéből kicsendülő elveket a magam részéről teljesen osztom, A sajtótörvényjavaslat előterjesztése alkalmával módjában lesz az igen t. Háznak állástfoglalni abban a tekintetben, vájjon a készülő törvényjavaslat megfelel-e annak az elgondolásnak, amelyet ez a nemzet a maga élete és jövője szempontjából a sajtóval szemben megkíván. Mert minél nagyobb a hatalom, annál inkább szükség van kontrollra, ma pedig a legnagyobb hatalom a sajtó, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) és ezt kontroll, ellenőrzés nélkül hagyni nem felel meg annak az alkotmányos érzéknek, amely a magyar nemzetet mindig jellemezte. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Az igazságügyminisztérium a nemzetközi életben a nemzetközi szerződések kötésénél is igen élénk szerepet visz és ebben a tekintetben nagyon megtisztelő jelenség volt ránk nézve az International Law Association mult év őszén tartott konferenciája, amelyen a magyar nen> zetközi jogászok igen szép és tiszteletreméltó szerepet játszottak. Méltóztassék megengedni, hogy ezután csak egész röviden foglalkozhassam egy-két megjegyzéssel. Ángyán Béla képviselőtársam a törvényelőkészítésre szánt összeget kevesli. Ezt köszönettel veszem tudomásul. Sulyok igen t. képviselőtársam felveti azt a kérdést, hogy a törzsöröklés rendszerét neon kellene-e tanulmányozni 1 ? Ez a tanulmányozás a hitbizományi reform kapcsán, amely az összes kötött Öröklési birtokok rendszerét óhajtja szabályozni, ímegtörtént. A magyar öröklési jog elveivel ellentétes öröklési rend bevezetése Magyarországon lehetetlen. Kelemen Kornél igen t. képviselőtársam megemlítette még az uj ságírókamara kérdését. Azt hiszem, hogy az érdekképviseleti reform kapcsán minden foglalkozási ágnak megfelelő érdekképviseletbe, így tehát az újságíróknak az ujságírókanuarába való tömörítése is szükséges lesz. Eckhardt Tibor t. képviselőtársaim a telekkönyvvezetők részére magasabb képesítés kLkötését kéri. Ebben a véleményében osztozom. Nagyon érdekes volt az ő megjegyzése a hitibizományi reform kapcsán az erdősítésre vonatkozólag, ezt szívesen teszem tanulmány tárgyává. Azt ia határozati javaslatát azonban, amelyben az összeférhetlenségi törvénynek haladéktalan beterjesztését kéri, a magam részéről nem fogadom el. Nem fogadom el pedig azért, mert a kormánynak van egy munkaprogrammja, amelyben benne van az összeférhetlenségi kérdés szabályozása. (Br. Berg Miksa: Vegyük előbbre! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Azt majd akkor, ha ti jöttök uralomra! Akkor csináljátok meg! Mi a magunk esze szerint megyünk, a sorrendet nekünk kell megállapítanunk. — Br. Berg Miksa: Nem akarok hatalomra kerülni! — vitéz Gömbös Gyula miniszterelnök: Aki nem akar uralomra
