Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-27

392 Az országgyűlés képviselőházának 27. Eckhardt Tibor képviselő úrnak, másrészt pedig Klein Antal képviselő úrnak a tolnai völgységi járás állítólagos borzalmai ügyében. (Klein Antal: Nem állítólagos! Olvassa): »Az országgyűlési képviselőválasztások idején megállapítom, hogy március 23-án ment ki ez a rendeletem — »és a lelkek nyugalmának helyreállítása érdekében méltóságodhoz intézett levelemre utalással, sajnálattal állapítom meg, hogy egyes hatóságok rendelkezésemnek nem tettek kellő mértékben eleget. Ide zárom stb. főszolgabírónak a jelentését stb.« Egyszóval kiadtam egy utasítást ennek az ügynek legszigorúbb kivizsgálására. (Helyeslés ibalfelől.) Nem azért, hogy dicséretet kapjak, hanem azért, mert magam is meg voltam ijedve, mert azt mondtam, az mégsem lehet, hogy üldözzék ott a választókat. De ne méltóztassék azt hinni, hogy csak a kisgazdákat, mert kormánypárti választókat is kitettek az állásaikból, elbocsátották őket, megszüntették a feles viszonyt, és nem egy helyen tömegével dobták ki őket, ez tehát ennek következtében generális rendelkezés volt. (Dinnyés Lajos: Titkos^ választójogot!) szólt jobbra és balra egyaránt. Ennek a rendeletemnek érvényt is kívántam szerezni, hangsúlyozom azonban, hogy amikor azt láttam, hogy két községről van szó és a két községben igen t. képviselőtársamnak több mint 80% sazvazója volt, kénytelen vagyok megismételni: nem importálhattak oda kormánypárti választókat. (Klein Antal: Mutattam más községeket is!) 'Ezekre vonatkozólag azonban momentán nem tudok felelni, de ki fogom vizsgáltatni az ügyet. Amit lehetett, azt megtettem, de most momentán nem tudok válaszolni azokra az ügyekre, amelyeket^most nyújtottak átAlföldy Béla képviselő úr visszavonta határozati javaslatait. Ezek a határozati javaslatok teljesen fedik azt, amit a közegészségügyi kódex, illetve a közegészségügy végleges rendezése kérdésében említettem. Petrovácz Gyula képviselő úrnak a fővárosi törvény, a szanálási törvény visszavonására vonatkozó határozati javaslatát őszinte sajnálattal nem tehetem magamévá. Hiszen éppen a* volt a cél, hogy egy bizonyos közbeeső fórum, a törvényhatósági tanács kikapcsoltassék, mert az nagyon nehézkessé tette az egész ügyvitelt és határozottan nem vált be, hogy a közgyűlés mellett a régi formában a tanács is működjék. A Brogly József képviselőtársam által elmondottakra a feleletet tulajdonképpen megadtam már akkor, amikor a racionalizálásról beszéltem. A jegyzők érdekében minden tőlem telhetőt meg fogok tenni, a jegyzők szociális intézményeinek támogatása, abban a mértékben, ameddig ezelőtt is megvolt, ezután is meg fog történni, sőt ha lehet, még más módon is fogom azokat támogatni. (Helyeslés.) A hadikölcsön kérdésében a legnagyobb sajnálatomra nem állhatok Esztergályos János képviselő úr rendelkezésére. (Esztergályos János: Ez baj!) De boldogabb nem lehetne ő sem, mint én, ha rendelkezésére állhatnék, mert ebben egyformán gondolkozunk mindnyájan. (Esztergályos János: A pénzügyminiszter urat kell megszorítani! — Makkai János: Nem engedi!) Elnök: Esztergályos képviselő urat kérem, ne szorongassa a pénzügyminiszter urat. (Élénk derültség és taps a Ház minden oldalán.) vitéz Kozma Miklós belügyminiszter: Kun Béla képviselő úr a városi kérdésekről beszélt és Makót említette, mint egy igen nagy bajba ülése 1935 június 6-án, csütörtökön. jutott és eladósodott várost. Kénytelen vagyok megállapítani, hogy Makó gazdasági helyzete határozottan javulóban van, és pedig azért, mert mint felügyeleti hatóság, majdnem azt mondhatnám, gyámság alá helyeztük és egy szanálási akciót folytatunk és rendbe fogjuk hozni. Hogy azonban a városoknak nem kell ilyen bajokba jutniok, azt mutatja az, hogy ha komoly pénzügyi szakember veszi kezébe a rendbehozatalt, akkor, ha nehézségek árán is, de rendet lehet teremteni. Végváry József képviselő úr beszédével nem foglalkozom azért, mert ez a beszéd anynyira szakszerű és minden vonatkozásában roppant érdekes volt, azonkívül annyira fedte azt, amit közegészségügyi kérdésekben mondani akartam, hogy azt beszédem kiegészítő részének tekintem. Buchinger Manó képviselőtársam azt mondotta, hogy reformokat Ígértünk és nem lát a reformokból semmit. Bocsánatot kérek, de borzasztó rövid lenne arra az idő, hogy sokat láthasson, hiszen alig néhány hetes kormány vagyunk. Előbb azonban a racionalizálásról is estek olyan megjegyzések, hogy mit produkált idáig a racionalizálás. A racionalizálás idáig a következőket produkálta: kész a törvényjavaslat és benyújtásra vár Budapest és környékének közigazgatási rendezésére; kész a tanyaigazgatás rendezésére vonatkozó rendelet, de a statisztikai adatoknak gyűjtése még folyik; a közigazgatási ügyintézés reformjának végrehajtásáról szóló tervej zet készen várja, hogy a minisztertanács elé terjesszem; előkészítés alatt áll a közigazgatási eljárás szabályozásának gyűjteménye, amely 1935. év végéig készen lesz; a továbbképző közigazgatási tanfolyam megszervezésére és azok számára, akik 'közigazgatási vizsgamentesek, a legrövidebb időn belül készen lesz; a kihágási ügyek és bagatell-ügyek rendezése előkészítés alatt van, nemsokára kész; a közigazgatási tudakozó levelezőlap bevezetése, ami nagyon praktikus kisegítő eszköz lesz, szintén folyamatban van; a kézbesítési reform, amelyről csak annyit mondok, hogy Budapesten három állami és két fővárosi testület ma ugyanazt a munkát végzi s végeredményben sokkal olcsóbb lenne emberelbocsátás nélkül, ha az államiak és fővárosiak egybevonatnánák. Méltóztatnak ebből látni, hogy némely kis dolgok mégis csak történtek. Hertelendy Miklós t. képviselőtársam a Balaton problémáiról beszélt. En beszédemben erre nem tértem ki s örülök, hogy most erre alkalmam van. Engem a Balaton a gyógyfürdő és üdülőhely szempontjából érdekel, a Balatonért, amit lehetett, megtettem. A kút-ügyben a képviselő úr talán még nem tudta, hogy^már soronkívül történt pénzkiutalás. Hév víz vízvezetéke rendbe fog jönni még ez idén, azonkívül a somogyi parton, ahol legnehezebb a vízszerzés, 30.000 pengő előlegezés történt a kutak megcsinálására. A balatoni fürdők fellendítésére vonatkozik az Oti.-val kapcsolatban már említett javaslat, amely kitágítja az Oti. által kihelyezhető pénz keretét hotelépítkezések céljaira, akkor, ha a kellő hipotekális, anyagi fedezet megvan. Propper Sándor képviselőtársam antiszociális szellemet vetett a belügyminisztérium költségvetésének szemére és azt mondotta, hogy itt a szociális és hatalmi tárca egyesítve van, azután összehasonlítást tett ennek a két résznek egymáshoz arányosítása dolgában. Éppen