Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-24

Az országgyűlés képviselőházának 2h. ülése 1935 június 3-án, hétfőn. 177 vóan, másrészt különbség teendő a terményilletmények nagysága, illetve mennyisége tekintetében is, mert tagadhatatlan, hogy a búzának, mint értékegységnek jelenlegi túlmagas pénzbeli ellenértéke nem játszik túlságosan nagy szerepet azoknál a tanítóknál, akiknél a helyi javadalomnak ez a része az illető tanító háztartása által konzumáltatik, tehát nem jelent eladható felesleget, szemben azokkal a tanítókkal, akiknél ez tényleg mint fizetés jelentkezik. Legyen szabad idevonatkozólag utalnom a gabonaértékesítés megsegítését célzó elgondolásra, a bolettára is, amely az én szerény megállapításom szerint tulajdonképpen azért nem váltotta valóra a hozzáfűzött reményeket, mert — mint tudjuk — éppen a kisgazdáknál nagyobb mennyiségben nem igen szokott jelentkezni fölös termény eladása, ennek következtében a bolettában sem kapta meg a kisgazda azt a segítséget, amelyet megkapott volna, ha nagyobb mennyiségű gabonát hozhatott volna piacra. Nem szabad ennél a kérdésnél arról sem megfeledkeznünk, hogy a búzának mint értékegységnek pénzbeli ellenértéke egyízben már le is szállíttatott, amennyiben 1931 július l-ig 27-84 pengő volt a búza egységára és akkor szállíttatott le a jelenlegi 21 pengőre. Mindezeknek a szempontoknak hangsúlyozása azért szükséges, mert ezekből azt látjuk, bogy a helyi javadalmazásban szereplő terményilletmények kérdése csak egyénileg bírálható el és máról holnapra, sajnos, meg nem oldható, mert ehhez mindenekelőtt az egész országra kiterjedő pontos adatgyűjtésre van szükségünk, ezenkívül szükségünk van a megfelelő anyagi fedezet előteremtésére is. Ez az adatgyűjtés tudomásom szerint folyamatban van és csak ennek eredményétől tehető függővé a további intézkedés. Mindenesetre a teendő intézkedéseknél különös figyelmet fog kelleni fordítani a kántortanítókra, akiknél a helyi járandóságban a naturáliák tényleg domináló részt alkotnak és talán méginkább érvényesülnie kell ennek a kongruás alsó papság javára, akiknél a helyzetet még az is súlyosbítja, hogy a helyi javadalom értékegységét jelentő egy mázsa búza pénzbeli ellenértéke a katolikusoknál 28 pengőben, az egyéb vallásúakuál pedig 27-20 pengőben van megállapítva. Legyen szabad ennél a kérdésnél még egészen röviden megemlékeznem arról a megoldásról is, amely a hitfelekezeti tanítóság illetményeit olyképpen kívánja rendezni, hogy egységes kultúradó bevezetésével az állam vállalja magára a hitfelekezeti tanítóság illetményeit és a jövőben csak a dologi kiadások terheljék majd az iskolafenntartó egyházakat. Bármenynyire szimpatikusnak is látszik ez a megoldás, mégsem tartom elfogadhatónak a felekezeti ok

: tatás szempontjából, mert ez már a felekezeti népoktatás államosításának határán mozog. Ha ez megtörténnék, akkor valóban már csak egy lépés választana el minket a teljes államosítástól. r T. Képviselőház! Ez után a kitérés után legyen szabad folytatnom a tárca költségvetésének további ismertetését és ennek kapcsán kiemelnem azit, hogy a »Művészeti célok támogatása« címnél látható 9000 pengős kiadási többlet a vidéki színtársulatok fokozottabb támogatására, különösen a színházépítési törekvések előmozdításának céljára irányoztatott elő. 20.000 pengő van többletként előirányozva a már eddig is páratlan feltűnést és nemzetközi érdeklődést keltett esztergomi ásatások folytathatására és a már eddig napvilágra került középkori remekművek konzerválására. A középfokú tanintézeteknél a rendes kiadásoknál látható nagyobb emelkedést indokolja részben a hajdúnánási református gimnázium államsegélyének újbóli előirányzása, részben az a körülmény, hogy Budapest XI. kerületének lakossága az utóbbi évtizedben rendkívül megnövekedvén, új középiskola felállítása volna szükséges kultúrpolitikai szempontból, azonban új állami középiskola felállítására szükséges fedezet nem állván rendelkezésre, legegyszerűbb és leggazdaságosabb megoldásnak kínálkozott az ottani cisztercita gimnázium osztályainak párhuzamosítása s ebből a célból az iskolafenntartó rend részére megfelelő államsegély biztosítása. Áttérve már most a rendes kiadásokban előállott csökkenésekre, ezeknek a vizsgálata során legfeltűnőbb a központi igazgatásnál látható 364.000 pengő csökkenés. Ebből azonban 290.000 pengő csak látszólagos, amennyiben ez az összeg a vasúti menetdíjkedvezmény váltsága fejében volt eddig a központi igazgatás címnél előirányozva, azonban ezeknek az összegeknek további előirányzását az Összes tárcáknál egyöntetűen a pénzügyminiszter úr megszüntette és az államvasutakat a nyújtott kedvezmények fejében másképp kárpótolták. Tényleges csökentésként jelentkezik azonban a központi igazgatásnál a rendes kiadásoknál 74.850 pengő, ami bizonyos állások megszüntetésének és átszervezésének következménye. A külső igazgatás címnél a rendes kiadások csökkenése végeredményében 49.270. pengőt mutat. Ennek a címnek előirányzata lényegesen különbözik az előző évi előirányzattól, mert itt érvényesülnek a közoktatásügyi igazgatásról szóló nemrég megszavazott törvénynek az adminisztráció egyszerűsítését és egységesítését célzó rendelkezései.^ Nemcsak az előirányzat szerkezete válik ezáltal egyszerűbbé és áttekinthetőbbé, — megszűnvén ennek a címnek sokféle tagoltsága az eddigi különféle és egymással kapcsolatban nem lévő hatóságoknak megfelelően — hanem, ami ennél lényegesen fontosabb, az eddig előirányzott költségek is csökkennek, annak ellenére, hogy ugyanakkor a törvényjavaslat egyik főcélkitűzése, a szakszerű és intenzív isolafelügyelet biztosítása a tanulmányi felügyelők és a körzeti iskolafelügyelőik révén korszerű megoldást nyer. A közoktatásügyi igazgatásról szóló, immár a Felsőház által is elfogadott törvényjavaslatnak a költségvetésre gyakorolt előnyös hatása itt feltűnően észlelhető. Az előirányzatból láthatólag a személyi kiadásoknál a csökkenés az előző évivel szemben 166.060 pengő, holott, mint méltóztatnak tudni, az eddigi öt tankerületi főigazgatói állással szemben az említett törvényjavaslat nyolc V. fizetési osztályba tartozó tankerületi főigazgatói állás szervezését rendeli el. Mégis előáll az előbb említett kiadáscsökkenés, mert a külső tanügyi igazgatás racionális átszervezése, az egyesített külső tanügyi fogalmazási státus intézményesítése jelentékeny létszámapasztást tesz lehetővé. Azáltal, hogy 32 állással kevesebb állás irányoztatott elő ebben a költségvetésben és egyes állások megfelelően átszerveztettek, 166.060 pengő kiadáscsökkenés áll elő. Ebből 104.480 pengő használtatik fel ugyanennél a címnél a tanulmányi felügyelet hatékony gyakorlására és így