Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.
Ülésnapok - 1935-23
170 Az országgyűlés képviselőházának tulajdonképpeni idegenforgalomra gondolok, amely a külföldről ide gravitál, de akkor is, ha a belföldi mozgalomra gondolok; akkor is jó, ha minden üdülésre, nyaralásra alkalmas helyen berendezkedünk, mert ha a belföldiek is ide gravitálnak és elszoknak attól, hogy külföldre menjenek, akkor a jó magyar pengő itt marad. Ebből a szempontból is pénzt jelent tehát az idegenforgalom. Miután időm lejárólban van, át kell térnem felszólalásom tulajdonképpeni magvára. Azért akartam felszólalni, hogy felhívjam a miniszter úr figyelmét a nyugatmagyarországi utakra, még pedig ugyanazzal az indokolással, amely indokolással a miniszter úr a Székesfehérvár— grazi vonalat igen .helyesen megépítette. Ha erre a vonalra a külföldi Összeköttetés:, a balatoni kultúra és az idegenforgalom szempontjából szükség van, akkor ugyanilyen joggal és indoklkai mondhatom, hogy a tölblbi nyugati kapukon keresztül vezető utakat is meg kell építenünk. Gondolok itt főleg a sopron—balatoni útvonalra nemcsaik azért, mert Sopron most már egyik jelentékeny üdülőhelye Magyarországnak, de azért lis, mert a iSemmering és Rax vonalában fekszik. Tudvalevő, hogy a Semmering vidéke centruma az osztrák idegenforgalomnak. Ott fut ia sok autó, amely sok autó úgy juthat be Magyarországiba, ha Magyarországon megfelelő összekötő és transzverzális utak vannak. Ezért van szükség a sopron—balatoni útvonalra. Kérem a miniszter urat, vegye ezt fel programmjálba és tegye útépítő programmjánalk élére, ha eddig ez még meg nem történt volna, mert ez egyetemes országos érdek. Egyetemes érdek azért is, mert a sopron—győri útnak autósztradára való kiépítése tulajdonképpen négy megyének az igényeit elégíti ki. Tisztelettel kérem a miniszter urat, nyugtasson meg angem aJbban a tekintett) en, hogy ennek az útnak a kiépítése a programm élére fog kerülni. Egyébként mintán a kormánnyal szemben bizalommal viseltetem, a címet elfogadom. (Élénk helyeslés és taps.) Elnök: "Äz 5. oím meg nem támadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 6. cím. Kérem annak felolvasását. Esztergályos János jegyző (olvassa a 6—9. címeket, továbbá az állami költségvetés XVIII—XX. fejezeteit, valamint XXVI. fejezete 1., 2. és 3. címét, melyeket a Ház észrevétel nélkül elfogad.) Elnök: t Ezzel a Ház a kereskedelemügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos állami üzemek költségvetését részleteiben is letárgyalta. (Éljenzés.) Az idő előhaladott voltára való tekintettel a vitát megszakítom és javaslatot teszek arra, hogy a t. Ház legközelebbi ülését június 3-án hétfőn délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki az 1935/36. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomat elfogadni? (Igen!) A Ház az elnök napirendi javaslatát elfogadta. Jelentem a t. Háznak % hogy Surgoth Gyula képviselő úr a háaszaíbályok 143. §-ának a) pontja alapján személyes megtámadás visszautasítása címén kér szót. A szót neki megadom. Surgoth Gyula: T. Képviselőház! Személyes megtámadtatás visszautasítása címén teljes tárgyilagossággal és igen röviden a követ; kezőket kívánom elmondani. A t. Ház 1935. évi május hó 24-én tartott ütésén Peyer Károly képviselő úr beszédében többek között azt mondotta, hogy a miniszterelnök úr tevékenységét 23. ülése 1935 május 29-én, szerdán. a munkásság elnyomásával kezdte meg. Erre és közbeszóltam és azt mondottam: »sőt ellenkezőleg«. Ezt a közbeszólást egy másik közbeszólás követte Propper Sándor képviselő úr részéről, aki azt mondotta: »maga egy hóhér!«. Erre én nyomban azt a választ adtam neki: »Örüljön, hogy nem került elém«. (Derültség.) Propper képviselő úr ezzel a közbeszólásával bírói tevékenységemet akarta kritizálni és azt olybá igyekezett feltüntetni, mint hogyha az abban az időpontban hozott halálos ítéletek kizárólag az én bírói tevékenységemnek lettek volna a folyományai. Ezzel szemben a valóságot a következőkben tárom a t. Ház elé. Amikor a gyászosemlékű kommün véget ért, megbukott, elkövetkezett az annak uralma alatt elkövetett bűncselekmények likvidálása. A budapesti büntetőtörvényszéken hat tanácsot állítottak fel, amelyek ezekben az ügyekben ítélkeztek. Az egyik ilyen^ tanácsnak voltam elnöke én is. A tanács öt bíróból állt, tehát az elnökön kívül négy bíróból. Kizárólag a büntetőtörvénykönyv alapján ítélkeztünk és azokat ítéltük csak halálra, akik akár tettesi, akár felbujtói minőségben gyilkosságot követtek el. (Helyeslés a jobboldalon és a középen.) Ezek között volt a gyászosemlékű Corvin Klein Ottó, (Reményi-Schneller Lajos: Megérdemelte!) és László Jenő, akik a félrevezetett munkásságból alakított terrorcsapatokkal a jóravaló, tisztességes hazafiak egész tömegét gyilkolták meg. (Kölcsey István: Kernelem, a Népszava meg fogja írni ezt!) A királyi törvényszék ezen ítéletei, amelyekben halált mondott ki, nem voltak nyomban végrehajthatóak, hanem felterjesztettek a magyar királyi Kúriához, amely hetes tanácsban vizsgálta felül azt, hogy a halálos ítélet helytálló-e vagy sem. Ezekből a körülményekből nyilvánvaló, hogy ezek a halálos; ítéletek nemcsak az én, hanem egy 12 főből álló független bírói testület véleményének és ítélkezéseinek voltak folyományai. Propper Sándor képviselő úrnak is tudomással kellett bírnia ezekről a körülményekről és így az az állítás, amikor azt mondta nekem, hogy »hóhér«, rosszindulatú beállítás^amelyet közönséges rágalomnak kell minősítenem. Másfelől azonban nyilvánvaló az is, — ezt mutatja ez a kijelentése — hogy a kommunistákkal szívben és lélekben _ egy húron pendült. (Ügy van! f Ügy van! a jobboldalon és a középen.) Felhívom Propper Sándor képviselő urat, (Felkiáltások jobb felől: Nincs itt!) hogy ismételje meg ezt a kijelentését, amellyel nemcsak ens-em rágalmazott meg* hanem az eerész független magyar bíróságot, (Ügy van! tfay van! — Taps jobbfelöl.) a Házon kívül s akkor én oda fogom állítani őt a magyar bíróság elé, ahol is kijelentéséért elveszi méltó büntetéséi A másik ilyen kijelentés Peyer képviselő űr ajkairól hangzott el, aki a kérdéses alkalommal azt mondotta, hogy én azt a hibát, amit mint bíró elkövettem, a kommün után azzal igyekeztem jóvátenni, hogy mint ügyvéd, azokat, akiket mint bíró elítéltem, igyekeztem a hínárból kihúzni. Ez sem felel meg a valóságnak, egyetlenegy ilyen eset sem volt. Megtörtént az, hogy eljöttek hozzám egyesek és azt mondották: kérem, vállalja el a védelmemet. Minden esetben azt mondottam, hogy én a bírói multamat, amelyre mindig büszke voltam és büszke leszek, semmiféle pénzért nem szenynyezem be. (Taps a jobboldalon.) Mutasson Peyer Károly képviselő úr egyetlenegy olyan esetet, amely az ő.állításának megfelelne. Nem tud egyetlenegy ilyen esetet sem mutatni, mert
