Képviselőházi napló, 1935. II. kötet • 1935. május 27. - 1935. június 13.

Ülésnapok - 1935-23

Az országgyűlés képviselőházának 2, osztályban voltak a munkások nagy tömegei, ahol a 6—7 pengős napi keresetek vannak, addig ma a biztosítottak nagy tömegei a 2. és 3. osztályban vannak, ahol a 2—3 pengős napi keresetek vannak. Kár ilyen kijelentéseket tenni, hogy magasak a munkabérek, vagy hogy a kartelek magas munkabéreket tudnak bizto­sítani. Sajnos, éppen az ellenkezője áll. A kar­telek magas árait nem követik azok a munka­bérek, amelyeket joggal lehetne elvárni. A vá­mokra vonatkozóan is sok szó esett az árakról, meg mindenről. Itt van előttem egy öltöny ruha számlája. A ruha külföldi szövetből készült. A szövet ára 66 pengő 65 fillér. Vámja 31 pengő 50 fil­lér. Itt van tehát egy hiteles számla, amely­lyel demonstrálni lehet azt, hogy mi okozza az árdrágítást? Azok az abnormis közterhek, amelyek az iparra nehezednek és amelyekhez igazolódik a belföldi termelés. A 'belföldön termelt áru árát ugyanis nem a szerint kalku­lálják a kartelek és munkaadók, hogy mennyi az előállítási költség. Állítom, hogy vannak cikkek, amelyeknek előállítási költsége olyan minianális, hogyha felényiért adnák, akkor is egészen kitűnő üzletet lehetne csinálni. Nem a szerint kalkulálják az árakat, hogy mennyi a termelési költség, a munkabér, a rezsi és egyéb dolgok, hanem azt mondják: külföldi áru, hozzá a vám. Ez kitesz ennyit. Az enyém 5%-kai olcsóbb és akkor egészen jó üzletet csi­nálok. A kereskedelemügyi minisztérium költség­vetésének tárgyalásával kapcsolatban felhívom a miniszter úr figyelmét az Útépítő Részvény­társaságnál történt dolgokra. Igen sok adat és különbözŐ panaszok vannak előttem, amelyek­nek lényege az, hogy az Útépítő Kész vény tár­saságnál különböző visszaélések történtek és az Útépítő Részvénytársaság Juranics-utca 18. szám alatti telepét ebből kifolyólag be is zárták. A visszaélést elkövető tisztviselőt, akrt a keres­kedelmügyi minisztérium fegyelmi úton eltá­volított, később valami más címen visszahelyez­ték. A telep bezárása folytán körülbelül 150 munkás munka nélkül maradt. Felhívom erre a miniszter úr figyelmét és ha a miniszter urat érdekli, rendelkezésére bo­csátom ezeket az adatokat. Meg vannak nevezve a tanuk, fel van sorolva, hol történt a vissza­élés; scz a miniszteri tanácsos, aki ezt az üze­met vezette, az üzem munkásait hogyan foglal­koztatta villája építésénél, hogyan használta fel a,z üzem részére szállított anyagot villá­jánál. A vége az, hogy vizsgálat indul és 150 mun­kás munkanélkülivé válik. (Propper Sándor: Megint a munkás a Fekete Péter.) A költségvetés tárgyalása során ismételten szó esett az érdekképviseletekről. Miután a ke­reskedelemügyi minis-zter úr tárcája körébe tar­tozik, legyen szabad erről a kérdésről is be­szélnem. Szó esett az érdekképviseletekről és hivatko­zás történt arra, hogy meg kell alakítani az érdekképviseletet. A miniszterelnök úr arra hivatkozott, milyen szétágazó, különböző bajok vannak a különböző érdekeltségek körében. Egészen véletlen, hogy ma egy délutáni lapban cikk jelent meg, amely szerint a különböző kutyaegyesületek sem tudnak megbékülni, ma­rakodnak., Fel vannak sorolva a cikkben a kü­lönböző kutyaegyesületek: a Magyar Foxterrier Tenyésztők Egyesülete, Magyar Tacskótenyész­tők Egyesülete, Magyar Országos Vizslakluh, '. ülése 1935 május 29-én, szerdán. 129 Magyar Vérebegyesület, Magyarországi Kutya­fajtákat Tenyésztők Egyesülete, Dobermanno­sok Egyesülete, Magyar Rendőrkutya Egyesü­let. Még ezek sem férnek Össze. (Derültség.) Nem tudom, ezek a mélyreható okok szolgál-: nak-e arra, hogy az érdekképviseletet meg kell csinálni? (Derültség.) Itt is differenciák van­nak, a kutyák sem férnek össze. Ebből követ­keztetni lehet, hogy az emberek talán még ke­vésbbé férnek össze, ami érthető is, hiszen nem olyan állapotok vannak se nálunk, se máshol, hogy az emberek olyan nyugodtan dolgozhat­nának, élhetnének. Miután itt egy pár konkrét kérdést említet- \ tek fel és miután a miniszterelnök úr is azt mondotta, hogy a szakszervezetek pedig a jö­vőben nem fognak politizálni, legyen szabad megjegyeznem, hogy a magyar szakszervezetek nem politikai testületek. A magyar szakszer­vezetekbe — legalább azokba a testületekbe, amelyek a szakszervezeti tanács vezetése alatt állanak és annak kötelékébe tartoznak — bárki beléphet, senkitől nem kérdeznek két dolgot. ! Nem kérdezik meg senkitől a vallását és a poli­tikai meggyőződését. Ez a két dolog az, amire senki sem kíváncsi. Mindenki beléphet és aki­nek e tekintetben kételyei vannak, — lesznek talán a képviselő uraknak ismerősei, méltóz­tassanak elküldeni akár a vasmunkás-, akár a famunkás-, akár más szövetségbe és méltóztas­sanak ott felvételi lapot kérni. Az illető ki­tölti, lefizeti az alapszabályban előírt beiratási díjat és a tagdíjat s az egyesület tagjává válha­tik: senki nem kérdezi tőle, hogy mi a politikai meggyőződése. (Br. Roszner Iván: Megszűnik politikai nézete lenni!) Megszűnik politikai né­zete lenni? Nem tudom, mit méltóztatik az alatt érteni, hogy megszűnik politikai nézete lenni. (Br. Roszner Iván: Szabad véleménye!) Az il­lető az alapszabályban körülírt tagsági jogait szabadon gyakorolhatja, annak gyakorlásában őt senki... (Br. Roszner Iván: Tagdíjfizetés!) Kérem, t. képviselőtársam, Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen és ha már a tagdíjfizetésre méltóztatik hivatkozni, akkor legyen szabad nekem ide, a Ház asztalára letennem egy füze­tet, amelyet nem mostanra, tehát nem erres az j alkalomra készített az illető érdekeltség, ha­nem, ha jól tudom, ez már elkészült öt vagy I hat évvel ezelőtt, vagy talán régebben is, amely­ben fel vannak sorolva a magyar szakszerveze­tekre vonatkozó összes adatok. Ezt a füzetet német nyelven adtuk ki és pedig azért, mert nem Magyarországra szántuk, hanem külföldre. I Külföldre szántuk azért, mert velem is, bará­taimmal is, nagyon gyakran megtörtént, vala­! hányszor kimentünk külföldre, hogy olyan : kérdéseket intéztek hozzánk, amelyeket egyál­! tálában nem tudtunk megérteni és láttuk, hogy I Magyarországról keveset tudnak, — de még ke­! vesebbet tudnak a magyar szakszervezetekről | — úgyhogy szükségesnek tartottuk ezt a füze­tet kiadni. Tízezer példányban küldtük szét a világ minden részébe: Kínába, Japánba, Né­metországba, Ausztráliába, Amerikába és más­hova. Mutathatnék egy csomó levelet, amelyet külföldi egyetemekről írtak, amelyben kérték ezt a füzetet, mert hallották, hogy egy ilyen füzet megjelent, amelyet ők forrásmunkának használhatnak fel és a maguk könyvtárába kí­vántak beilleszteni. Elismerem, hogy ebben a füzetben tényleg politizálást követtünk el, még | pedig úgy, hogy belerajzoltuk a régi Nagy­! Magyarországot és ebbe belerajzoltuk a mai i Magyarországot (Dulin Jenő: Nagyon helyes!) I és odaírtuk, hogy a régi Nagy-Magyarország-

Next

/
Thumbnails
Contents