Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.
Ülésnapok - 1935-7
60 Az országgyűlés képviselőházának De meg kell ezekkel az intézményekkel kapcsolatban hangsúlyozottan és kifejezetten mondanunk azt, hogy mi azt szeretnők, ha a diákjóléti intézményekből nem csinálnának kaszárnyát, sem fizikai, sem szellemi értelemfcen, s nem hajtanák bele az ifjúságot a militarista drillnek a lelket és a tanulási akaratot elfojtó béklyójába. (Gr. Pálffy-Daun József: Ez már szemtelenség! — Egy hang jobb felől: 1918! — Propper Sándor: Ne szajkózzék^ mondjon valami újat! — vitéz Szalay László: Lesznek még itt magyar katonák! Nem szégyenlik magukat? —• Propper Sándor: Szegyei je maga magát, ha így mutatkozik be! — Zaj.) Elnök: Propper képviselő urat kérem, hogy ne használjon ilyen kifejezéseket. (Propper Sándor: Provokálnak állandóan!) Ne méltóztassék provokálni a másik oldalt, mert akkor ilyen válaszok hangzanak el. (Esztergályos János: Csárda jeleneteket rendeznek! — Egy hang a szélsőbáloldalon: Mi nyugodtan hallgattuk a túloldal szónokait!) Kéthly Anna: T. Képviselőház! A bizottságban hivatkoztam az angol egyetemi ifjúság nevelésére, a meggyőzés és meggyőződés lehetőségére. Â tiltakozásnak és vitatkozásnak teljes szabadsága van biztosítva az angol egyetemi intézményekben. Diákparlamenteket rendeznek, amelyekben az aktuális kérdéseknek minden oldalról való megvitatása lehetővé van téve, a legteljesebb parlamenti — hozzátéve, angol parlamenti — formák és szabályok között. Ugyanakkor emlékezünk arra, hogy az elmúlt esztendőben milyen eszközökkel akadályozták meg a magyar főiskolai ifjúságnak hasonló parlamentszerű megnyilatkozását. (Egy hang a jobbközépen: Okosan tették! — Propper Sándor: Utánozzák!) Ezekben a vitákban alakul ki annak a rétegnek szellemi világa, amely később a birodalomnak vezetőtestületeiben foglal helyet. Ezekben a vitákban^ ezekben a parlamenti testületekben alakul ki ez a szellem, amely képessé teszi őket a helyetfoglalásra ezekben a vezetőtestületekben. Itt tanulják meg azt, hogy világ halad, hogy a társadalomban új szükségletek alakulnak és termelődnek ki s ezeknek megérzésétől és ezeknek kielégítési lehetőségétől függ azután, hogy egy országnak az útja a bölcs reform útján érlelődik-e vagy pedig az elnyomott szükségletek állandó forrongását előidéző levegőben tartják az országot. A testnevelésnek nem porosz, hanem angol rendszerű művelése mellett és fölött ez a szellem, az angol egyetemi ifjúság autonómiájának és vitalehetőségének ez a szelleme az, amelyet mi a mi diákjóléti intézményeinkben látni szeretnénk. A tanulásnak, a tudománynak, a tudományos kutatásnak szabadságát szeretnők mi ünnepelni az egyetemnek jubileumán. Űj szellemet, új életet, új kapcsolatokat az egyetem ódon falai között a kívülzajló világgal. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) T. Képviselőház! Nem a türelmetlenségnek, nem a makacsságnak, nem a rendi és latifundiumos elzárkózásnak levegője az, (Egy hang a jobboldalon: Hol van az? — Kassay Károly: A kereskedelem ügyi miniszter úr mondotta a választás alatt, hogy feudális ország vagyunk! Őtőle kérdezzék meg! Én csodálkoztam, de ő mondta! Mit csináljak? ö csak jobban tudja! — Derültség.) amelyet mi az egyetemtől várunk és kérünk. És az a meggyőződésünk, hogy ha az egyetem a tudománynak szolgálatát úgy vésrzi. hogy ez végső eredményben az ember szolgálatát jelenti, ha az állam igazgatási szerveinek ellátására olyan egyéneket nevel, akik nem cso7. ülése 1935 május 7-én, kedden. portokat és nem osztályokat szolgálnak, hanem mindenkit, akinek élete és munkálkodása a közösségnek javára szolgál, akkor az egyetem betölti a hivatását, és ez a 300 éves egyetem megfiatalodik ennek a legfőbb kötelességnek elvégzésében. (Egy hang a jobboldalon: Tegyék ezt meg a bankok és az iparvállalatok is! — Propper Sándor: Szóljon csak képviselőtársainak! Ott ülnek a képviselőik! Legyen szíves, szóljon! Majd Szurday úr elintézi! — Folytonos zaj a jobb- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben maradni. Kéthly Anna: Ezt a szellemet várjuk és reméljük t. Képviselőház, az új jubileum felé induló egyetemtől és ebben a reményben fogadom el a javaslatot. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobb- és a szélsőbaloldalon. — A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következikl Vásárhelyi Sándor jegyző : Makkai János! Makkai János: T. Kép viselőiház ! (Halljuk! Halljuk!) Komis Gyula t. képviselőtársarai igen szép, értékes és szinte ünnepi beszéd számba menő előadásához nekem nem lehet hozzáfűznivalóm, ami ennek a kérdésraek ünnepélyes részét illeti, mert ő ebben a beszédében mindent nálam sokkal hivatottabban elmondott. Mégis örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy mint új képviselő, első törvényhozói beszédemben lerójam hálámat a Pázmány Péter Tudományegyetemnek, ami Alma Materünknek magam is úgy idősebb, mint fiatalabb képviselőtársaim nevében, akik ennek az egyetemnek a padjaiból kerültünk ide. Ott tanultunk magyar nacionalizmust és onnan igyekeztünk megismerni a magyar nép, a magyar állani nagy problematikáját is. T. Ház! Mélységesen sajnálom, hogy az előttem szóló Kéthly Anna képviselőtársam viszont olyan hangot ütött meg beszédében, amelyre legalább is válaszolnom kell. (Rassay Károly: Azért vagyunk itt! — Derültség. ~ Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon és a középen.) Az a nézetem, hogy Kéthly Anna képviselőtársunk, amikor a numerus clausus kérdését szóbahozta a Pázmány Péter Tudományegyetem 300 éves jubileumával kapcsolatban, nem helyesen cselekedett, mert elsősorban az egyetem és a numerus clausus között nincsen olyan kapcsolat, amelyben az itt felhozható lett volna, másodsorban pedig Magyarországon igenis évek óta a numerus claususnak semmi vallási éle nincs, hanem a numerus clausus törvényének alapján az ország összes középiskoláikból a legjobb tanulókat veszik fel az egyetemre, és én kíváncsi vagyok, vájjon úgy haragszik-e erre az egyetemre äz a szociáldemokrata képviselő lír is, akinek a fiát két évvel ezelőtt kitüntetéssel avatták a tudományok doktorává, aki éppen a munkajogból tett tanúságot előmeneteléről a közgazdasági és váltójogi tanszéken. Egyébként is engedje meg t. képviselőtársam, hogy megjegyezzem, hogy a sérelmek az évek során is épúgy alá vannak vetve a változásoknak, mint minden ezen a földön, és ísrv ma már a numerus clausus kérdésével nem lehet itt olyan viharokat aratni, mint tíz évvel ezelőtt. Mert legyen szabad arra hivatkoznom, hogy Európának igen sok állama van, ahol a numerus clausus álta érintett elemek igen boldogok volnának, ha a magyarországi zsidóság helyzetével cserélhetnének. (Ügy van ! Ügy van ! a jobboldalon és a középen. — vitéz Szalay László: Menjenek Németországba!) Egyébként legyen szabad azt is megjegyez-