Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-7

Az országgyűlés képviselőházának 7. ülése 1935. évi május hó 7-én, kedden, Sztranyavszky Sándor, vitéz Bobory György és Kornis Gyula elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — A Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem alapításának három­századik évfordulójáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Kelemen Kornél előadó. Petrovácz Gyula, Kornis Gyula, Kéthly Anna, Makkai János, Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter. — A közoktatási igazgatásról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak : Szinyei Merse Jenő előadó, Kéthly Anna. — A leg­közelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Dulin Jenő összeférhetlenségi bejelentést tett gróf Teleki János ellen. — Az indítvány- és interpellációs könyvek felolvasása. - Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : vitéz Gömbös Gyula, Hóman Bálint, (Az ülés kezdődik délután 4 óra 12 perckor.) (Az elnöki széket Sztranyavszky Sándor fog­lalja el.) Elnök: A t. Ház ülését megnyitom. A jegy­zőkönyv vezetésére vitéz Kenyeres János, a ja­vaslatok mellett felszólalók jegyzésére Vásár­helyi Sándor, a javaslatok ellen felszólalók jegyzésére pedig Huszár Mihály jegyző urat van szerencsém felkérni. Bemutatom a t. Háznak Wolff Károly kép­viselő úr levelét, melyben a Budapest II. (északi), továbbá Takách-Tolvay József gróf képviselő úr levelét, amelyben a Budapestkör­nyéki választókerületben nyert képviselői meg­bízatásáról lemond. A lemondásokat a Ház tu­domásul veszi, a megüresedett képviselői he­lyekre pedig a sorrend szerint következő pót­képviselők behívásai iránt az 1925: XXVI. te. 96. §-ának (2.) bekezdése értelmében intézkedni fogok. Bemutatom a t. Háznak a vallás- és köz­oktatásügyi miniszter úr levelét, amelyben a házszabályok 142. §-ára való hivatkozással a közoktatásügyi igazgatásról szóló törvényja­vaslat tárgyalásának tartamára Kosa Kálmán dr. miniszteri osztálytanácsost és Mártonffy Károly dr. egyetemi magántanár, miniszteri titkárt miniszteri megbízottakként bejelenti. Méltóztassanak ezt tudomásul venni. Bemutatom a t. Háznak a dunavecsei kerület több választópolgárának kérvényét, amelyben Törley Bálint képviselő úr megválasztása ellen kifogást emelnek. Minthogy a kifogás a ház­szabályok 60. §-áhan előírt 'kellékeknek nem fe­lelt meg, azt elutasítottam és a Ház irattárába helyeztettem. A bejelentést méltóztassék tudo­másul venni. Bemutatom a t. Háznak Tolna vármegye közönségének feliratát a Felsőház jogkörének kiterjesztéséről, továbbá a magyar állam fen­ségjogának és területi integritásának megvé­dése érdekében szükséges intézkedések megté­KÉPVISELÖHÁZI N^PLÓ I. teléről. A feliratokat a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a kérvényi bi­zottságnak. Napirend szerint következik a Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudomány­egyetem alapításának 300. évfordulójáról szóló törvényjavaslat (írom. 13, 23-) tárgyalása. Kelemen Kornél előadó urat illeti a szó. Kelemen Kornél előadó: T. Ház! Pázmány Péter bíboros, esztergomi érsek, Magyarország hercegprímása 1635. május 12-én kelt alapító­levelében 100.000 forintot helyezett el pénzben és értékpapírokban a nagyszombati már előbb megalapított jezsuita kollégium rektoránál egy universitas studiorum felállításának céljaira; Akkor még csak bölcsészeti és katolikus hit­tudományi kar felállításáról volt szó. II. Fer­dinánd király 1635 október 18-án az egyetem felállításához megadta a hozzájárulást, Páz­mány Péter alapítólevelét jóváhagyta és fel­ruházta az egyetemet az akkor szokásos egye­temi előjogokkal. Néhány évvel később Lósy Imre, majd Lippay György, Pázmány Péter­nek az esztergomi érseki székben utódai, vég­rendeleti hagyományokat tettek a nagyszom­bati egyetem kebelében felállítandó jogi karra is. Egy századdal később, Mária Terézia ural­kodása idején, az egyetem újabb adományt kapott, még pedig magától a királynőtől, aki 1769 július 17-én az elhagyott monostorok < és kolostorok ingatlan javairól és jövedelmeiről intézkedő 1548: XII. tc.-re hivatkozva az egye­temnek adta a dunaföldvári apátságot, majd pedig a jezsuita rend feloszlatása után 1775 február 13-án a nagyszombati jezsuita kollé­gium tulajdonát képező javakat, ezek között azokat a vágsellyei, znió váraljai ingatlanokat is, amelyeknek tulajdona körül a közelmúltban ítélkezett egyetemünk javára a magyar-cseh­szlovák vegyes döntőbíróság és másodfokon az állandó nemzetközi bíróság. A Mária Terézia adományaival megnövekedett vagyon segítsé­gével az egyetem Mária Terézia idejében meg­alkotta az egyetem kebelében a jogi kar mellett az orvostudományi kart. 1777-ben Mária Teré­zia elrendelte az egyetemnek Nagyszombatról Budára való átköltöztetését és 1780 március 11

Next

/
Thumbnails
Contents