Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

46 Az országgyűlés képviselőházának újabb megindítása. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) E felé jelentős lépések történtek a zöldhitelekkel, az 5 millió pengős Lá:b.-hitellel 1935-ben, a tatarozása hitellel, a külfödi hiteleikkel, a pénztárakban gyűjtött pénzek felhasználásával, az Oti- és Mabi--tőkék gyümölcsöző visszavezetésével, de ezeket még ki kell egészíteni, különösen a mezőgazdasági hitel terén, ahol egy fontos bejelentést tehetek. {Halljuk! Halljuk.) Bejelenthetem ugyanis, hogy arra a 20—25 millió pengőre nézve, amelyet most az állam magára vállalt, a 10 holdon aluli védett birtokosok terhét rendkívül lényegesen enyhítve ezzel, intézkedés történt, hogy a hiteikeréteket a (beváltott váltók erejéig a vidéki pénzintézetek nem csökkentik, hanem változatlan összegben nyitvia tartják és a Pénzintézeti Központ kifejezte óhaját a vidéki intézetekkel szemben elsősorban, hogy az így megnyíló hitellehetőség'ből a gazdaságok forgótőke _ hiteleit igyekezzenek kiegészíteni. (Helyeslés jobbfelől és a középeik.) A kisiparosok és kiskereskedők érdekeit szolgálja az általam annakidején bevezetett segélyhàtel és annak felemelése, az löksz, szanálása, az Ipari Munkaszerző Intézet létesítése és hitelkeretének már említett nagyon lényeges felemelése. A gazdaadóságok problémájáról akarok még néhány szót szólani. (Halljuk! Halljuk! a Ház minden oldalán.) Ez egyike a legsúlyosabb és legfontosabb problémáinknak és méltóztassanak meggyőződve lenni, hogy a kormány ezt mélyen át is érzi. Az 1933. évi őszi rendezés az érdekeltek széles körében nyugalmi állapotot teremtett, a kamatterhet pedig — és ne méltóztassék ezt lekicsinyelni, —oly mértékben szállította le a gazdaadósok javára, hogy — a hoszszúlejáratú kölcsönök kamatterheit is beszámítva — 1930/31-ről, amikor 225 millió pengő volt ez az évi teher, leszállított mintegy évi 90 millió pengőre. A 10 holdon aluli eladósodott gazdáknál is egyenesen adósságrendezés jellegével bírt ez a szabályozás, amelynek a helyes földbirtokpolitika szempontjából is jelentősége van. Mert mit jelent ez igen t. Képviselőház? Ez jelenti körülbelül 37 ezer kisgazdacsalád birtokállományának megóvását. Ez a szabályozás október végén lejár. Tudatában vagyunk annak, hogy ez a terminus minő fontos kötelezettséget hárít a kormányra, (Ugy van! Ugy van!) Ennek hangsúlyozásával már most kijelenthetem, hogy a gazdaadósságok kérdésének megnyugtató módon való itovábbmenő rendezését idejében fogjuk megoldani, (Helyeslés jobbfe<loi.) annak az érdeknek a szemelőtt tartásával, amely a mezőgazdasági termelés folytonosságához és a hitelélet újból való megindításához fűződik, (ügy van! Ugy van! Elénk helyeslés éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Befejezőleg néhány szót kell még szólanom hitelszervezetünk kérdéseiről. Itt meg kell állapítanom azt, hogy — őszintén megvallva — előttem is némikép meglepő számadat volt az, hogy a pénzintézetek maguk is egyszerűsítésükre és helyzetük megerősítésére törekedvén, a Pénzintézeti Központ tagjainak száma 10 év alatt, tehát 1924. óta, amikor még 680 tagintézete volt a Pk-nak, 1934. év végéig 421-re esett le. Noha 30 ujabb intézet alakult közben, még mindig 229-el, tehát egyharmadával csökkent a Pk tagintézeteinek száma 10 év alatt, ami a Pk eredményes működését is mutatja és nem lekiosilnyléndő tétel. Ennek ellenére nincs lezárva a pénzintézetek összevonására és egyszerűsítésére irányuló tendencia. (Rassay Károly: Meg 6. ülése 1935 május 6-án, hétfőn. sincs kezdve!), a kormánynak ez változatlanul gondja, mindig szem előtt tartva, hogy a magyar hitelügy fejlődésének becses és speciálisan agrárérdekeket; szolgáló hajtása, a vidéki hitelintézetek akcióképessége jövőre is megóvassék. (Élénk helyeslés.) Beszédem végére értem. (Halljuk! Halljuk!) Gazdasági politikánkról szólva, rámutattam azokra a 'biztató jelenségekre, amelyekből látható, hogy gazdasági és pénzügyi életünkben* sok-sok nehézség ellenére is mutatkoznak a határozott javulás jelei. Ezek a tünetek megnyugtatóak abban â tekintetben, hogy ez a nemzet csonkasága ellenére is à megerősödés felé halad és ennek megfelelően nem tespedően, hanem élniakarástól duzzadóan, célokat keresve igyekszik küldetésének útján előbbrejutni. Egészséges és történelmi hivatását átérző nemzet élniakarása reformgondolatokban jut kifejezésre, mert csak elgyengült szervezetek nem gondolnak már fejlődésre és új célokra. A reformpolitika ' tehát agazdaságilag is erősödő élniakarásból ered és így a nemzet gazdasági helyzetének természetes és magyar fejlődési irányában fekszik. Ez a reformpolitika az, t. Ház, amelyet a kormány zászlójára írt. Ez hatotta át egész beszédemet, ennek pénzügyi és gazdasági szempontból lényeges pontjait foglalja magában az általam kifejtett költségvetési és gazdasági Programm, amikor a tervezett reformalkotásoknál többek között elsősorban állami szervezetünk, közigazgatásunk és háztartásunk racionalizálásával, adóreformmal, tisztviselői kérdéssel, családvédelemmel, ^ közegészségügy reformjával, az ipari minisztériummal, az ipar problémáival, a mezőgazdasági termelés átállításával es támogatásával, a közlekedés harmonikus rendszerbe foglalásával, benne útügyünk reformjával, közoktatásügyi reformokkal, különösen iskolaépítéssel és általában az építésügy előmozdításával és főleg birtokpolitikával foglalkoztam. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Amikor ezekkel foglalkoztam, hármas célkitűzés vezetett. Keális és hatékony pénzügyi és gazdasági megalapozást igyekeztem adni a reformalkotásoknak. A gazdasági és pénzügyi politika nagy vonalvezetését éppúgy, mint a mindennapi élettel érintkező számtalan feladatnak elintézését a reformpolitikában jelentkező és Nemzeti Munkatervünkben körülírt magasabb és hosszú időre érvényes célkitűzések szolgálatába kell állítani s a gyakran öntudatlanul működő és ezért szétforgácsolódó nemzeti erőket ennek a nagy eszmekörnek, mint a széteső sugarakat egybe összpontosító gyűjtőlencsének gondolatkörébe állítom. Mélységes meggyőződésem, hogy a nemzet szellemi, erkölcsi, gazdasági és pénzügyi erői; nek összefogásával, azoknak átgondolt, építő reformok által való meghatványozására szükség van. Meg vagyok mélységesen győződve, hogy ezeket a vázolt úton, de csakis ezen az úton, el lehet érni és mélységes meggyőződésem, hogy a megújhodás iránti vágy a nemzet lelkének mélyéből fakad. (Ügy van! Ügy van!) »Ez a nemzet élni akar és élni fog, mert akarja az élet eszközeit.« Ezeket a szavakat mondotta költségvetése előterjesztésekor Magyarország első felelős pénzügyminisztere, Kossuth Lajos. En érzem és érezzük minidiannyian, t. Képviselőház, hogy ez ma iis így van. Ez a nemzet élni akar és azt kívánja vezetőitől, hogy adják meg neki az élet eszközeit. (Éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Felelősségem tudatában kijelentem, hogy ez a költségvetés őszintén, reálisan és okos takarékosság mellett úgy