Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-6

30 Az országgyűlés képviselőházának amelynek megbízásából és bizalmából az elnöki széket elfoglalja. És gondolnom kell a további következményekre is. Mert ha ez a megállapítás helyes az elnökkel szemben, hogy tudniillik a közéletben eltöltött működése után neki tiszteletdíjra, kegy díjra vagy nyugdíjra van igénye, akkor fel kell vetnem a kérdést: miért nem érvényesül ez a szempont az alelnökökkel szemben, a jegyzőkkel szemben és végül miért nem érvényesül a képviselőkkel szemben. (Derültség.) • Ha tehát ilyen elvi állásontra helyezkedünk, hogy eltérünk a nyugdíjtörvény által szigorúan megvont keretektől és bizonyos baráti érzéstől áthatva, itt egymásnak nyugdíjat szavazunk meg, akkor feltartóztathatatlanul ilyen konzekvenciákhoz fogunk eljutni. És fel kell vetnem a kérdést: miért csak a jelen távozó elnökkel és — attól félek — a jövő elnökökké!! szemben vagyunk ilyen nagylelkűek? Miért nem gondolunk az elmúlt korszakok elnökeire és azok özvegyeire? Ezt az elnöki széket valamikor olyan férfiú töltötte be, aki később Magyarország miniszterelnöke is volt és akinek özvegye rendkívül súlyos viszonyok és körülmények között él. Miért nem gondolunk arra, hogy az igazságos, egyenlő elbánás alapján neki is szavazzunk meg utólag tiszteletdíjat, kegy díj at vagy nyugdíjat? Azt kérem, hogy a Ház álljon meg ennél az állásfoglalásnál és ne hamarkodja el a dolgot. Súlyos méltányossági szempontok szerepet játszhatnak egy kérdés eldöntésénél, de sohasem akkor, ha azok veszedelmes precedenst teremtenek a jövőre nézve, amelyek veszélyeztetik a legelső magyar közjogi állásnak hozzáférhetetlenségébe való hitet és bizalmat. Én tehát a magam részéről ezeknek az indokoknak alapján és abban a reményben, hogy az állami költségvetés tárgyalásánál erre a kérdésre még vissza fogunk térni, ezt a jelentést nem vagyok hajlandó elfogadni. (Helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Huszár Mihály jegyző: Ángyán Béla! Ángyán Béla: T. Képviselőház! Az előttem szóló Rassay Károly igen t. képviselőtársam a gazdasági bizottság jelentését két szempontból kifogásolta. Először takarékossági szempontból, amelyet felosztott .negatív és pozitív indokokra. Azt mondotta felszólalásában, hogy részletekkel nem kíván foglalkozni ^és így a takarékossági szempont érvényesülésének hiányát, amelyből felszólalásában tulajdonképpen kiindult, neim igen látom megindokolva. (Rassay Károly: Nem volt rá idő!) A helyzet tudniillik az, hogy a takarékosságnak én is a legnagyobb barátja vagyok az egész vonalon és magam is a takarékosság szószólója vagyok. Ez a takarékosság azonban csak addig a határig mehet, amely határon belül nincs veszélyeztetve az az intézmény, amely intézmény működésének biztosítására szól ez a költségvetés. En a gazdasági bizottság jelentésében nem látom a takarékosság nemes szempontjainak hiányát, mert két szempont, amelyeket t. képviselőtársam felhozott, nem bizonyítja azt, hogy nem járt volna el a bizottság a költségvetés összeállításánál a legmesszebbmenő takarékossággal, mert, amint az előbb mondottam volt, a takarékosságnak is megvan a határa. Ami a jegyzői állások szaporítását illeti, ez a Ház ugyanabban a helyzetben volt, mint amely helyzetben volt a Képviselőház 1931-foen vagy 1927-ben, amikor törvényhozási intézkedés 6. ülése 19

S5 május 6-án, hétfőn. nélkül a jegyzői állásoknak honoris causa alapon való betöltése szempontjából határozatot nem hozhatott. Ehhez törvényhozási aktus kell. (Rassay Károly: Miért nem hozott?) Bocsánatott kérek, amikor ezt a javaslatot beterjesztették, ilyen törvény nem létezett. Készséggel hozzá fogok járulni ilyen törvényhozási aktushoz. Ami azt a másik pozitívumot illeti, amelyről igen t- képviselőtársam szólott, vagyis a volt elnök tiszteletdíjának megállapítását, itt én elvi álláspontnál fogva nem tudom követni t. képviselőtársamat az ő okfejtésében, illetőleg nem tudok azzal polemizálni. Amikor t. képviselőtársam azt mondja, hogy az angol speakerrel hogyan és miképpen van, hogy a politikai morál szempontjából aggályosnak tartja a tiszteletdíj megállapítását; én ezen a téren nem tudom álláspontját osztani, mert ahogy a törvényhozást nem köti semmiféle tekintetben a precedens, úgy nem kötheti az. sem ilyen határozathozatalban, hogy ilyen kérdésben még nem volt precedens. (Friedrich István: Törvényhozó nem kaphat kegydíjat!) Engedje meg t. képviselőtársam, Almás y volt képviselőházi elnök úr tiszteletdíjának megállapításánál az indítvány egészen speciális módon meg volt indokolva. (Ellenmondások balfelől.) Nem hiszem, hogy a jövőben, ha még precedensre is hivatkoznának, ilyen közéleti múlt és ilyen speciális motívumok felsorakoztathatóik legyenek. (Propper Sándor: Milyen speciális múlt?) Nem akarok azonban polemizálná, mert elvi álláspontom az, hogy ebben a kérdésben a Ház bölcsesége határozott, (Rassay Károly: Meglehetősen puccsszerűleg!) a Ház ibölcsesége megnyilatkozott és név szerint is megnevezhetnék néhány képviselő urat, aJkdik az ellenzéki oldalról e mellett az indítvány mellett szavaztak. Szerintem tehát ez a kérdés vita tárgyává sem tehető, (Ellenmondások balfelől.) mert ebben a kérdésben a Ház tmár ihatározatot hozott. Én tehát a magam résziéről nem akarok belemenni ennek a vitánaik folytatásába, mert ez elvi álláspontommal szembenáll és ezen indokoknál fogva kérem, hogy a gazdasági bizottság jelentését a Ház vegye tudomásul. (Helyeslés a jobboldalon és a középen. — Friedrich István: De azontúl spóroljunk majd!) Elnök: Kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát^ bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a Képviselőház 1935/36. évii költségvetési előirányzatánaik 2—4. cím alatt foglalt részét elfogadni és annak keretén belül való utalványozásra az elnököt felhatalmazni? (Igen! Nem!) Aíkdk elfogadják, niéltóztassanaik felállani. (Megtörténik) Többség! A Ház a költségvetési előirányzatnak 2—4. címek alatt foglalt részét elfogadja és annak keretén belül való utalványozásra az elnököt felhatalmazza. Napirend szerint következik a gazdasági bizottság jelentése a Képviselőház elnökének az 1931/36. évi országgyűlés feloszlatásától az új országgyűlés összehívásáig teljesített hivatali működéséről szóló jelentéséről. (írom. 3, 21.) Az előadó urat illeti meg a szó. Létay Ernő előadó: T. Képviselőház! Az 1931/36. évi országgyűlés feloszlatásától az új országgyűlés összehívásáig teljesített hivatali működésről szóló elnöki jelentést a Képviselőház elnöke a házszabályok 206. §-ának (2) bekez-