Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-16

Az országgyűlés képviselőházának A hódmezővásárhelyi tanyákon az egyik parasztgazdának a felesége — ennek a gazdá­nak 130 katasztrális holdnyi nagyszerűen be­instruált birtoka van •— azt mondotta, hogy egy héttel előbb ki kell vinni az aratómunkásokat, mert azok olyan állapotban vannak testileg, hogy ha egy hétig megfelelően nem élelmezik őket az aratás előtt, akkor nem tudják elvé­gezni az aratási munkát. Amennyire szomorú ez a megállapítás, ép­pen annyira jóleső érzés is éppen részemről megállapítani, hogy Hódmezővásárhelyen mi­lyen jó és a mai körülmények között vigaszta­lóan kellemes összhang van a munkások és a kisbirtokosok között. Innen van azután az is, hogy — azt hiszem — Hódmezővásárhely az egyetlen város, az egyetlen falu és az egyetlen hely ebben az országban, ahol a mezőgazdasági munkások, a mezőgazdasági munkások szak­szervezete, a Magyarországi Földmunkások Or­szágos Szövetségének helyi csoportja, a mező­gazdasági bizottság delegáltjai és a gazdasági egyesületek megbízottai éppen a közeli napok­ban kollektív megállapodást kötöttek a mező­gazdasági béreket illetőleg. Érdemes volna az Orosháza szélén elterülő birtokosoknak is figye­lembe venni ezt a kellemes összhangot. Zse­lénszky Róbert úrnak és Berchtold Lipót úrnak gazdatisztjei azonban nem igyekeznek össze­jönni a munkások . megbízottaival, (Malasits Géza: Mind a kettő fajmagyar!) hanem ők dik­tálják a feltételeket. Diktálhatják is a feltétele­ket, mert olyan óriási a mezőgazdasági munka­erőfelesleg, hogy nincsen az a bér, amelyet ha felkínálnak a mezőgazdasági munkásnak, azért az el ne menjen dolgozni. Az Űj Magyarságban olvastam a napokban egy riportot, amelyben a szegény mezőgazda­sági munkások panaszkodnak az újságírónak, hogy áldani fogják a lába nyomát annak, aki munkához juttatja őket; mindegy, hogy az mi­lyen munka és mennyi fizetésért végzik azt, csak egyáltalán munkához juthassanak. (Mózes Sándor: Legyen kenyér a családban!) Amikor ilyenek a viszonyok, akkor nem lehet csodálkozni azon, ha Zselénszky Róbert úrnak módja van egyoldalúan diktálni azokat a feltételeket, amelyek itt vannak nálam felje­gyezve. (Felkiáltások a középen: Halljuk a, feltételeket!) Sőt nemcsakhogy a feltételeket diktálhatja, hanem azt is, hogy milyen párt­állásúak legyenek azok a munkások, taikik el­mennek hozzá dolgozni. (Felkiáltások középen: A feltételeket halljuk!) Most egészen véletle­nül Zselénszky Róbert úr azokat engedi mun­káihoz jutni, akik a független kisgazdapárti jelöltre szavaztak és azokat nem engedi be uradalmába, akik Csizmadia képviselőtársunkra szavaztak. {Egy hang a középen: Látja, hogy mennyire nekünk van igazunk! — Csikvándi Ernő: Terror! — Zaj. — Elnök csenget.) Meg kell állapítani az igazság kedvéért, hogy em­beremlékezet óta ez az első eset, hogy ia Zse­lénszky-uradalom ellenzéki. (Horváth Zoltán: Az is öreg csáklyás! — Félkiáltások a közé­pen: Halljuk a feltételeket! — Elnök csenget.) Nyolehőnapi munkára szerződtet a Zse­lénszky-uradalom munkásokat. (Halljuk! Hall­juk!) Havonta ad 1 mázsa búzát, 4 kiló sza­lonnát, 2 kiló sót, 5 kiló főzeléket és 1 pengő pénzt. 8 hónap eltöltjése után pedig ad 5 mázsa búzát, 5 mázsa árpát és egy kocsi szalmát. Arra, hogy milyen takarékos az uradalom, jellemző, íhogy kiköti a szerződésben, hogy a kocsi szal­ma csak három gyűrés lehet. Azok a képvi­16. ülése 1935 május 21-én, kedden. 283 selőtársaim, akik mezőgazdasággal foglalkoz­nak, tudják, hogy azelőtt szabad rakodás volt, most már ennek is vége, most már megálla­pítják a szerződésben azt is, hogy mennyit lehet arra a kocsira rakni. Ezek a bérek bi­zony igen alacsonyak és igen gyengék. (Fried­rich István: Készpénzt?) Egy pengőt havonta. Érdemes lesz azt is felolvasni, hogy ezek a bérek kiknek jutnak. Azok a munkások, akik­kel beszélgettem, amikor a neveiket kérdeztem, a következő neveket mondták — csak kapásból egynéhányat —: Kovács Mihály, Kiss János, Nagy Pál, Német Imre és ehhez hasonló ne­vek, amelyeket az Alföldön találhatunk, hiszen más nevek a parasztok közt, a munkások közt nem is igen fordulnak elő. (Propper Sándor: Bizony Kaufmannok ott nincsenek! — Baross Endre: Es Propperek! — Zaj.) A Zselénszky­uradalom és Berchtold Lipót uradalma tehát ezeknek a magyar testvéreknek: diktálja a fel­tételeket és ahol nincsenek uradalmak, pél­dául Hódmezővásárhelyen, ott egészen mások a körülmények és a viszonyok, amire már hi­vatkoztam, ott «okkal testvériesebben és ember­ségesebben intézik el ezt a kérdést. A mezőgazdasági munkanélküliségen a, kor­mány javítani igyekezett. (Felkiáltások a jobb­oldalon: Milyen 'munkások voltak ezek?) Hó­napszámosok 8 hónapi időtartamra. (Felkiáltá­sok a jobboldalon: De milyen munkára?) Me­zőgazdasági munkára. Aratnak is. Répamun­kára tavasszal, fűkaszálásra (Zaj. — Elnök csenget.) és általában a mezőgazdaságban elő­forduló 8 hónapi munkára alkalmazzák őket tavasztól kezdve Őszig. r A mezőgazdasági munkanélküliségen a kor­mány az úgynevezett inségnapszámokkal, in­ségsegélyezésekkel próbált javítani, főleg és különösképpen a mezőgazdasági városokban, ál­talában azonban a városokban. A falvakon, legalább is az alföldi falvakon nem igen lehet a hírét sem hallani az inségmunkának, külö­nösképpen nem az olyan falvakban, amelyek­nek a szélén mezőgazdasági nagyüzemek terül­nek el. Mindszenten például, a hozzánk közel eső községben ismeretlen dolog az inségmunka. Talán azért, hogy Pallavicini Alfonz birto­kára könnyebben és olcsóbban lehessen munká­sokat kapni.. De hogy mit jelent az inség­munka, azt saját tapasztalatból valamennyien tudhatjuk, mégis álljon itt egy érdekes meg­állapítás, hogy az a támogatás, amelyet az in­ségmunkásoknak • adnak, kalóriában hogyan jut kifejezésre. Amíg szükséges volna egy fel­nőtt embernek napi 1800—2000 kalória, addig Székesfehérvár 100 kalóriát, — két családnál fejenkint 47 kalóriát — Hódmezővásárhely 117 kalóriát, Szombathely 107 kalóriát adott az in­ségmunkák kapcsán. Tudjuk azt is, hogy ezeket :a segélyezéseket a legtöbb városban természetben szolgáltatják ki, nem pedig pénzben. A természetbeni szol­gáltatásnak megvan azután az a hátránya, hogy például Hódmezővásárhelyen körülbelül 10.000 lélek, tehát a lakosság 15%'-a a téli idő­ben, amikor az inségsegélyezés folyik, teljesen kikapcsolódik a forgalomból, mert a váró« látja el ezt a körülbelül 10.000 lelket szűkösen, személyenkint 117 kalóriával. így ezek a forga­lomból, a fogyasztásból ki vannak kapcsolódva, míg ha pénzben adnák ezt a támogatást, akkor azon keresztül az ipart és a kereskedelmet is némi munkához juttatnák. A mezőgazdasági munkanélküliség kérdésé­nek megoldása nem egyszerű feladat, szervesen kapcsolódik a földbirtpkreformba és a mező-

Next

/
Thumbnails
Contents