Képviselőházi napló, 1935. I. kötet • 1935. április 29. - 1935. május 25.

Ülésnapok - 1935-12

Az országgyűlés képviselőházának lí nem megfelelő ember kerül, akkor szétválasztás nélkül is zökkenő lenne az egész vonalon. (Igaz! Ügy van! jobbfelöl.) A másik ellenvetés az volt a túlsó oldalról, hogy a «minisztérium kettéválasztása költségtöbbletet okoz. Kétségtelen, hogy új miniszteri állás szervezése költséget okoz, kétségtelen, hogy bizonyos költségek a szétosztással kapcsolatban fel fognak merülni, sőt a jövőre nézve is bizonyos kis költségtöbbletet fog okozni egy új minisztérium felállítása; nem hiszem azonban, hogy ezek a költségek tetemes költségek lennének, nem hiszem, hogy itt egy óriási minisztérium fog kialakulni. Ezeket a kérdéseket azonban nem lehet csak fiskális szempontból megítélni, mert tegyük fel, hogy j ennek az új minisztériumának felállítása tény- j leg évente 50—100 ezer pengő költségtöbbletet fog okozni, de ha meg tud felelni hivatásának, — és meggyőződésem, hogy meg tud felelni — akkor kérdem: neon éri meg azt a 100.000 pengőt? Igenis megéri, mert a másik oldalon sokkal többet fog behozni. Magyar Pál igen t. képviselőtársam azt mondotta, igen szépen, hogy ha az ember elszegényedett és egy házban lakik, már tudniillik nem a palotájában, hanem lakóházában, — azt (hiszem, (kúriát méltóztatott mondani — akkor neon épít hozzá egy új szoibát. (Egy hang balfelől: Nagyon helyes!) Ez nagyon helyes és nagyon szép, csak sántít a hasonlat, mégpedig abban a vonatkozásban, hogy itt nem arról van szó, hogy új szobát akarunk építem, hanem arról, hogy a mi családunk megszaporodván, egy igen nagy szobát két, részre akarunk felosztani, már pedig azt senki sem mondhatja, hogy ha családom megszaporodik, nem atkkor járok el a legolcsóbban és a legökonómikusabban, ha kettéválasztok egy szobát és az újonnan alakult két szobában jobban elhelyezem a hozzátartozóimat. Nekem szilárd meggyőződésem, hogy ennek a^ törvényjavaslatnak törvényerőre emelkedésével nemcsak jobban fogjuk tudni elin- j tézni és megoldani a folyamatban levő ügye- 1 ket, problémákat és a reánk váró feladatokat, i hanem meggyőződésem az is, hogy a minisz- } térium kettéosztásával nem egy olyan kérdés j lesz, de a kérdéseknek egész hosszú sora, ame- j lyeknek megoldásához csak ezen a réven fo- i gunk tudni hozzájutni, mert lesz két fej, j amely ezeken a kérdéseken fog gondolkozni. | (Igaz! Ügy van! jobbfelől.) Mindezek alapján a törvényjavaslatot elfogadom. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől és a középen. —- A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik? Szeder János jegyző: Peyer Károly! Peyer Károly: T. Ház! Az előrehaladott időre való tekintettel tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék beszédemnek holnapra való halasztását engedélyezni. Elnök: Hozzá méltóztatnak járulni? (Igen!) A Ház az engedélyt megadja. Minthogy a napirend tárgyalására szánt idő utolsó félórájában az interpellációk meghallgatására kell áttérnünk, a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 4 órakor tartsa és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a mai napirendünkön szereplő törvényvényjavaslatnak folytatólagos tárgyalása; '. ülése 1935 május 15-én, szerdán. 145 2. az 1935/36. évi állami költségvetés tárgyalása. Méltóztatnák a napirendi javaslathoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ezt határozatként kimondom. Most pedig áttérünk az interpellációk meghallgatására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék Esterházy Móric gróf képviselő úr interpellációjának szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a an. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Hajlandó-e a Házat tájékoztatni a májusi fagykár nagyságáról és az ezzel kapcsolatosan tervbevett intézkedésekről? Gróf Esterházy Móric is. k.« Elnök: Minthogy az interpelláló képviselő úr nincs jelen, az interpelláció töröltetik. (Mozgás a baloldalon.) Következik Dinnyés Lajos képviselő úrnak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézett interpellációja. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni. Szeder János jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. földmívelésügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a földmívelésügyi miniszter úrnak arról, a bizonytalanságról és elkeseredéséről, amelyet a tej forgalmat szabályozó végleges rendelkezésnek késedelmes kibocsátása okoz úgy a termelői, mint a fogyasztói és kereskedelmi rétegekben? Hajlandó-e a földmívelésügyi miniszter úr, az immár halaszthatatlan rendezésnek legalább az irányelveit ismertetni és legalább nyilatkozattal megkísérteni az általános bizonytalanság és nyugtalanság enyhítését? Dinnyés Lajos s. k.« Elnök.- Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Dinnyés Lajos: T. Képviselőház! 1932 május 12-én megjelent a 2700. iszámú miniszteri rendelet, amely a tejkérdés szabályozásáról szól. Hasonlóképpen később, 1933-ban az 5000-es számú rendelet, amely a tejkérdést szintén rendeleti úton szabályozta. Ezen idő óta, mióta a tejkérdés szabályozása folyik, három esztendő telt el és ez alkalommal huszonötödször szólalok fel a t. Házban, részint napirendi vitával kapcsolatosan, részint interpelláció formájában, részint pedig a költségvetés tárgyalása során. Felszólalásaimban kritika tárgyává tettem és teszem ma is a tej rendeletet, felhívtam és^ felhívom most, a jelen alkalommal is a földmívelésügyi kormányzat figyelmét azokra az anomáliákra, azokra a rendellenességekre, amelyek miatt a tejrendelet nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. (Halljuk! Halljuk! — Zaj a jobboldalon.) Köszönöm, hogy a túloldalon is helyeselnek. T. Ház! A tejrendeletet minden alkalommal elvi szempontból tettem kritika tárgyává és már első beszédemben leszögeztem, hogy az elindulás, az alapelgondolás téves. A rendelet kiindulási pontja az volt, hogy az egész magyar tejtermelést Budapest székesfővárossal és a budapestkörnyéki városokkal együtt zárt területté alakította s ezen az egységen keresztül akarta szabályozni és irányítani. Már amikor a tejrendelet megjelent, akkor a fogyasztási tejnek és az iparitejnek az indexe 30% és 70% volt- 70%-a volt a tejnek a fogyasztási tej és 30% volt az ipari tej. En már akkor mondtam Purgly Emil volt földmívelésügyi miniszter úrnak, hogy eljön az idő, amikor fordítva lesz ez a szám és 30% körül fog mozogni a fogyasz-