Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-310

39.2 Az országgyűlés képviselőházának 31Ö. ülése lúBIf december 12-én, szerdán. kas Bélával?) Ehhez semmi köze nincs a képvi­selő úrnak. (Taps a jobboldalon. — Nagy zaj és felkiáltások a szélsőbaloldalon: Miért nincs? — Györki Imre: Igenis köze van! Törvényhozó vagy nem törvényhozói Tessék tudomásul venni, hogy köze van hozzá!) Tessék a minisz­tert felelősségre vonni, de ne tessék azt a kér­dést feltenni, hogy mi lesz Farkas Bélával? (Györki Imre: Farkas köztisztviselő, tehát joga van képviselőtársamnak őt kritizálni és köze van hozzá!) A képviselő urak kritizálhatják, ezt elismerem, de a miniszter viseli a felelősséget érte. (Györki Imre: Ha joga van Büchler képvi­selőtársamnak Farkas Bélát kritizálni, akkor köze van hozzá!) Tessék kritizálni, de ahhoz, hogy mi lesz Farkas Bélával, nekem van kö­zöm. (Györki Imre: Legyen vége a közigazga­tási gangsterizmusnak!) Elnök: Györki Imre képviselő urat rendre­utasítom. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Ügy látszik, a képviselő uraknak nem lehet olyan törvényt hozni és nem lehet azt úgy végrehajtani, hogy meg lennének elégedve. Megengedem, hogy vannak ennek a törvénynek hiányai, lehet arról beszélni, hogy bizonyos vo­natkozásban ez a törvény reformra szorul, erről a kérdésről azonban nem vitatkozom. Erről ak­kor vitatkozhatunk, ha a reformmal foglalko­zunk. Koncedálom, nincs olyan törvény, amely­nek hiányai nem volnának, de ismételten hang­súlyozom, úgy látom, hogy az urak okkal és ok nélkül minden alkalmat megragadnak arra, hogy a közigazgatási hatóságokat — itt még a papokról és tanítókról is szó volt — okolják azért, mert az urak minoritásából nem tudnak majoritást csinálni. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat a vi­szonválasz joga megilleti. Büchler József: T. Képviselőház! Elsősor­ban is azt akarom válaszolni a t. miniszter úrnak, hogy nekem mint magyar képviselőnek jogom van és minden magyar képviselőnek joga van minden közigazgatási hatóságot kri­tizálni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter: Hogyne!) jogunk van megnézni, hogy rendesen végzik-e hivatalos kötelességei­ket, igen vagy nem. (Kabók Lajos: Es megtor­lást követelni is jogunk van!) A miniszter úr azt mondotta, nem lehet olyan jó törvényt csinálni, liogy mi azt ne mondjuk rossznak, és hogy mi a közigazgatást direkt kiválasztjuk, arra ráfekszünk és azt kri­tizáljuk. Erre vonatkozólag csak a következőt kell megjegyeznem. Hogy mennyire objektív voltam felszólalásomban, bizonyltja az, hogy azt mondottam, például a városokban,, Győr­ben, Szegeden és egyéb városokban semmiféle ilyen úgynevezett kilengés nem volt, hanem tiszta, röndes választások voltak. A közigazga­tási hatóságok ott nem pártoskodtak, nem avatkoztak bele abba, hogy a bizalmiférfiakat elismerjék vagy ne ismerjék el. (vitéz Keresz­tes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Mert a vá­rosokban tudtak 50 bizalmiférfit odaállítani! — Ügy van! Ügy van! — jobbfelől.) T. miniszter úr, miért mondanám ezt éppen Farkas Bélára és vitéz Endre Lászlóra, ha ez nem volna igaz? Bebizonyítottam és elmondom, itt van egy ob­jektív röpirat, méltóztassék elolvasni, itt van az alispán engedélye, amely engedélyezi, hogy ezt a röpiratot az egész megyében terjeszteni lehet. Azt méltóztatik mondani, hogy: »állító­lag«. Itt van ennek az engedélynek a száma» itt vannak a büntetőparancsok, amellyel meg­büntettek tizenegy embert, tizenegy földmun­kást, szegény embert 10—10 pengőre azért,, mert ezeket az engedélyezett röpiratokat terjesztet­ték. Ennél objektívebben nem lehet valamit idehozni, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter: Azt az intézkedést meg kell sem­misíteni, ha jogtalan volt!) A miniszter úr nem hajlandó egyszer már azt mondani: igen, úgy látom ezekből a tényekből, amelyeket itt a képviselő úr elmond, hogy itt valóban vissza­élés történt, meg fogom azt torolni. Ezt nem halljuk, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bel­ügyminiszter: Mert nem győződtem meg sem­miről!) Állandóan védelmezni minden vissza­élést: ez a jelszó. Éppen ezért nem fogadom el a miniszter úr válaszát. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a mi­niszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállani. (Megtörténik,) Többség! A Ház a választ tudomásul veszi. (Kabók Lajos: A minoritás szavazott! — Zaj.) Dinnyés Lajos képviselő úr interpellációja elmondására halasztást kért. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezi. Következik Fábián Béla képviselő úr in­terpellációja a belügyminiszter úrhoz a vár­megyei választási rendszer megváltoztatása tárgyában. Kérem annak felolvasását. Tobler János jegyző (olvassa): »Interpel­láció a belügyminiszter úrhoz: Van-e tudomása a belügyminiszter úrnak azokról a visszásságokról, melyek a vármegyei választásokon a póttagságokkal kapcsolatosan előfordultak? Hajlandó-e a belügyminiszter úr egy oly törvényjavaslatot benyújtani, amely egyrész­ről ezeket à visszásságokat megszünteti, más­részről a vármegyei választások titkosságát biztosítja?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Fábián Béla: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Én is a vármegyei válasz­tások kérdésével és elsősorban a vármegyei törvénnyel óhajtok foglalkozni. Mielőtt inter­pellációmat előterjeszteném, nekem is azzal kell beszédemet kezdeni, amivel Büchler t. kép­viselőtársunk beszédét befejezte, hogy a váro­sokban, azokban a városokban, ahol magam is láttam a választások lefolyását, a vármegyei választások a legkorrektebbül folytak le, a tit­kos szavazás szabályait teljes mértékben be­tartották, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc bei­ügyminiszter: Valószínűleg a vármegyékben is!) a szavazás fülkékben folyt le, a bizalmia­kat mindenütt beengedték, azok megjelenhet­tek, a szavazatok összeszámlálása a bizalmiak jelenlétében történt, tehát mondjuk úgy, hogy a városokban a választások a korrektség sza­bályai szerint történtek. (Jánossy Gábor: - A vármegyékben is így volt! — Maiasits Géza: Ott aztán valódi Balkán volt a vármegyék­ben! — Jánossy Gábor: Hagyja azt a Balkánt! Az ilyen beszéd balkáni!) Tekintettel arra, hogy én a miniszter urat abban az irányban akarom interpellálni, hogy óhajtja-e megváltoztatni ezt a törvényt, amely-r

Next

/
Thumbnails
Contents