Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-299

Az országgyűlés képviselőházának 299. ülése 1934 november 14-én, szerdán. 71 hanem számos más államban, így Francia- és Kémetországban, főleg pedig Csehszlovákiában kötelezően, másutt, mint p. o. Svájcban, fakul­tatíve van előírva és az agrártermelésnek, il­letve iparnak számottevő, alig nélkülözhető té­nyezőjévé vált. Másrészről azonban kétségtelen, hogy annak bevezetése az automobilizmusra bi­nyos áldozatokat ró nemcsak hazánkban, de sokkal fejlettebb gépjárómüközlekedéssel bíró államokban is. Az automobilizmusnak a gazda­sági krízissel is kapcsolatos visszafejlődése minden bizonnyal visszahat a szesztermelésre, sőt a benzinfogyasztásra is. A benzinkartel ez év január hó végével meg­szűnt s azóta e téren a szabadverseny érvénye­sül úgyannyira, hogy a benzin ára Magyar­országon aránylagosan alacsonynak mondható. Az automobilizmust sújtó közterhek eny­hítése végett a kormány 1934. évi jtílius hó 1-én — a 33-as bizottság előzetes jóváhagyásával — oly rendeleteket léptetett életbe, amelyek a té­teles közúti adót lényeges módon leszállították úgyannyira, hogy az engedményekre leginkább rászoruló kisebb személyautó és teherautótulaj­donosok ma már a régebbi adótételeknek alig felét fizetik. Bizonyos progresszió érvényesült az adórendeletekben, amennyiben a kisemberek használatában lévő gépkocsik adója nagyobb mérvben szállítatott le. Az évi közúti adóbevé­tel ezzel mintegy 1,500.000 pengővel csökkente­tett, amivel szemben a benzinadónak kg-ként 2 fillérrel (literenként 1.2 fillérrel) történt fel­emelése az automobilizmus terhére csak mint­egy 800.000 pengő, a fizetés módjánál fogva alig észrevehető terhet jelentett volna abban az eset­ben, ha az üzemanyagok ára ugyanannyivá 1 emelkedett volna. Ez azonban nem következett be, sőt a benzin ára literenként 3—4 fillérrel csökkent, miáltal a gépkocsiüzemköltségekben is további megtakarítás volt elérhető. A pénz­ügyminiszter úr egyidejűleg megszüntette a mindennapi használatra szolgáló, 10.000 P vé­teláron és 14 adólóerőn aluli gépkocsik, gép­kocsialkatrészek, továbbá a pneuniatik fény­űzési adóját is. Mindezen intézkedések, amelyek a már ko­rábban életbeléptetett vámkedvezményekkel együttesen valóban jelentős könnyítéseket tar­talmaznak, a magyar automobilizmus terén élénkítő hatást gyakoroltak s a hazai gépjáró­műállománv súlyos csökkenése megállott, sőt a m. kir. Központi Statisztikai Hivatal ideig­lenes kimutatása szerint ez az állomány folyó évi január hó létől kezdve szeptember hó végéisr 20.387-ről 24f.582-re emelkedett. Számi­tan: lehet ugyan arra. hogy ebből az állomány­ból a téli hónapok alatt több száz gépjáróművet kivonnak a forgalomból, viszont bízni lehet ab­ban is, hogy ez a téli leállítás a csökkentett adótételek folytán kisebb lesz, mint az előző években, A leromlott gépjáróműpark új gépjárómű­vekkel való felfrissítése is haladást mutat, amennyiben a forgalomba helyezett új gépiá­róművek száma az elmúlt évekhez képest több, mint 100%-kai emelkedett. Ezzel egyidejűleg a hazai gyárakban hosszú ideig eladatlanul álló tehergépjáróművek és autóbuszok eladása is nagyobb lendületet vett. úgyhogy a gyártás újrafelvétele aktuálissá kezd válni. A kormány továbbra is élénk figyelemmel kíséri az automobilizmus fejlesztésének kérdé­seit és úgy a külföldi, mint a belföldi tapasz­talatoknak megfelelően a lehetőségekhez képest, továbbra is meg fogja tenni a szükségesnek mutatkozó intézkedéseket. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIV. Ezek alapján tisztelettel kérem a t. Házat, hogy a pénzügyminiszter úr nevében is adott válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Bu­dapest, 1934. évi október hó 26-án. Fabinyi Ti­hamér s. k„ m. kir. kereskedelemügyi minisz­ter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Kérdem a t. Képviselőházat, méltóztatik-c a választ tudomásul venni, igen vagy nem^ (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza, — a belügyminiszter úr nevében is — Némethy Vilmos képviselő úrnak a »Független Kisgazda« című lap postai kézbe­sítése körüli szabálytalanságok tárgyában fo­lyó évi február hó 28-án előterjesztett interpel­lációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék atzt fel­olvasni. Héjj Imre jegyző (olvassa): »Tisztelt Kép­viselőház! Némethy Vilmos tisztelt képvi­selőtársam interpellációjára — a belügymi­niszter úrral egyetértésben — a következőket van szerencsém válaszolni: A postai vizsgálat olyan adatot nem talált, amely igazolná azt a feltevést, hogy a Függet­len Kisgazdapárt lappéldányainak, vagy bár­miféle postaküldeményeinek célhoz jutását postai alkalmazott, vagy a postán kívül álló tényezők illetéktelen beavatkozása késleltette vagy éppen akadályozta volna meg. Beszterce község postájával kapcsolatban csak 1932. év decemberében — tehát 15 hónappal ezelőtt — emelt panaszt a független kisgazdapárt nyíregyházi csoportja. Azóta a debreceni pos­taigazgatóságnál ebben a viszonylatban a pos­taszolgálat ellen senki sem panaszkodott % Az 1932. évi postai vizsgálat megállapította, hogy Beszterecre szóló postaküldeményeknek Kékről Beszterecre szállításáról és kézbesítésé­ről, — minthogy Beszterecen még postai szerv nem működik, az általános rendelkezések sze­rint — Beszterec község elöljárósága gondos­kodik. Beszterec község a postaküldemények szállítását a kisbíróra bízta, ki azokat a köz­ség zárostáskájában szállítja, A zárostáska egyik kulcsa a kéki postaügynökségnél, a má­sik pedig Beszterec község túrájánál van. A kéki postaügynökség a nála naponta megjelenő besztereci kisbíró zárostáskájába helyezi el a Beszterecre szóló összes postaküldeményeket és a táskát minden alkalommal a kisbíró előtt gondosan lezárja. A kisbíró a postaügynökség hivatali helyiségéből a besztereci postát tartal­mazó, de egyébként szabályszerűen lezárt tás­kával, útja megkezdése előtt, minden alkalom­mal a kéki községházára megy, bogy ott .—< mint kisbíró — átvegye a Beszterecre szóló közigazgatási iratokat és azokkal együtt szál­lítja a zárt táskát tovább Beszterec községbe. Azt, hogy a zárostáskában levő postaküldemé­nyekhez a kéki jegyző egyetlen esetben is hozzáfért volna, a postavizsgálat nem állapí­totta meg. Ez fel sem tehető, mert a kéki jegy­zőnek — a posta legjobb tudomása szerint — nincs is kulcsa a posta közvetítésére használt zárostáskához. Ebben az ügyben egyébként a felszólaló párt bűnvádi feljelentést is tett, me­lyet a nyíregyházi kir. ügyészség tárgyalt. A kir. ügyészség a postavizsgálat eredményének közlését kérte, mire a debreceni postaigazgató­ság az összes iratokat 1934. évi február havá­ban a kir. ügyészséghez át is tette. A kir. ügyészségi, illetőleg a csendőrségi nyomozásba 21

Next

/
Thumbnails
Contents