Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

Az országgyűlés képviselőházának 31 í. Mélyen t. Ház! A szabálytalanság már a végrehajtások bevezetésénél megkezdődik. Nem tartják meg a zálogolási sorrendet, de nem tartják meg — hivatkozni fogok szakaszokra, mert hiszen a miniszteri válaszokban mindig szakaszokra, paragrafusokra való hivatkozásokkal szoktak nekünk feleletet adni — aközadók kezeléséről szóló hivatalos összeállításnak 48. §-át. Hiába hivatkozott a miniszter úr Flandorffer Ignác képviselő úrnak adott válaszában arra, hogy ő maga is rendelkezett a tekintetben, hogy ez a paragrafus betartassák, mégis ennek ellenére nem egyszer nem házsorszám szerint, nem megszakítás nélkül történik a zálogolás. Kivételezések, kedvezményezések vannak, egyeseket állandóan zaklatnak, folytonosan foglalnak, másokat, protekciósokat ellenben békén hagynak annak ellenére, hogy évekre visszamenőleg nem fizettek egy fillér adót sem. (Sauerborn Károly: Ez az osztó igazság!) T. Háa! Hogy ezt az állításomat bizonyos mértékben igazoljam, hivatkozom egy esetre, amely három héttel ezelőtt történt meg. A hetivásáron csendőrökkel körülvéve megjelent a végrehajtó és néhány csizmadiánál lefoglalta az összes csizmákat, azt nyomban őrizet alá vette és elvitte. Tehát a végrehajtó megszegte a 48. §-t. Nem akarok szólni ennek az eljárásnak a hitelromboló, megalázó voltáról, csupán a szabálysértésről és annak következményeiről akarok beszélni. A végrehajtó úr nem házsorsziám szerint és nem egyszerre zálogolt, hanem hetivásáron, árusítóbódéban és a sok hátralékos árus közül csak egyeseknél. Nem hivatkozhatik arra sem az a végrehajtó, hogy másutt nem találhatott zálogtárgyat, mert ezek az árusítók a hetivásár napjának reggelén viszik fel az árusítószánbe a maguk áruját, a csizmát. De megszegését jelenti ez az eljárás a 48. §-on kívül a 74. §-nak is, mert csendőri asszisztenciára, karhatalomra szükség nem volt. Megszegését jelenti ez az eljárás az 54. §-nak, mert hiszen a lefoglalt és őrizetbe vett vagyontárgyakról jegyzéket nem adtak. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Megszegését jelenti ezaz 50. §-nak, mert egy iparosnál 9 pengő adóhátralék fejében 7 pár csizmát 100 pengő értékben foglalták le, tehát a lefoglalt vagyontárgyak értéke sokszorosan felülmúlja az adóhátraléknak és járulékainak összegét. E mellett tetemes kárt is okoztak ezeknek az iparosoknak, mert hiszen az elszállítás hozzá nem értő emberek által olyan módon történt, hogy ezek a csizmák megrongálódtak, értékükből egy csomó,t vesztettek. T. Ház! Ez semmi más, mint ezeknek az iparosoknak a törvény egyenes megszegésével való felesleges zaklatása, aminek azután <az a következménye, hogy egyre-másra adják be az iparosok iparengedélyüket, hogy megszabaduljanak ezektől a zaklatásoktól és az adóktól. Nem tartják be a zálogolási jegyzőkönyvre vonatkozó rendelkezéseket sem, mert hiszen nem tüntetik fel pontosan a zálogolási jegyzőkönyvben a lefoglalt tárgyakat, nem is Íratják alá a zálogolási jegyzőkönyvet, azt sem tudják az adófizetők, hogy mikor, mennyit foglaltak náluk, természetesen nem tudnak jogorvoslattal sem élni, sőt sokszor zálogolás sem történik és mégis van zálogolási jegyzőkönyv, annak alapján van adóárveréskitűzés, és így szaporodnak a költségek. Ami engem voltaképpen ennek az interpelülése 193U december 19-én, szerdán. 527 lációnak elmondására ezidőszerint késztet, az a sok keserűség, az az elégületlenség, amely az emberekben felgyülemlik az 55. § megszegése miatt. E szakaszban vannak felsorolva azok a vagyontárgyak, amelyek még a végrehajtást szenvedő beleegyezésé vei sem foglalhatók le. Ilyenek többek között az iparosnak, a munkásnak, keresete folytatásához szükséges szerszámai, eszközei, a 12 katasztrális hold műveléséhez szükséges vetőimag, gazdasági felszerelés, igavonó jószág. Ennek a mentességnek ellenére az történik a falun, vidéken, hogy napról-napra foglalják le a munkaeszközöket, az igavonó jószágokat. Nem kell a t. végrehajtó uraknak a nélkülözhető, a vevőre váró (burgonya, ők a törvény által mentesített vagyontárgyakat foglalják le. Nagyon jó pszichológusok ezek a tisztelt urak, nagyon jól tudják iazt, hogy az fáj legjobban az adófizetőnek, ha olyan adótárgyakat foglalnak le náluk, amelyek a kereset folytatásához szükségesek, mert csak azok Ibirtokéban tudják eltartani családjukat és saját magukat, amiért is mindent elkövetnek azért, hogy ezeket a vagyontárgyakat megmentsék. Mélyen t. Ház! Tisztelettel kérdem a pénzügyminiszter urat, — illetőleg kérdezném, ha itt volna — hát ki felelős mindezekért a törvénnyel szöges ellentétben álló végrehajtási cselekményekért? Kitől származnak az állítólagos felsőbb utiatsítások, ímert hiszen ha az ember panaszra megy és hivatkozik a törvényre, illetőleg a törvénytelenségre, akkor jönnek a ikinodálások. Azt mondják az illető urak, — községi végrehajtók, jegyzők, adóhivatalnokok — hogy ijesztés csak az egész, ijesztésből viszik el a foglalás alól mentes vagyontárgyat, igavonó jószágot, hogy rákónyszerítsék az adófizetésre az embereket. Azt mondják továbbá, hogy a jarmos tehén nem is igavonó jószág, pedig egész éven át az ekét és a szekeret húzza és közmunkaváltságot kell utána fizetni. Máskor pedig azt mondják, hogy kibocsátják ugyan a foglalás alól ezeket a vagyontárgylakat, de akkor jaj lesz az illető adófizetőnek, minden héten molesztálják és elviszik mindenét, amit csak el lehet vinni. Azután meg hivatkoznak a felsőbb utasításra: a jegyző az adóhivatallal, az adóhivatal a pénzügyigazgatósággal takarózik. Hát valahol gazdájának kell lennie ezeknek a törvényellenes intézkedéseknek és utasításoknak. A pénzügyminiszter úrnak a kötelessége volna az, hogy érvényt szerezzen a törvényének, annak a törvénynek, amely szűkmarkúsága mellett is gondoskodott arról, hogy legalább a kereset folytatásához szükséges vagyontárgyak megmaradjanak annak a szerencsétlen adófizetőnek a birtokában. T. Ház! A pénzügyminiszter úr Gallasz Ágost Eudolf és Farkas Tibor képviselő uraknak adott írásbeli válaszában azt mondotta, hogy a 9090. számú miniszterelnöki rendelet és a 178.000. számú pénzügyminiszteri rendelet a mezőgazdaság érdekeit szolgálja, a gazdák számára jelent kedvezményt, mert hiszen a lefoglalt — hangsúlyozom és aláhúzom, hogy lefoglalt — jószágot szabadkézből jogosult eladni a gazda és az árának csak 75%-át tartozik befizetni adóba. Tisztelettel kérek 10 percnyi meghosszabbítást. Elnök: Méltóztatnak a kért meghosszabbításhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért meghosszabbítást megadta. Osváth Pál: T. Ház! Én elhiszem, hogy ez