Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

522 Az országgyűlés képviselőházának 3'x olyan joga van fiát taníttatni, (Hegymegi Kiss Pál: Ügy van!) mint bármely mas társadalmi osztályból származó szülőnek, sőt azt mondom, hogy mivel a magyar középosztály felfrissítése ebből az osztályból várható, tehát éppen az ebből a társadalmi osztályból származó diákokon kell segíteni elsősorban, főleg az utazási kedvezmény megadásával, mert ha az ilyen diák hazamegy, vagy máshova utazik, nemcsak világot lát, hanem tapasztalatokat szerez és ismereteit szaporítja. Ismétlem, indokolt volna tehát, hogy ez a kedvezmény ne csupán a karácsonyi, a húsvéti és a nyári szünidőre adassék meg, hanem mindannyiszor igénybevehető legyen, ahányszor egy diák, illetőleg egy állástalan diplomás utazásának indokolt szüksége felmerül. A harmadik kérésük az, hogy a kedvezmény igénylésének ma fennálló körülményes, költséges és időtfecsérlő útja egyszerüsítessék. T, Ház! Csak egészen röviden rámutatok arra, hogy ez nem méltánytalan és nem túlzott kérés és igény, mert ha körülnézünk szomszédainknál, akkor azt látjuk, hogy ott sokkal messzebbmenő kedvezményben részesülnek a diákok. Vegyük mindjárt Ausztriát. Ausztriában 50%-os vasúti menetdíjkedyezményt élvez minden diákcsoport, bármikor és bárhova utazik, ha legalább hat tagból áll; azután minden osztrák diák egyénenként is, ha tanulmányi székhelyéről haza, vagy hazulról tanulmányi székhelyére utazik. Németországban a Deutscher Akademischer Austauschdienst berlini tájékoztató kiadványa szerint 50%-os kedvezményt élvez minden csoport, bármikor és bárhova utazik, ha legalább 10 tagból áll. 50%-os kedvezményt élveznek az egyénenként utazó diákok is, amikor a szünidőben tanulmányi székhelyükről haza- és visszautaznak. Csehszlovákiában szabadjegyet kapnak a csehszlovák nemzetiségű szegénysorsú diákok a tanulmányi székhelyükről haza- és visszautazás céljára a karácsonyi, a húsvéti és a nyári szünidők alkalmával. Ezenfelül 50%-os kedvezményt élvez minden csehszlovák diák egyénenként is. tanulmányi székhelye és lakhelye közötti utazásai során bármikor. Lengyelországban száz százalékig terjedő kedvezményt élveznek a szünidőkben praktikáns célból és helyekre utazó lengyel diákok. 50%-os kedvezményt élvez minden lengyel és Lengyelországban tanuló külföldi diák egyénenként az ös°zes szünidőkben, Jbárhová és bármennyiszer kell is utaznia. (Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Rakovszky Tibor: Ma értesültem arról, hogy múltkori interpellációm bejegyzése nyomán a kereskedelemügyi miniszter úr elrendelte, hogy a Mefhosz. részére 2000 darab díjkedvezményes utalvány adassék ki. En ezt átmeneti intézkedésként köszönettel tudomásul veszem, azonban itt nem arról van szó, hogy kegyes adományként 2000 darab igazolványt adjanak ki, hanem arról van szó, hogy a kérdést a miniszter úr intézményesen rendezze olyképpen, ahogyan a többi szomszédos államokban ez a kérdés rendezve van. A magyar diák, a magyar főiskolai hallgató megérdemli hogy törődjünk vele úgy, mint ahogy törődnek a diákokkal a szomszédos országokban. Hiszen, ha egyszer arról van szó» hogy összemérjük egymással kultúránkat, akkor a magyar diák ebből az összehasonlításból nem kerülhet ki rosszabbul, mint a .többi államok diákjai. Ha Ausztriában és Csehszlovákiában meg tudják adni a megfelelő kedvezményt a vasutak, akkor ezt itt is meg kell tudni adnunk. . ülése 193A december 19-én, szerdán. Nagyon kérem a kereskedelemügyi miniszter urat, legyen szíves ezt a kérdést a legnagyobb odaadással és szeretettel kezelni és ezt a kérdést mielőbb, még a karácsonyi vakáció előtt, intézményesen megoldani. (Helyeslés és taps a baloldalon.) Elnök: Az interpelláció kíadatik a kereskedelemügyi miniszter úrnak. Következik Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Makai-Petrovics György jegyző (olvassa); »Interpelláció a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz. Meg kell kérdeznem a miniszter urat, hogyan lehetséges az, hogy a Dénes B. cég a Cormick-kismotorokkal űzött rendszeres vámcsalásaiért mind a mai napig nem lett megbüntetve, dacára annak, hogy a vámtörvény 166. és 167. §-ai szerint elj cvl űlbcl cl legsúlyosabb minősülés alá esik? Meg kell kérdezinem a miniszter urat, hogy kik felelősek azért, hogy a Dénes B. céggel szemben a törvények megtorló ereje nem érvényesülhetett? Hajlandó-e a miniszter úr odahatni, hogy az egész vámcsalási ügy alaki okoknál fogva ne tereitessék mellékbágányra és végre határozott választ kérek, hogy a vámesalásokat eJkövetőkkel szemben milyn intézkedéseket tettek az arrailletékesek?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. (Fábián Béla: Hol a miniszter úr?) Andaházi Kasnya Béla: T. Képviselőház! Végtelenül sajnálom, hogy a meginterpellált pénzügyminiszter úr nincs jelen. (Fábián Béla: Olyan ritkán van együtt a Ház. Azt mondták, hogy este ráérnek és hogy azért ne legyen délelőtt az ülés, hogy délután ők is itt lehessenek!) Azt hiszem, igen jó szolgálatot teszek az igen t. pénzügyminiszter úrnak azzal, ha magát a kérdést idehozom, bár előre számítva arra, hogy az igen t. pénzügyminiszter úr nem fog eljönni, egy szerény 22 oldalas írásbeli interpellációt voltam bátor ugyancsak e tárgyban hozzáintézni, amelyre, remélem, ismét 8 vagy 9 hónap leforgása múlva választ kapok. Én a traktorok és a kismotorok vámcsalása ügyében ez év február hó 28-án interpelláltam először, majd április hó U-én és végre november 23-án volt szerencsém az igen t. pénzügyminiszter úrtól választ kapni és éppen ez a válasz tette aktuálissá, hogy most újból interpelláljak. Akaratlanul is be kell kapcsolódnom előttem szólott Rakovszky Tibor t. képviselőtársam interpellációjába. Első interpellációjában súlyos sérelmeket hozott fel, azt mondván, hogy a falu népét néhány fillérért egyetlen egy kis vagyonkájában is tönkreteszik, illetőleg földönfutóvá teszik. Ugyanakkor azt mondotta beszédében, hogy ugyancsak kétségbeeséssel kell látni azt is, hogy a falu népében furcsa érzés lesz úrrá, mert nem tudja, hogy az osztó igazságszolgáltatás egyenlő mértékkel mér-e mindenütt. Sajnos, ki kell jelentenem, hogy az osztó igazságszolgáltatással a pénzügyminisztériumban egy kis baj van, viszont nem látom azt a rigorozitást a nagycégekkel és a nagyvállalkozókkal szemben, mint amelyet látok egyszerű kis emberekkel szemben. Igen t. képviselőtársaim, amikor fillérekért vagy pengőkért földönfutókká tesznek falusi kisembereket, akkor három és négymillió pen-