Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-314

49A Az országgyűlés képviselőházának 314. ülése 1934 december 19-én, szerdán. arra, hogyan vélekednek Pesten a pesti nagyságos urak magyar testvéremről, a magyar cselédleányról. Tessék idefigyelni. (Olvassa): »Ennek a tramplinak hiába beszél az ember, olyan műveletlen, ostoba, mint a boeskortalp. Talán nem is tud írni. Egy szörnyeteg a huszadik században!« Azt mondja továbbá (olvassa): »Egy sült kacsának több fogalma van a férfidivatról, mint ennek. Különben, már amikor belépett és meglátta a tramplit, a nagyságos úron«—nem az én fajtámból való a nagyságos úr, mi csak tekintetes urak vagyunk (Zaj.) — »végigfutott az a kényelmetlen borzongás, ami a szépségért és harmóniáért epedő finom lelkek tiltakozása szokott lenni. Az embernek az egész estére tönkreteszi a hangulatát, ha otthonába belépve elsőnek egy ilyen gusztustalan személyt pillant meg. Az biztos, hogy erős, mint azok a kis korcs tehenek, amiket a parasztok ökör helyett szoktak igába fogni, a három szobát felvikszelni, a szenet a pincéből felhordani azt bírja. De alacsony, széles, vastaglábú, 'biitykoskezu, lapos orrú. Hiába parancsoltak rá...« stb. (Jánossy Gábor: Na hiszen ebből a sületlenségből éppen elég! — Felkiáltások: Ki irta ezt?) Az Újság című lap hozta. (Fenyő Miksa: Éppen ellenkező szellemben!) A zsidó szellemet mutatja meg és én is bemutatom. (Magyar Pál: Ön még idézni sem tud, uram!) Nem kell mindjárt elárulni, hogy honnan származott, anélkül is tudom. Tessék megfigyelni, m-it mond ez a cikk tovább. (Olvassa): »Mi van vacsorára! — kérdezte a nagyságos úr.« «Gulyáslevest főzettem. Ezt az egyet legalább jól csinálja az a trampli.« De most jön a java. (Tovább olvassa): »Na ja, ez náluk egy nemzeti eledel!« Most már kérdem, hogy: vájjon faj, vagy fe

1 ékezet... Azt mondja a nagyságos úr a feleségének, hogy ez »náluk« nemzeti eledel. (Fábián Béla: Ez. De Úristen, ez egy tárca, amelyet Nagy Endre írt!) Kérem ez egy szellemet ostoroz Magyarországon, amelyet, azt hiszem, a képvisel úr sem véd, mert azt hiszem, hegy a cselédjét — aki az én fajtámhoz tartozik — nem tartja tramplinak, hanem értékes munkát végző becsületes munkásleánynak. Ez jellemvonása a sajtónak, jellemvonása annak a közszellemnek, amely Budapesten liberális berkekben megvan. En tiltakozom az ellen, hogy az én fajtámat, amely cselédnek és szolgálónak ide feljön, tramplinak nevezzék és odavessék, hegy: az nemzeti eledelük »nekik«. Ezek mi vagyunk. (Jánossy Gábor: De ez nem közszellem! — Fábián Béla: Ez egy tárca!) Akár tárca, akár nem, ez írott betű. Elintézte a tramplit, elintézte a fajtámat, most jön egy merész írói fantázia, sustorékol a levesben, a mennyországban vagyunk és az Úristen megszólal és azt mondja (olvassa): »Marhák! Ha nekem sikerülne egy olyan tökéletes lényt teremtenem, mint amilyet ti kívántok ... megtartanám magamnak ...« T. Képviselőház! En a bíróság előtt álltam, mert ezt a szellemet ostoroztam. Reám azt mondták, hegy felekezeti izgatást végzek,' Szentül meg vagyok győződve, hogy ehhez az Isten káromláshoz egyik felekezetnek sincs semmi köze. Itt nem felekezeti kérdésről van szó. Ez bornirtságig menő Istenkáromlás, az Urnák ilyen szavakat adni a szájába. Ezekre hívom fel a kormány figyelmét. Es ha ott kell állnom, ott állok mindennap a bí^

; röság előtt és ezt a szellemet ostorozni fogom, mert ez a szellem az, amely megfertőz, ez ; t a szellem az, amely megbontja a család békéjét, ez a szellem az, amely az osztályellentéteket kiélezi, amikor a helyett, hogy örülnének, hogy ezek igavonó barom módjára végzik a nehéz munkát, így ítélik meg őket. Talán azok à cselédek, a Nagy Julcsák, is szívesebben táncolnának azon a felvixelt parketten^ és szívesebben látnák, hogy a Kohn Reginák vixelik a parkettet. Ezt a szellemet kell ostoroznom. Tiltakozom ellene. Tiltakozom i~ Kúria megállapítása ellen, mert nem felekezeti kérdésről van szó. Mindenkinek vallását egyformán becsülni és tisztelni kell, akármelyik templomban imádja is az Istent, mert csak tiszteletreméltó az az ember, aki az istent imádja. De ez a szellem nem keresztény szellem, ezt a szellemet becsempészték ide és ha a kormányhatalom, ez a magát kereszténynek valló kormány és az a kereszténypárt is, amely a kormánnyal egyetért, vele közös politikát folytat, ezt nem írtja ki, majd lesznek emberek, akik ki fogják irtani. Nem fogadom el a napirendet. Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Kíván még valaki szólni a napirendhez? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Követ kezik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az elnöki napirendi javaslatot elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) Igen. Ezt határozatként mondom ki. Következnek az interpellációk. Az első Andaházi-Kasnya Béla képviselő úr írásbeli interpellációja a pénzügyminiszter úrhoz, a pénzügyminiszter úrnak a vámcsalási ügyekben folyó év november hó 13-án írásban adott válasza tárgyában. A jegyző úr felolvassa az interpellációt. Makai-Petrovics György jegyző (olvassa): »Interpelláció a m. kir. pénzügyminiszter úrhoz, a pénzügyminiszter úrnak a vámcsalási ügyekben folyó év november hó 13-án írásban adott válasza tárgyában. A miniszter úr írásbeli válasza szerint nemcsak az ezévi április hó 11-én elmondott interpellációmra ad választ, hanem a február hó 28-án elmondott első interpellációmra adott szóbeli válasz kiegészítéséül is szolgál. Az első választ tudomásul kellett vennem, mert a minisz-. ter úr kilátásba helyezte, hogy az általam felhozott vámcsalásokat ki fogja vizsgáltatni és az esetleges bűnösökkel szemben kellően r fog eljárni. A november hó 13-áról keltezett és a november hó 21-én tartott képviselőházi ülés interpellációs napján adott írásbeli választ azonban már nem vehetem tudomásul, sőt ezen válasz következtében a február hó 28-án adott szóbeli válasz is illúzóriussá vált. Mindkét interpellációm lényege az volt, hogy úgy a traktorok, mint a kismotorok behozatalánál több cég tervszerű és üzletszerű vámcsalást követett el. Mindkét alkalommal rá kellett arra is mutatnom, hogy a visszaéléseknek szisztematikus keresztülvitele csak a vámhatóságok mulasztása mellett veit lehetséges. A miniszter úr válaszában a beígért felülvizsgálat eredményéről említést nem tesz, sőt még arról sem, hogy a felülvizsgálatra tétetett-e bármilyen intézkedést. De nem tesz említést a válasz arról sem, hogy a vámhatóságok esetleges mulasztásainak felderítésére milyen vizsgálatot rendelt el a miniszter úr és