Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-310

394 Az országgyűlés képviselőházának SIO. érdekképviseleteknél is, miként az megvan Budapest székesfővárosnál, amint megvan az országgyűlési képviselőválasztásoknál és a tit­kos választást az egész vonalon méltóztassék megcsinálni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr az 1929 : XXX. t. c-nek azt a rendelkezését teszi kifogás tárgyává,, 'amely szerint a vármegyei törvényhatósági bizott­sági tagválasztásnál nem külön adatnak be a szavazatok a rendes és külön a póttagjelöl­tekre. A törvényhozás bölcsesége (Malasits Géza: Szép kis bölcseség!) ezt 1929-ben így találta jónak. A kérdésről mindenesetre lehet disputálni. Kétségtelen az, hogy a tapasztala­tok szerint a szavazatoknak ilyen módon való leadása igen sok esetben azzal a következ­ménnyel jár, hogy azok, akiket a jelölők csak póttagoknak szántak, a választók akaratából előrerukkolnak rendes tagokká, viszont azok, akiket rendes tagoknak szántak, lecsúsznak póttagokká. En ebben még olyan borzasztó dol­got nem látok, mert itt a választók akarata érvényesül. (Fábián Béla: Csak tíz emberrel kell csalni!) Ez nem csalás! A választók aka­rata érvényesül. (Andaházi-Kasnya Béla: Ez nem csalás! Ez rendszer! — Fábián Béla: A pártokon belül tíz embernek kell utasítást adni! — Zaj.) El fog jönni az ideje annak, amikor ez a törvény is reformra szorul majd. (Andaházi­Kasnya Béla: Már régen eljött!) Akkor majd lehet arról beszélni, hogy fenntartsuk-e ezt a rendszert, vagy sem. De a választás tisztasága, a választás rendje, a választás kifogástalan volta szempontjából ez a körülmény igazán nem hozható fel sérelemnek. Egyáltalában le­gyünk tisztában azzal, — ha még nem volnánk vele tisztában — hogy olyan választójogi tör­vényt és olyan rendszert, amelyet a kortézia és a politikai huncutkodás ki ne tudna ját­szani, nem lehet hozni. (Egy hang balfelől: Ebben pedig m rendszer« otthon van!) Olyan rendszer még nem született, amelyben meg ne találnák azokat a hézagokat, amelyeken ke­resztül, mondom, meg nem engedett dolgok csúszhatnak be. (Jánossy Gábor: Oda angya­lok kellenének! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügymi­niszter: Másik rendelkezése a törvénynek, amelyet a képviselő úr kifogásolt, az, hogy a bizalmiférfiakat ötven választónak kell aján­lania, illetőleg jelölnie. (Andaházi-Kasnya Béla: Még ott sem engedték, ahol megjelen­tek!) E tekintetben nem hallottam egy panaszt sem. (Andaházi-Kasnya Béla: Én interpellál­tam éppen ebben a kérdésben!) Nem hallottam egy panaszt sem, hogy ahol megjelent ötven választó és megjelölte a bizalmiférfiakat, ott azokat ne akceptálták volna. Éppen a képviselő úr mondotta az előbb, milyen nehéz volt össze­fogni a bizalmi férfiakat. Elismerem, hogy a bizalmi férfiaknak ilyen módon való delegá­lása nehézkessé teszi a választást, és koncedálom azt, hogy egy reform esetén ezen könnyíteni kell; de itt nem látok alapot hogy magát a választási eljárást .támadhassuk akkor, ha ezt a szabályt az illető hatóságok vagy a válasizitás vezetősége betartják. T. Képviselőház ! A képviselő úr sürgeti rajtam azt, hogy az 1929 : XXX. te. ezen ren­delkezéseinek módosítása iránt terjesszek be ülése 1934 december 12-én, szerdán. javaslatot. (Rassay Károly: Majd a lex Zsitvay­val együtt!) Elismerem, t. Képviselőháza, hogy alig van a Corpus Iuris-ban törvény^ amely ne szorulna módosításra. De viszont méltóztassa­nak megengedni nekem, hogy egy bizonyos sorrendet tartsunk be ezeknél a kérdéseknél, és méltóztassanak megengedni, hogy a törvény­hozás először talán ennél sokkal fontosabb és* lényegesebb dolgokkal foglalkozizék. Kérem válaszom itudomásul vételét. (He­lyeslés jobb felől és középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kívárf a viszonválaisz jogával élni. Fábián Béla: T. Képviselőház! A miniszter úr válaszát azért nem vehetem tudomásul, mert meggyőződésem az, hogy abban az esetben, ha a kormány egy választás alkalmával valamely olyan jelenséget ésizlel, amely a törvénynek hi­bás voltát mutatja, akkor a kormány nem lehet abban a helyzietben, — hiszen a Képviselőház nincs valami borzasztó mértékben elfoglalva — hogy saját felismerését ne tudná egy novelláris módosításban idehozni a Képviselőház elé. A miniszter úr nyilatkozatában beismerte, hogy a törvény intézkedései a választást nehéz­kessé teszik, hogy a törvény hibás. Azt is meg­ígérte, hogy jön majd egy reform ebben az irányban. En cisak azt nem szeretném, hogy a legközelebbi vármegyei választások után ismé­telten ugyanezeket a hibákat észleljék majd azok, akiknek módjuk lesz ezeket a hibákat ész­lelni, akik részt fognak venni ezekben a válasz­tásokban. T. miniszter úr, ezek után nem vehetem tudomásul válaszát. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik a miniszter úr vá­laszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Fábián képviselő úr második számú inter­pellációjára halasztást kér. (Felkiáltások: Meg­adjuk!) A Ház a halasztást megadja. Következik Griger Miklós képviselő úr in­terpellációja az igazságügy miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolva­sását. Tobler János jegyző (olvassa): »Interpellá­ció a ,m. kir. igazságügyminiszter úrhoz Hock János megkegyelmeztetése tárgyában. Hock János volt országgyűlési képviselőt, budapest—józsefvárosi plébánost politikai ter­mészetű büntetőügyében a magyar királyi Kú­ria egyévi szabadságvesztés-büntetésre ítélte. Az elítélt érdekében a magyar társadalom leg­jelentékenyebb tényezőinek és Hock János volt plébániájához tartozó 20.000 hívének aláírásá­val kegyeimii kérvényt nyújtottak be az állam­főhöz. Ezt a kegyelmi kérvényt az igazságügy­miniszter úr ellenjegyzése és alkotmányos fele­lőssége mellett az államfő elutasította, dacára annak, hogy a forradalmi Mőkb en szereplő egyé­nek ellen az államfő számtalan esetben élt a pertörlés és a kegyelmezés jogával. Ezen tényállás alapján tisztelettel kérdem az igazságügyminiszter urat: 1. Összeegyeztethetőnek tartja-e a kegyel­mezési jog helyes és alkotmányos^ gyakorlásá­val, hogy az ugyanazon körülmények között elkövetett bűncselekmények elbírálásánál a kormányzati politikai taktika szempontjából különbségek tétessenek! 2. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr a közelgő karácsonyi ünnepek és az államfő 15 éves jubileuma alkalmával a megértés, méltányosság és igazság szempontjainak meg­felelőleg előterjesztést tenni aziránt, hogy

Next

/
Thumbnails
Contents