Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-310
394 Az országgyűlés képviselőházának SIO. érdekképviseleteknél is, miként az megvan Budapest székesfővárosnál, amint megvan az országgyűlési képviselőválasztásoknál és a titkos választást az egész vonalon méltóztassék megcsinálni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A belügyminiszter úr kíván szólni. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) A képviselő úr az 1929 : XXX. t. c-nek azt a rendelkezését teszi kifogás tárgyává,, 'amely szerint a vármegyei törvényhatósági bizottsági tagválasztásnál nem külön adatnak be a szavazatok a rendes és külön a póttagjelöltekre. A törvényhozás bölcsesége (Malasits Géza: Szép kis bölcseség!) ezt 1929-ben így találta jónak. A kérdésről mindenesetre lehet disputálni. Kétségtelen az, hogy a tapasztalatok szerint a szavazatoknak ilyen módon való leadása igen sok esetben azzal a következménnyel jár, hogy azok, akiket a jelölők csak póttagoknak szántak, a választók akaratából előrerukkolnak rendes tagokká, viszont azok, akiket rendes tagoknak szántak, lecsúsznak póttagokká. En ebben még olyan borzasztó dolgot nem látok, mert itt a választók akarata érvényesül. (Fábián Béla: Csak tíz emberrel kell csalni!) Ez nem csalás! A választók akarata érvényesül. (Andaházi-Kasnya Béla: Ez nem csalás! Ez rendszer! — Fábián Béla: A pártokon belül tíz embernek kell utasítást adni! — Zaj.) El fog jönni az ideje annak, amikor ez a törvény is reformra szorul majd. (AndaháziKasnya Béla: Már régen eljött!) Akkor majd lehet arról beszélni, hogy fenntartsuk-e ezt a rendszert, vagy sem. De a választás tisztasága, a választás rendje, a választás kifogástalan volta szempontjából ez a körülmény igazán nem hozható fel sérelemnek. Egyáltalában legyünk tisztában azzal, — ha még nem volnánk vele tisztában — hogy olyan választójogi törvényt és olyan rendszert, amelyet a kortézia és a politikai huncutkodás ki ne tudna játszani, nem lehet hozni. (Egy hang balfelől: Ebben pedig m rendszer« otthon van!) Olyan rendszer még nem született, amelyben meg ne találnák azokat a hézagokat, amelyeken keresztül, mondom, meg nem engedett dolgok csúszhatnak be. (Jánossy Gábor: Oda angyalok kellenének! — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter: Másik rendelkezése a törvénynek, amelyet a képviselő úr kifogásolt, az, hogy a bizalmiférfiakat ötven választónak kell ajánlania, illetőleg jelölnie. (Andaházi-Kasnya Béla: Még ott sem engedték, ahol megjelentek!) E tekintetben nem hallottam egy panaszt sem. (Andaházi-Kasnya Béla: Én interpelláltam éppen ebben a kérdésben!) Nem hallottam egy panaszt sem, hogy ahol megjelent ötven választó és megjelölte a bizalmiférfiakat, ott azokat ne akceptálták volna. Éppen a képviselő úr mondotta az előbb, milyen nehéz volt összefogni a bizalmi férfiakat. Elismerem, hogy a bizalmi férfiaknak ilyen módon való delegálása nehézkessé teszi a választást, és koncedálom azt, hogy egy reform esetén ezen könnyíteni kell; de itt nem látok alapot hogy magát a választási eljárást .támadhassuk akkor, ha ezt a szabályt az illető hatóságok vagy a válasizitás vezetősége betartják. T. Képviselőház ! A képviselő úr sürgeti rajtam azt, hogy az 1929 : XXX. te. ezen rendelkezéseinek módosítása iránt terjesszek be ülése 1934 december 12-én, szerdán. javaslatot. (Rassay Károly: Majd a lex Zsitvayval együtt!) Elismerem, t. Képviselőháza, hogy alig van a Corpus Iuris-ban törvény^ amely ne szorulna módosításra. De viszont méltóztassanak megengedni nekem, hogy egy bizonyos sorrendet tartsunk be ezeknél a kérdéseknél, és méltóztassanak megengedni, hogy a törvényhozás először talán ennél sokkal fontosabb és* lényegesebb dolgokkal foglalkozizék. Kérem válaszom itudomásul vételét. (Helyeslés jobb felől és középen.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kívárf a viszonválaisz jogával élni. Fábián Béla: T. Képviselőház! A miniszter úr válaszát azért nem vehetem tudomásul, mert meggyőződésem az, hogy abban az esetben, ha a kormány egy választás alkalmával valamely olyan jelenséget ésizlel, amely a törvénynek hibás voltát mutatja, akkor a kormány nem lehet abban a helyzietben, — hiszen a Képviselőház nincs valami borzasztó mértékben elfoglalva — hogy saját felismerését ne tudná egy novelláris módosításban idehozni a Képviselőház elé. A miniszter úr nyilatkozatában beismerte, hogy a törvény intézkedései a választást nehézkessé teszik, hogy a törvény hibás. Azt is megígérte, hogy jön majd egy reform ebben az irányban. En cisak azt nem szeretném, hogy a legközelebbi vármegyei választások után ismételten ugyanezeket a hibákat észleljék majd azok, akiknek módjuk lesz ezeket a hibákat észlelni, akik részt fognak venni ezekben a választásokban. T. miniszter úr, ezek után nem vehetem tudomásul válaszát. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik a miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Fábián képviselő úr második számú interpellációjára halasztást kér. (Felkiáltások: Megadjuk!) A Ház a halasztást megadja. Következik Griger Miklós képviselő úr interpellációja az igazságügy miniszter úrhoz. Kérem az interpelláció szövegének felolvasását. Tobler János jegyző (olvassa): »Interpelláció a ,m. kir. igazságügyminiszter úrhoz Hock János megkegyelmeztetése tárgyában. Hock János volt országgyűlési képviselőt, budapest—józsefvárosi plébánost politikai természetű büntetőügyében a magyar királyi Kúria egyévi szabadságvesztés-büntetésre ítélte. Az elítélt érdekében a magyar társadalom legjelentékenyebb tényezőinek és Hock János volt plébániájához tartozó 20.000 hívének aláírásával kegyeimii kérvényt nyújtottak be az államfőhöz. Ezt a kegyelmi kérvényt az igazságügyminiszter úr ellenjegyzése és alkotmányos felelőssége mellett az államfő elutasította, dacára annak, hogy a forradalmi Mőkb en szereplő egyének ellen az államfő számtalan esetben élt a pertörlés és a kegyelmezés jogával. Ezen tényállás alapján tisztelettel kérdem az igazságügyminiszter urat: 1. Összeegyeztethetőnek tartja-e a kegyelmezési jog helyes és alkotmányos^ gyakorlásával, hogy az ugyanazon körülmények között elkövetett bűncselekmények elbírálásánál a kormányzati politikai taktika szempontjából különbségek tétessenek! 2. Hajlandó-e az igazságügyminiszter úr a közelgő karácsonyi ünnepek és az államfő 15 éves jubileuma alkalmával a megértés, méltányosság és igazság szempontjainak megfelelőleg előterjesztést tenni aziránt, hogy
