Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. kocsik jogviszonyainak rendezése és a nemzet­közi expresszáruforgalom egyöntetű szabályo­zása. A római nemzetközi konferencián résztvett 27 európai állam társaságában a Ikis Magyar­ország képviselőjének jutott tehát ia legfonto­sabb bizottság elnöki tisztsége. E fényes külső siker mellett azonban még sokkal jelentősebb az a belső érdemi siker, amelyet a magyar kor­mány képviselői a római konferencián elértek. Már a konferenciára előterjesztett javaslatok előkészítésében is igen jelentős része volt a magyar kormánynak. Az 1923. évben kidol­gozott legutóbbi árufuvarozási nemzetközi egyezmény — mint ismeretes — a háború utáni idők bizonytalan viszonyainak hatása alatt jött létre és a fuvaroztató közönség érdekei, de meg a jogászi szabatosság szem­pontjából is^ több kifogás alá esett. A kívá­natos módosítások^ iránt éppen a magyar kor­mány dolgozta ki és terjesztette elő a legfonto­sabb javaslatokat s a magyar küldöttségnek a konferencián kifejtett hathatós és minden elis­merést megérdemlő munkálkodása eredményezte azt, hogy a konferencián elfogadott legfonto­sabb javaslatok éppen a magyar kormány ja­vaslatai voltak. így» hogy csak a legnagyobbakat említsem: a fuvarozási határidő lényeges leszállítását a vasút felelősségének szempontjából; az áru el­veszése, vagy megsérülése esetében a vasút ál bal fizetendő kártérítési összeg korlátozásának lé­nyeges enyhítése; a fuvardíjszámításnál a köz­vetlen díjszabások esetében kedvezőbb díjsza­bási kombináció kötelező alkalmazása; a nem­zetközi díjszabások kihirdetési határidejének nemzetközileg egységes megszabása; a díjvisz­szatérítési illetékesség 'kiterjesztése arra a vasútra is, amelynek javára az illető díjat beszedték és főképen a forgatható vasúti fuvar­okmányok bevezetésének lehetővé tétele. Mind olyan vívmányok, amelyek a fuva­roztató jogos érdekeinek méltányos honorálá­sával a nemzetközi áruforgalom lényeges elő­mozdítását és könnyítését eredményezik és mindeme üdvös újítások a magyar kormány javaslatai alapján és azoknak megfelelően fogadtattak el. Magyarország presztizise szempontjából azon­ban mindennél nagyobb jelentőségű az a külön Megállapodás, amely az átruházható fuvar­okmányok bevezetése tárgyában az árufuvaro­zási római etgyezsménnyel egyidejűleg ugyan­csak Rómában létrejött. Itt egy egészen új jogi szabályozás, egy új jogi kódex kibontakozása áll előttünk. Ez az új jogi szabályozás az első tervezettől kezdve a részletes kidolgozás és a munkálatok vezetése tekintetében 90% -ig a magyar szaktudás és a magyar cselekvő energia ténye. Az idevonatkozó első tervezetet a magyar kormány sziakértői készítették el. A magyar kormány vezetésével dolgozták ki azután a ter­vezet alapján a kezdeményező öt állam: Olasz­ország, Ausztria, Jugoszlávia, Lengyelország és Magyaország szakértői azt a közös terve­zetet, amelyet mint közös javaslatot a római értekezlet elé te/rrj esztettek. A magyar küldött­ség vezetőjének elnöklete alatti álló főbizottság tárgyalta ezt a kérdést a római konferencián és végül e közös tervezet alapján készült el az a Megállapodás, amelyet már tíz állam, élükön Olaszországgal elfogadott. Az ebben a Megállapodásban lefektetett jogi szabályozás úttörő alkotás. A lényege az, hogy olyan értékpapír bevezetését teszi lehe­KËPVI8ELÔHAZI ERTfcSlTÖ, ülése 19 $U. december 11-én, kedden. 373 tővé, amely dologi jogilag helyettesíti a vas­úti fuvarozás alatt levő árut, tehát lehetővé teszi azt, hogy az áruba fektetett tőke ne he­verj en kihasználatlanul a nemzetközi fuvaro­zás egész ideje alatt, — egyes nemzetközi for­galmakban ugyanis 8—10, sőt még több napi fuvarozási idővel is számolni kell — hanem a fuvarozásra feladott áru nyomban a, feladás után eladható, birtokba vehető, zálogul le­köthető a megfelelő értékpapír átadása útján és ilyképpen az eladó-termelő vagy exporteur­kereskedő nyomban pénzhez juthat, nem kell várnia a fuvarozás befej eztéig. Ennek a jogintézménynek természetesen a kellő jogi szabatossággal rendezve kell lennie, nehogy a jóhiszemű szerző vagy a, vasutak ér­dekei veszélynek legyenek kitéve. Érdekesnek tartom még megemlíteni, hogy ennek az intézménynek a bevezetését már az első Berni Egyezmény óta, tehát 50 év óta az érdekeltségek köréből újra és újra sürgették a, felülvizsgálati értekezletek során is, de valósággá mégis csak akkor vált, amikor a magyar kormány vette magához a kezdemé­nyezést és^ megalkotva az úttörő tervezetét, céltudatos és erélyes munkával sikerre vezette a, gondolatot. Igaz, hogy ez az új intézmény nem hozza meg a jelenlegi gazdasági nehézségek orvoslá­sát. Ez az új intézmény egyáltalában nem a mai beteg nemzetközi gazdasági helyzet igé­nyeire van szabva. A jövő nyugodtabb gazda­sági fejlődés szempontjából, a megerősödő hitelélet, az egyensúlyba jutott nemzetközi gazdasági helyzet mellett lesz majd igazán je­lentősége. Majd a jövő szerencsésebb generá­ció fogja megérezni az európai államok helyre­állott gazdasági együttműködésében ennek az úttörő munkának az áldásait. T. Képviselőház! A trianoni mentalitás még^ mindig nem szűnő átkos atmoszférájában ismét a rágalmaknak egész hadjáratával kel­lett éppen a napokban megküzdenünk. Ezek­ben a, súlyos időkben méltó elégtételként áll előttünk az az elvitathatatlan tény, hogy a nemzetközi hivatott fórumok előtt, ott, ahol nem politikai jelszavak a, döntők, hanem az igazi tudás és szakértelem találkozik termé­keny és békés összeműködésben, ott a meg­csonkított kis Magyarország imponáló szellemi ereje osztatlan elismerést és tekintélyben ve­zető szerepet vívott ki, a régi hagyományok­hoz méltóan, a 27 európai nemzet társasá­gában. A magyar szellem diadalát jelentő e komoly és felemelő eredmény fölött érzett örömömnek óhajtottam e szerény felszólalás keretében kife­jezést adni és az elismerés zászlaját meghajtani a magyar kormány és a római konferencia ma­gyar képviselői előtt. A törvényjavaslatot általánosságban a rész­letes tárgyalás alapjául örömmel elfogadom. (Elénk éljenzés, helyeslés és 1 taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 Tobler János jegyző: Fellner Pál! Fellner Pál: T. Ház! Az előrehaladott időre való tekintettel engedélyt kérek arra, hogy be­szédemet a legközelebbi ülésen mondhassam el­Elnök: Kérdem a t- Házat, méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a ha­lasztást engedélyezi. E határozat következtében a vitát megsza­kítom és előterjesztést teszek a t. Háznak leg­közelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. 54

Next

/
Thumbnails
Contents