Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-309

Az országgyűlés képviselőházának 309. kocsik jogviszonyainak rendezése és a nemzetközi expresszáruforgalom egyöntetű szabályozása. A római nemzetközi konferencián résztvett 27 európai állam társaságában a Ikis Magyarország képviselőjének jutott tehát ia legfontosabb bizottság elnöki tisztsége. E fényes külső siker mellett azonban még sokkal jelentősebb az a belső érdemi siker, amelyet a magyar kormány képviselői a római konferencián elértek. Már a konferenciára előterjesztett javaslatok előkészítésében is igen jelentős része volt a magyar kormánynak. Az 1923. évben kidolgozott legutóbbi árufuvarozási nemzetközi egyezmény — mint ismeretes — a háború utáni idők bizonytalan viszonyainak hatása alatt jött létre és a fuvaroztató közönség érdekei, de meg a jogászi szabatosság szempontjából is^ több kifogás alá esett. A kívánatos módosítások^ iránt éppen a magyar kormány dolgozta ki és terjesztette elő a legfontosabb javaslatokat s a magyar küldöttségnek a konferencián kifejtett hathatós és minden elismerést megérdemlő munkálkodása eredményezte azt, hogy a konferencián elfogadott legfontosabb javaslatok éppen a magyar kormány javaslatai voltak. így» hogy csak a legnagyobbakat említsem: a fuvarozási határidő lényeges leszállítását a vasút felelősségének szempontjából; az áru elveszése, vagy megsérülése esetében a vasút ál bal fizetendő kártérítési összeg korlátozásának lényeges enyhítése; a fuvardíjszámításnál a közvetlen díjszabások esetében kedvezőbb díjszabási kombináció kötelező alkalmazása; a nemzetközi díjszabások kihirdetési határidejének nemzetközileg egységes megszabása; a díjviszszatérítési illetékesség 'kiterjesztése arra a vasútra is, amelynek javára az illető díjat beszedték és főképen a forgatható vasúti fuvarokmányok bevezetésének lehetővé tétele. Mind olyan vívmányok, amelyek a fuvaroztató jogos érdekeinek méltányos honorálásával a nemzetközi áruforgalom lényeges előmozdítását és könnyítését eredményezik és mindeme üdvös újítások a magyar kormány javaslatai alapján és azoknak megfelelően fogadtattak el. Magyarország presztizise szempontjából azonban mindennél nagyobb jelentőségű az a külön Megállapodás, amely az átruházható fuvarokmányok bevezetése tárgyában az árufuvarozási római etgyezsménnyel egyidejűleg ugyancsak Rómában létrejött. Itt egy egészen új jogi szabályozás, egy új jogi kódex kibontakozása áll előttünk. Ez az új jogi szabályozás az első tervezettől kezdve a részletes kidolgozás és a munkálatok vezetése tekintetében 90% -ig a magyar szaktudás és a magyar cselekvő energia ténye. Az idevonatkozó első tervezetet a magyar kormány sziakértői készítették el. A magyar kormány vezetésével dolgozták ki azután a tervezet alapján a kezdeményező öt állam: Olaszország, Ausztria, Jugoszlávia, Lengyelország és Magyaország szakértői azt a közös tervezetet, amelyet mint közös javaslatot a római értekezlet elé te/rrj esztettek. A magyar küldöttség vezetőjének elnöklete alatti álló főbizottság tárgyalta ezt a kérdést a római konferencián és végül e közös tervezet alapján készült el az a Megállapodás, amelyet már tíz állam, élükön Olaszországgal elfogadott. Az ebben a Megállapodásban lefektetett jogi szabályozás úttörő alkotás. A lényege az, hogy olyan értékpapír bevezetését teszi leheKËPVI8ELÔHAZI ERTfcSlTÖ, ülése 19 $U. december 11-én, kedden. 373 tővé, amely dologi jogilag helyettesíti a vasúti fuvarozás alatt levő árut, tehát lehetővé teszi azt, hogy az áruba fektetett tőke ne heverj en kihasználatlanul a nemzetközi fuvarozás egész ideje alatt, — egyes nemzetközi forgalmakban ugyanis 8—10, sőt még több napi fuvarozási idővel is számolni kell — hanem a fuvarozásra feladott áru nyomban a, feladás után eladható, birtokba vehető, zálogul leköthető a megfelelő értékpapír átadása útján és ilyképpen az eladó-termelő vagy exporteurkereskedő nyomban pénzhez juthat, nem kell várnia a fuvarozás befej eztéig. Ennek a jogintézménynek természetesen a kellő jogi szabatossággal rendezve kell lennie, nehogy a jóhiszemű szerző vagy a, vasutak érdekei veszélynek legyenek kitéve. Érdekesnek tartom még megemlíteni, hogy ennek az intézménynek a bevezetését már az első Berni Egyezmény óta, tehát 50 év óta az érdekeltségek köréből újra és újra sürgették a, felülvizsgálati értekezletek során is, de valósággá mégis csak akkor vált, amikor a magyar kormány vette magához a kezdeményezést és^ megalkotva az úttörő tervezetét, céltudatos és erélyes munkával sikerre vezette a, gondolatot. Igaz, hogy ez az új intézmény nem hozza meg a jelenlegi gazdasági nehézségek orvoslását. Ez az új intézmény egyáltalában nem a mai beteg nemzetközi gazdasági helyzet igényeire van szabva. A jövő nyugodtabb gazdasági fejlődés szempontjából, a megerősödő hitelélet, az egyensúlyba jutott nemzetközi gazdasági helyzet mellett lesz majd igazán jelentősége. Majd a jövő szerencsésebb generáció fogja megérezni az európai államok helyreállott gazdasági együttműködésében ennek az úttörő munkának az áldásait. T. Képviselőház! A trianoni mentalitás még^ mindig nem szűnő átkos atmoszférájában ismét a rágalmaknak egész hadjáratával kellett éppen a napokban megküzdenünk. Ezekben a, súlyos időkben méltó elégtételként áll előttünk az az elvitathatatlan tény, hogy a nemzetközi hivatott fórumok előtt, ott, ahol nem politikai jelszavak a, döntők, hanem az igazi tudás és szakértelem találkozik termékeny és békés összeműködésben, ott a megcsonkított kis Magyarország imponáló szellemi ereje osztatlan elismerést és tekintélyben vezető szerepet vívott ki, a régi hagyományokhoz méltóan, a 27 európai nemzet társaságában. A magyar szellem diadalát jelentő e komoly és felemelő eredmény fölött érzett örömömnek óhajtottam e szerény felszólalás keretében kifejezést adni és az elismerés zászlaját meghajtani a magyar kormány és a római konferencia magyar képviselői előtt. A törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául örömmel elfogadom. (Elénk éljenzés, helyeslés és

1 taps jobbfelől és a középen.) Elnök: Szólásra következik 1 Tobler János jegyző: Fellner Pál! Fellner Pál: T. Ház! Az előrehaladott időre való tekintettel engedélyt kérek arra, hogy beszédemet a legközelebbi ülésen mondhassam elElnök: Kérdem a t- Házat, méltóztatnak a kért halasztást megadni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezi. E határozat következtében a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. 54