Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.
Ülésnapok - 1931-308
Hi Az országgyűlés képviselőházának Bt szem, hogy itt a felmondások nem a valóságos felmondásra fognak vésetni, hanem indokolt esetben legfeljebb eggyel szigorúbb kategóriába yaló besorozásra. Ez az a ki nem mondott, de a nézetem szerint ebben a törvényjavaslatban már lefektetett gondolat, amely a további összeütközéseknek végképpen a gátját fogja vetni. Egy további bekezdésben azt fogom javasolni, hogy a szabályok, korlátozások, amelyek akár a teriiletet látogató személyekre vonatkoznak, akár az időszakokra, akár a közlekedő személyek csoportjainak maximálására, ne legyenek annyira. százfelé ágazók, mint ma. Már mondtam az általános vita során : elmegyek egy 15 km-es útra és minden kilométeren más a szabály. Az egyik szakaszon mehetek szeptemberben, a másik szakaszon az évnek másik hónapjában, a harmadik szakaszon nem mehet egyszerre csak 5 ember, a negyedik szakaszon csak turista-igazolvánnyal lehet menni. Nem lehet ezeken a területeken közlekedni, mert senki sem tudhatja, hogy hol, mi a szabály. Ha száz- és ezerféle szabály van egy úton és egy országban, azt senki sem fogja megjegyezni és senki sem fogja betartani. Már pedig az a kívánság, hogy a szabályokat betartsuk és a turistaforgalom keretében a fegyelmet is be tudjuk tartani. Be lehet tartani akkor, ha olyan csoportokat, olyan kategóriákat állítunk fel, amelyekről az általános vitában beszéltem és amelyeknél tudhatjuk, hogy például az egyes számú csoportba tartozó utakon mindenki mindenkor közlekedhetik, a kettesben pedig milyen feltételek mellett és így tovább, négy-öt kategóriánál az egyre 'szigorúbbakká váló feltételeket mindenki ismerheti. Ha a területre belép, olvassa, hogy ez egyes számú, kettes vagy hármas számú út és már tudja az egész szabályzatot, amelyhez tartania kell magát. A turistatérképeken mindenütt ott lehet az utak mellett egy számjegy és erről rögtön tudja az összes szabályokat, amelyekhez alkalmazkodnia kell. Ma ugyanis nem tudhatja senki, mert néhány kilométernyi út után változnak a szabályok és nincs olyan tábla, amelyre ki lehet írni az egész részletes szabályozást, 'amelyhez a turistának alkalmazkodnia kell. Méltóztatik látni, ez megint kicsinek látszó rendelkezés, de az életből van véve. Nagy megnyugvással láttam, hogy elsősorban a vadászérdekeltségek, amelyekkel ezeket a kérdéseket letárgyaltuk, milyen nagy megértéssel fogadták ennek a kérdésnek ilyetén megoldását. Mindenki fogja tudni, hogy mihez tartsa magát és meg vagyok győződve arról, hogy elsősorban a fegyelmezett turista-társadalom feltétlenül alkalmazkodni fog az ismert szabályokhoz. Ilyen alapokon indulhat meg annak a nagyközönségnek nevelése, amely már nagy vágyakozással és nagy tömegmegmozdulással indul a. szabad természet felé, de <még hiányzik a megfelelő neveltsége. Meg akarom még említeni azt is, hogy javaslatom, szerint fontosnak tartom hangsúlyozni azt, hogy az a körülmény, hogy a földmívelésügyi miniszter nyilvántartásba vesz utakat és helyeket, nem dönti el azt a magánjogi viszonyt, amely esetleg az utat használó és az utat birtokló, illetőleg tulajdonában tartó között van. Nem tartanám ugyanis helyesnek, ha ez a közigazgatási eljárás a magánjogi viszonyokon változtatást tenne. Ezt tehát elvileg kimondani szükségesnek tartom. Ez mindkét oldalon egyaránt fontos, mert például ©gy útnak . ülése 193% november SO-án, pénteken. törlése nem zárja ki azt, — és ezt a turista tábor figyelmébe ajánlom — hogy ez a turistaság ne igazolja, hogy akár írásbeli szerződés alapján, akár elbirtoklás útján, ennek az útnak használatát igényelheti. Es végül kérem, méltóztassék egy utolsó bekezdésben lehetőséget statuálni arra, hogy megvalósítsuk a rend fenntartását az erdőben a turistatársadalom költségére és erkölcsi közreműködésével. Ezzel fogjuk valósággal kiküszöbölni azokat az összeütközéseket és kihágásokat, amelyeket mi épp úgy panaszlunk az erdőben, és amelyeknek elhárításához mi kétszeres erővel szívesen fogunk hozzá, mert — amint már sokszor mondtam — ezek ódiumát sokszor méltatlanul magunknak kell viselnünk. Nem akarom a t. Ház szíves türelmét tovább igénybevenni. Bár az általános vita során már felolvastam ezt a javaslatomat, a házszabályok előírása szerint köteles vagyok ismét felolvasni s ezért méltóztassanak megengedni, hogy ezúttal az előbb már előadott célokat és szabá lyo'kat lefektető szakaszt felolvassam és azokat elfogadásra ajánljam. Kérem tehát, mint új 312. § elfogadását, a következő szöveg felvételét (olvassa): »Addig is, amíg a törvényhozás rendelkezik, a földmívelésügyi miniszter — a kereskedelemügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve — az Országos Természetvédelmi Tanács meghallgatása után rendelettel részletesen szabályozza természetvédelmi területek és tájvédelmi körzetek, valamint általában erdők és más területek látogatásának módozatait, E szabályozásban a közönség közlekedésének, különösen a turistaforgalomnak érdekét oly módon kell biztosítani és előmozdítani, hogy a magántulajdon és a, magántulajdonból folyó jogosultságok, különösen az erdőgazdálkodás és a vadászat a fennálló jogban megállapított korlátozásokat meghaladó mértékben ne szenvedjenek sérelmet. A rendeletben gondoskodni kell az előbbi bekezdésben megjelölt célra a fennálló jogviszonyok értelmében használható helyek (turistahelyek) és utak (turistautak) nyilvántartásbavételéről és annak megállapításáról, hogy ezek közül melyek mily előfeltételek, időbeli és más korlátozások mellett használhatók. A nyilvántartásbavétel előtt a fennálló helyzet felől a tulajdonost és az érdekelt szervezeteket meg kell hallgatni. Azokat a helyeket és utakat (gyalogösvényeket), amelyeknek az előbbi bekezdésben megjelölt célra használata a jelen törvény hatálybalépésekor szabad volt és amelyeket ennek megfelelően a földmívelésügyi miniszter nyilvántartásba, vett,, az említett forgalom elől a tulajdonos — ha erre egyébként joga van — véglegesen csak a földmívelésügyi miniszternél legalább félévvel előbb tett bejelentés után zárhatja le. A földművelésügyi miniszter rendelettel meghatározhatja az időpontot (időpontokat), amelytől kezdve a forgalmat az előbbi rendelkezés esetében el lehet zárni. A forgalom elől ily módon véglegesen elzárt helyeket és utakat a nyilvántartásból törölni kell. Oly helyeket és utakat (gyalogösvényeket), amelyeknek az 1. bekezdésben említett célra használata a jelen törvény hatálybalépésekor íiem volt szabad, az említett célra a jelen § értelmében megnyitni és nyilvántartásba, venni csak a tulajdonos beleegyezésével lehet, ,