Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-307

310 Az országgyűlés képviselőházának 307. szervesebb nemzetnevelés, még fokozottabb figyelemben fogom részesíteni. {Helyeslés.) t Ezeken a kérdéseken túl egészen röviden még néhány szót akarok szólni az erdőgazdálkodás szakszerű ellátásáról. A törvényjavaslat — mint méltóztatnak tudni — az eddigi négyes tagozódást hármas tagozódásra szállítja le. Ezáltal az adminisztrációt igyekszik egyszerűsíteni és én azt hiszem, hogy ennek a kérdésnek ilyen elbírálásával talán itt is sikerül a birtoko&ságnak valami előnyt biztosítanunk, néhány fórumot ügyeinek elintézésénél mindenesetre megtakarítunk részére. Itt akarok megemlékezni az erdészetről. Igen t. uraim, régi gyerekember Tátrát-Erdélytjáró szemével nézve, nem tudok meghatottság nélkül visszagondolni arra az, embertipusra, amelyet én mint erdészt találtam ezeken a vidékeken. En ilyen elfogultságban élek a magyar erdészek iránt ma is, de viszont ez az elfogultságom azt az erős elhatározásomat is jelenti, hogy minden vonatkozásban kötelességemnek fogom tartani, hegy a mai erdészek is ehhez az embertípushoz tartozzanak s úgy teljesítsék kötelességüket és úgy álljanak a nagy ügynek: az erdőnek, az államnak és az erdő tulajdonosainak rendelkezésére, mint ahogyan állottak azok, akikről ezt a képet nemcsak én, hanem erdőt járó barátaim megalkottuk magunknak. Méltóztatott felvetni — azt hiszem, Esterházy Móric gróf képviselőtársam — a középfokú erdészeti altisztképző vagy alerdészképző iskolák felállításának kérdését. Mai erdőállományunk mellett nem mernék új iskolákat felállítani. Ezt a szükségletet és igényt úgyis némileg ki fogja elégíteni az, ha az erdőőri iskolák tanfolyamainak tartamát a javaslat 48. §-a értelmében egy évről két évre emelem fel. Elvileg — lehet mondani — egyetértek a képviselő úrral, de a praktikum szempontjából nem mernék most ebbe a kérdésbe belemenni, úgy, hogy az új erdészeti középfokú iskolát jelentene. Igen t. uraim, visszatérek ahhoz a mondáshoz, hogy ez a törvény új erdőt nem csinál. Azt hiszem azonban, a jobb erdő, az értékes erdő, a jobban kezelt erdő egyúttal már több erdőt is jelent. Igazán mondhatom, a legnagyobb megelégedéssel és — ha szabad ezt a kifejezést használnom — örömmel jelenthetem he a Képviselőháznak, hogy a most beterjesztendő költségvetésben már sikerült fedezetet teremtenem az Alföld fásításának fokozott keresztülvitelére. (Elénk helyeslés és taps.) Ennek tervét bátorkodom ezennel a Ház asztalára letenni. Akit érdekel, méltóztassék ezzel az elgondolással és szervezéssel foglalkozni. Csak néhány adatot bátorkodom most ebből közölni. Az 1923 : XIX. te. nem hajtatott végre úgy, ahogy végre kellett volna hajtani. Igazán nem értem, hogy miért, mert ennek a kérdés nek megoldását mindnyájan egyformán, talán minden más probléma feletti szükségességnek tartjuk. A statisztikai adatok, amelyek új fásításainkkal kapcsolatosan készültek, a következők: Az Alföldön fásítani szándékozunk 189.000 katasztrális holdat s ezt évi 12.000 holdas periódusokban akarjuk lebonyolítani, tehát évenkint 12.000 hold kerülne fásításra és ezáltal — mondjuk — 15 év alatt érnők el ennek a fásításnak teljességét. Itt bátorkodom még a következő adatokat közölni: A beerdősítendő területek talajnemenülése 193% november 29-én, csütörtökön. kénti megoszlása a következő: Futóhomok 53.000 hold, sovány homok 19.000 hold, szik 37.000 hold, ártér és vadvizes föld 17.000 hold, mezőgazdasági művelésre alkalmas föld 18.000 hold. Ezen felül vannak természetesen azok a kopárok és egyéb fásítások, amelyek az ország egész területén,, ha a számra jól emlékszem, 56.000 holdra tehetők, amelyeken ezzel mintegy parallel, más erdősítési akció folyik. Nagyon érdekes, hogy mit jelent az országban ez a telepítés, csak munkásszempontból. Hogy ne részletezzem a kérdést: ehhez a telepítéshez évente munkabér alakjában hozzájárulna az allam 337.821 pengővel, szóval ekkora összeg fordíttatnék terveink szerint az állam által rendelkezésre bocsátott összegből éyenkint csak a telepítésre, tehát nem a termeléssel és egyéb mellékhaszonélvezettel kapcsolatos célokra. Azok pedig, akik ezt a telepítést, mint tulajdonosok végrehajtanák, évi 320.000 pengő munkabért folyósítanának. Méltóztassanak meggondolni, hogy ha az Alföldön több mint 650.000 pengő munkabértöbblet állana elő,, ez mit jelentene annak az úgyszólván már teljesen munka nélkül álló tömegnek (Igaz! Úgy van! jobbfelől) és méltóztassék meggondolni, hogy ez értékben mennyi többletet adna! Az egész 189.000 hold egy vágásforgó végén 90 millió pengő értékű termelést jelent, vagyis átlagban hegy hold földön 480 pengő termeltetik ki egy vágásforgó alatt. (Felkiáltások balfclől: De mikor?) A fanemeket, illetőleg a tervezet az, hogy akáccal beültetünk 66.000 holdat, nyárral 23.000 holdat, egyéb fafajjal 57.000 holdat az Alföld fásításával kapcsolatosan. Talán maga a munkaterv is érdekelni fogja a t. Képviselőházat. Az egész kérdést azért soroltam fel itt részletesen, mivel Fenyő Miksa igen t. képviselőtársam feltette a kérdést, hogy miért nem vizsgáltatott meg ez a dolog ezekből a szempontokból. Méltóztassék megfigyelni, hogy ennek a kimutatásnak 17 melléklete, mint külön-külön dolgozat,, milyen szempontból foglalkozik a kérdéssel. Az I. melléklet foglalkozik a területek kimutatásával talajnemek szerint. A II. melléklet foglalkozik a fásítandó területek csemete és suhángszükségletével talajnemek és fafajok szerint. , A III. melléklet foglalkozik a fásítandó területek megoszlásával talajnemek és fafajok szerint. A IV. melléklet a fásítandó területek fásításához szükséges csemeték és suhángok termelési, kiszedési és csomagolási költségeinek kimutatásával foglalkozik talajnemek és fafajok szerint. Az V. melléklet: árelemzés a csemeték és suhángok termelési, kiszedési és csomagolási költségeiről fafajok szerint. A VI. melléklet: a fásítandó területek ültetési költségeinek kimutatása fafajok szerint. VII. melléklet: árelemzés a csemeték és suhángok egy katasztrális holdra eső ültetési (költségeiről. VIII. melléklet: a területi kijelölési költségeinek kimutatása. IX. melléklet: a területek fásításának vezetésével és irányításával kapcsolatos^ költségek kimutatása. X. melléklet: az f állami csemete-kertek kimutatása. XI. melléklet: a fásítandó területek befásításával kapcsolatos jövedelmezőségi számítások. XII. melléklet: az évi részletekben rendelkezésre bocsátandó hitel felhasználásáról. XIII. melléklet: a tervezet értelmében hitel felhasználásával foganatosítandó fásításokhoz szükséges csemete- és suhángmennyiségnek és a csemetekerti terület