Képviselőházi napló, 1931. XXIV. kötet • 1934. október 23. - 1935. március 05.

Ülésnapok - 1931-306

292 Az országgyűlés képviselőházának 306. ülése 1934 november 28-án, szerdán. vezményre igényt adó munkálatot. 1933-ban 13'5 millió volt ezeknek összege. 1934-ben idáig elismert a hatóság néhányezer pengő híjján 20 millió pengőt, pontosan 19,977,000-et. Ezek a hatóság által le vannak tárgyalva. Már befejezett átalakítási munkálatokról benyújtottak számadásokat, összesen 42,400.000 pengőre vonatkozóan. (Fábián Béla: Ezenfelül?) Igen. Azonkívül még előzetesen be van jelentve és nincs végrehajtva 31 millió pengőnyi tatarozás. Ebből az utóbbi 31 millióból, elismerem, lehet bizonyos leütésre számítani, egyrészt azért, mert talán nem hajtják végre a munkálatot, másrészt pedig azért, mert itt bizonyos kapcsolat van a tatarozási hitellel. Azok a vállalatok, amelyek hitelt vesznek igénybe, a kereskedelemügyi minisztériumban alakított bizottság útján bonyolítják le számadásukat. Lehetséges tehát, hogy a kerületi elöljáróságnál előzetesen bejelenti valaki a tatarozást, amelyre utóbb kaphat hitelt, és a számadás egy más fórumon megy keresztül, ahol szintén számbaveszik. Ennél az utóbbi számnál tehát néhánymilliós eltérés lehetséges. Abból a közel 20 millióból is, amelyet az idén elismertek a hatóságok, mint kedvezményre jogot adó átalakítást, elismerem, egy rész tulajdonképpen még tavalyi átalakításokra esik, ha azonban még ezeket le is vonóm, akkor is kiderül, hogy körülbelül 80—90 millió pengő körül lehet az :az összeg, amelyet az idén állítólag tatarozásokra fordítottak. Mármost két eset lehetséges. Vagy jól becsülnek és szakértők az érdekeltségek, ebben az esetben egy gigantikus méretű adócsalással állunk szemben, amellyel szemben minden intézkedést meg kell tenni, vagy pedig az érdekeltségeknek a szakértelmét vagyok kénytelen — legalább is becslési téren — nagyon nagy mértékben kétségbevonni, (Gál Jenő: A hatóság szakértelmét!) ami azután az érdekeltségeknek egyéb vonatkozásban való bekapcsolása tekintetében is bizonyos kételyeket támaszt bennem abban az irányban, hogy helyesen történik-e az. Igen t. Ház! Ezeknek a körülményeknek birtokában kénytelen voltam intézkedéseket tenni, mert azt hiszem, hogy az igazság a kettő között van: bizonyos tévedés van a becslésekben, az érdekeltségeknél talán tudat alatt is alacsonyabban becsülik a dolgokat, hogy ennek a kedvezménynek a mértéke ne csökkentessék, de viszont nagyon valószínű és mondhatnám, közszájon forgó híresztelésekből is feltehető, hogy nagy számban lesznek olyan esetek, ahol a kedvezményeket nagyon bőségesen jelentették be. Amikor ilyen nagyarányú kedvezményeket kap a társadalomnak egy bizonyos rétege, a háztulajdonosok, az építőipar ugyanakkor, amikor a társadalomnak egyéb rétegei — igaz, hogy velük együtt — a legsúlyosabb adóteher alatt nyögnek, (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) én úgy érzem, hogy kénytelen vagyok nem a kincstárnak, hanem az adózók összességének az érdekeit védeni azokkal szemben, akik az ilyen kedvezményekkel esetleg visszaélnek. (Ügy van! Ügy van! a jobb- és a baloldalon.) Ezeket az intézkedéseket tehát kénytelen voltam megtenni. (Mozgás a báloldalon.) Aki tisztességes, aki becsületes, annak 'nincs félnivalója, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Kifejezetten megmondja a rendelkezés, hogy mikor van adócsalás miatt üldözésnek helye; akkor, ha valaki olyan munkálatokat jelentett be, amelyeiket nem végeztetett el, vagy pedig, ha olyan összeget jelentett be, amelyet nem fizetett ki. (Friedrich István: Ha osait!) Ez világos! Az ellenőrzés terén — elismerem — vannak nehézségek egy esetben, amikor úgynevezett fővállalkozó végezte a munkát, de amikor közvetlenül az egyes iparosokkal történt a munkavállaltatás, akkor a számlák benyújtásának semmi nehézsége sincs. A fővállalkozó esetében is meg lehet találni a megfelelő megoldást, hogy megfelelően történjék ezeknek a» eseteknek egyéni elbírálása. Nem fogunk senkit tönkretenni, nem fogunk itt bosszúálló hadjáratot indítani, (Fábián Béla: Ez a fontos!) de azokban az esetekben, amikor beigazoltnak látjuk az adócsalás esetét, irgalmatlanul meg fogom indíttatni — bárki legyen is az illető — adócsalás miatt az eljárást. (Helyeslés.) Természetszerű, hogy a hatóságoknak kötelességükké teszem, hogy a feljelentést megtegyék, mert ha a hatóságokra bíznám, hogy válogassanak, hogy ki ellen indítják meg az eljárást és ki ellen nem, azt hiszem, az igen t. interpelláló képviselő úr az elsők egyike lenne, aki panaszkodnék egy interpellációban az ellen a hatósági önkény ellen, amely ezekben az intézkedésekben megnyilvánul. Így állván a helyzet, én kénytelen voltam két konzekvenciát levonni. Egyrészt azt, hogy ezeket a valószínűleg 'nagy számban előforduló visszaéléseket kiküszöböljem, (Friedrich István: Megtorlás!) — amnesztiát is adunk, tehát mindenkinek megvan a lehetősége arra, hogy magát a jogkövetkezmények alól kivonja, — másrészt kénytelen voltam azt a konzekvenciát levonni, hogy a kedvezményeknek az a mértéke, amelyet adtunlk, talán túlment a mértéken s bár szükség volt rá az építőipar számára az átmeneti idők megkönnyítése végett, egy kissé mégis le kellett szállítani a méreteket. Miért? Azért, mert még olyan esetekben is, amikor nincs visszaélés, nem tartom indokoltnak, hogy egy Rabitz-fal elhelyezése kapcsán, ami átalakítás, az egész házat ki lehessen meszeltetni, ami tatarozás és pedig jelentős részben az államkincstár költségén. Kénytelen voltam tehát .az úgynevezett szoros értelemben vett átalakítási költségeket és a mellékes, járulékos tatarozási költségeket bizonyos arányba hozni és némileg leszállítottuk a kedvezmény mértékét. De rendkívül óvatosan tettük ezt, mert végül 60%-ról lementünk 50, illetőleg 40%-ra, ami még mindig bőséges kedvezmény, tehát biztosítani fogja "az építőiparnak is megfelelő foglalkoztatását. Tovább nem mehettem. Az eddigi mértékben fenntartanom ezeket a kedvezményeket azért nem lehet, mert a kincstár és az adózók összességének érdekei megkívánják azt, hogy a házadóból eredő bevételnek bőséges befolyása a jövőre is biztosíttassék. Mármost végezetül csak egyet mondhatok: hajlandó vagyok az érdekeltségnek ajánlatot tenni. Ha ők azt mondják, hogy változatlanul 35 milliót tesz ki a tatarozásig munkálatok öszszege, amelyeket az idén elvégeztek, ezt vállalom, s ők 35 millió után megkapják a megtelelő kedvezményeket, amelyeket osszanak el egymás között úgy, ahogy nekik tetszik. (Derültség a jobboldalon.) En akkor mindenféle üldözéstől és úgynevezett vexatúrától eltekintek. Ha ezt méltóztatik elfogadni, akkor ennek örülni fogok, mert legalább rengeteg munkától mentesül az adminisztráció. Kérem az igen t. Házat, hogy válaszomat méltóztassanak tudomásul venni. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő úr kíván a viszonválasz jogával élni.