Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-280

Az országgyűlés képviselőházának 280. népiskolai tanterem létesítése és új tanítók alkalmazása: ekkor lesz a hatosztályos elemi iskola kiépítve és majd azután gondolhatunk csak a nyolcosztályos népiskola létesítésére. Ha most tőlem a nyolcosztályos elemi iskolát kívánják, méltóztassanak figyelembe venni, hogy elődöm, Klebelslberg Kuno gróf, sokkal jobb helyzetben, sokkal kedvezőbb pénzügyi viszonyok között tervbevette, — már a törvényjavaslatot is elkészíttette, azt hiszem, éppen Kornis Gyula barátommal — de kénytelen volt elállni annak beterjesztésétől, mielőtt a hatosztályos iskola teljes (kiépítését befejezte volna. Reméljük, hogy erre is rá fog majd »kerülni a sor. Igen nagy veszedelmeket rejt magában a gyermekeknek ez a gondozatlansága és talán egyik okát ebben kell látnunk annak, hogy az analfabetizmus terén még igen 'Szomorú viszonyok vannak. Tavaly rámutattam az adatokra. A statisztikai adatok bizonyítják, hogy mi a környező államokkal szemben még mindig igen nagy előnyben vagyunk r az analfabetizmus kérdésében, de mégsem nézhetjük tétlenül, hogy 8—10%-a a lakosságnak analfabéta legyen. Legutóbb rendelkezésemre jutott adatok szerint megállapítható, hogy az ország különböző részeiben 4'1 és 13'9% közt mozog az analfabéták száma a 18—24 évesek között. A Dunántúl nyugati végein 4%, Keleten, Hajdú, Bihar, Szatmár területén 13%, átlagban 8*4% az analfabéta* száma ebben az országban. Ennek következtében tervbevettem és meg is fogom a jövő esztendőben valósítani, hogy a népművelési szervezet révén bizonyos analfabéta tanfolyamokat rendezzünk. Itt az állástalan tanítóknak is jut talán némi foglalkoztatás, bár ezeket a tanfolyamokat gyakorlottabb tanítóknak kell vezetni. Mindenesetre ezt az analfabéta tanfolyamot rendszeresíteni kívánom. Méltóztassék megengedni, hogy egypár szóval a népművelésügyi kérdésekre is kiterjeszkedjem. A mi népművelési szervezetünk bizonyos reorganizációra szorul. Az elgondolások megvannak, a pénz sem hiányzik teljesen, de még mindig nem voltunk képesek azt az eredményesen működő népművelési, felnőtt-nevelési hálózatot kiépíteni, amelyre az országnak szüksége van. Ebben a tekintetben is a jövő évben kívánom az előmunkálatokat megejteni. Amennyiben szükség lesz törvényhozási intézkedésre, a Ház elé hozom, amennyiben nem lesz szükség, talán rendeleti úton is meg tudom oldani. Mindenesetre foglalkozom a kérdéssel. À nemzetnevelés legmagasabbrendű funkcióira áttérve, bátor vagyok a Háznak bejelenteni, hogy a jövő esztendőnek egyik legfontosabb programmja lesz a főiskolai oktatás reformja. Nehéz kérdés, bár állítólag minden kultuszminiszter, aki ezt elővette, rögtön utána távozott, (Derültség.) de mivel nehéz probléma, mégis elő kívánom venni. Itt elsősorban gondolok a jogi oktatás reformjára, amelyre nézve végre konkrét javaslatok vannak előttem az összes egyetemek jogi karaitól és vannak bizonyos miniszteriális előmunkálatok is, úgy hogy ezt az illetékes szervekkel való megbeszélés és főleg az egyetemi professzorokkal való megfelelő letárgyalás után, remélem, sikerül dűlőre vinni. Hasonlókép előkészítésre vár az orvosképzés reformja, a gyógyszerészképzés, amelyet Tauf fer t. képviselőtársam sürget itt, amely szintén a rövidesen megoldandó kérdésekhez tartozik. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. ülése 193U május 18-án, pénteken. 79 Hasonlókép kaptam indítványokat a közgazdasági képzés tekintetében, ez azonban a most megalakított új egyetemi szervezet tanmenetének és szabályzatainak kidolgozásával megoldáshoz jut. A művészeti kérdésekről — tekintettel arra, hogy az elmúlt hetekben itt tartott beszédeimben többször kitértem rájuk — hosszasabban nem kívánok nyilatkozni, csupán egészen röviden reflektálok az elhangzottakra. Igen meleg köszönetet mondok Petrovácz képviselőtársamnak és többi képviselőtársaimnak is,^ akik a képzőművészet kérdését tették itt iszóvá és elismerőleg nyilatkoztak az általam elért eredményekről. A nemzeti kiállítás kérdésében meg kell jegyeznem, hogy az idei kiállítás csak kísérlet volt. Beismerem, hogy ez művészetileg, művészettörténetileg, műkritikailag talán nem volt tökéletes. Inkább művészetpolitikai céljaim voltak e kiállítás ilyentén megrendezésével, mert meg akartam mutatni azt, amit tavaly kijelentettem, hogy a tehetséges művész, az igazi művész mindig érvényesül. Ha tehát a különböző irányú tehetséges művészeknek egyformán teret adunk, ezáltal talán kiküszöbölhetjük azokat az áldatlan torzsalkodásokat, amelyeket 'szerintem a nagy művészek hátterében működő tehetségtelenek csinálnak. (Ügy van! Ügy van! Taps a jobb- és a balodalon. — Andaházi-Kasnya Béla: Ez az igazság!) A színházak tekintetében Beck Lajos t. képviselőtársam mondott hosszú beszédet, amelyben nagy örömömre teljes elismeréssel nyilatkozott az Opera vezetéséről és az Opera eredményeiről. Helyeslés jobbfelől.) Mivel ez ezúttal először történt meg, külön köszönet illeti t. képviselőtársamat, de viszont ez is azt bizonyítja, hogy nekem és elődeimnek volt igazunk, amikor éppen ővele szemben védelmünkbe vettük az Operát és az Operánál uralkodó rezsimet. (Ügy van! ügy van! jobbfelől.) A Nemzeti Színház tekintetében legyen szabad kijelentenem, hogy az a kép, amelyet Beck Lajos t. képviselőtársam a Ház elé terjesztett, nemcsak sötét volt, — ő maga is sötét képnek nevezte — hanem túlzott is. Kétségtelen, hogy a Nemzeti Színházban válság van. Kétségtelen, hogy vannak rossz színészek, kétségtelen, hogy nem minden jó színész játszik a Nemzeti Színházban, de az is kétségtelen, hogy a Nemzeti Színházban vannak nagyon jó, tehetséges, nagy művészek. Vannak darabok is jók, és voltak sikerek már az idén is. En remélem, hogy ezek a sikerek a jövő évben még fokozódni fognak' és hogy Vojnovich Géza kormánybiztos

1 úr a maga kiválóságaival (Ügy van! Ügy van! a jobbfelől.) elérheti ugyanazt az . eredményt, amelyet Radnay Miklós az Operaházban éveken át kifejtett szívós energiával elért. Remélem, hogy a jövő szezon meg fogja cáfolni azokat a kritikákat, amelyekkel a Nemzeti Színházat az idén illették és én nagyon köszönöm Farkas Elemér barátomnak, hogy olyan melegen védelmébe vette Vojnovich Géza kormánybiztos urat. Megjegyzem, hogy az ő működése pénzügyi tekintetben máris bizonyos eredménnyel járt. Az Opera mérlege a tavalyihoz képest 60.000 pengővel javult, a Nemzeti Színházé pedig 100.000 pengővel. Ehhez képest ma már az Operánál 42.000 pengő tiszta nyereség állott elő — az állami szubvenciót természetesen bele értve — a Nemzeti Színháznál pedig a tavalyi 300.000 pengős deficit 200.000-re, ; de az operai nyereség hozzászámításával végered12