Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-289
Az országgyűlés képviselőházának 289. ezt az 5 éves határidőt felemeljük 10 évre? Ne ragaszkodjanak ehhez az 5 évhez, mert ennek az a konzekvenciája, hogy ma illetéktartozások miatt kénytelenek a pénzügyi hatóságok kitüzetni ingatlanárveréseket. Ez pedig az adósoknak, az illetékhátralékosok egész tömegének teljes anyagi tönkremenetelét jelenti. (Zaj a jobboldalon. — Dénesfay-Dinich Ödön: Ne zavard őket!) Legalább annyi szolidaritás lehetne a még itt maradt képviselő urakban, hogy amikor közérdekű kérdéseket teszek szóvá, ne tárgyaljanak más dolgokat, amelyek kevésbbé közérdekűek. (Ügy van! Ügy van! a baloldalon,) Vannak azonkívül más kérdések is, amelyeknek terén ugyancsak sürgősen szükség lenne intézkedésekre. Itt vannak nevezetesen azok az illetékhátralékok, amelyek ma már nincsenek arányban azoknak a vagyontárgyaknak az értékével, amelyek után kiszabattak. Igen sok esetben a befizetésre kötelezettek hibájukon 'kívül maradtak hátralékban, ezeknek az illetékeknek befizetésével. Például itt vannak az örökösödési illetékek. Ezelőtt 5—6 évvel, köztudomás szerint, az ingatlanok értéke legalább négyszerese volt a jelenlegi értéknek. Ha például egy testvér örökölt a másiktól, akkor kiszabták rá örökösödési illetékképpen az öröklött ingatlan értékének 5%-át, ingatlanátruházási illetékképpen az ingatlan értékének 2% -át, összesen 7%-ot. Azóta az ingatlanok értéke lecsökkent az akkorinak egynegyed részére. Mint mondottam, igen sok esetben a befizetésre kötelezett fél hibáján kívül maradt hátralékban az illeték befizetésével, mert például az örökösödési illeték befizetése fel volt függesztve, az az örökösödési illeték az N)-jegyzékbe volt véve, ha például haszonélvezeti jog terhelte azt az ingatlant, amíg tehát a haszonélvezeti jog meg nem szűnt, addig az, aki azt a vagyont örökölte, vagyis az állagörökös, nem volt köteles befizetni az örökösödési illetéket. Most pedig — ha a haszonélvezeti jog időközben megszűnt —- az illető örökös az öt vagy hat évvel ezelőtt négyszerte magasabb ingatlanárak alapján kiszabott illetéket köteles fizetni. Vagy például történtek ezelőtt 5—6 évvel ingatlanparcellázások, ingatlaneladások. A vevők legelőször is kötelesek voltak a vételár egy bizonyos részét kifizetni, különben nem léphettek birtokba. A legtöbbször azt a pénzt sem tudták előteremteni, ami a vételárrészlet kifizetésére volt szükséges, annál kevésbbé voltak képesek kifizetni a vagyonátruházási illetéket. Azóta az ingatlanok értéke leesett az akkori érték egynegyedére, viszont a kincstár most ugyanazt az illetékösszeget követeli, amely 5—6 évvel ezelőtt négyszerte magasabb ingatlanárak után szabatott ki. Vagyis az a vételi illeték, ami 5—6 évvel ezelőtt az akkori érték 5%-ának felelt meg, a mai értékhez viszonyítva — csupán tőkében — 20%-nak felel meg. Beszélnem kell a késedelmi kamatokról is. Tudjuk azt, hogy a késedelmi kamatok a legutóbbi évig évente 12%-ot tettek ki. Ma is egy évi időtartamon belül 6%, azontúl pedig 9% a késedelmi kamat. Az 5—6 évvel ezelőttről fennmaradt vagyonátruházási illeték, például a vételi illeték, amely a törvény intenciója és bej tűj«e szerint is a föld értékének 5%-át tenné ki, — figyelembe véve azt, hogy 5—6 évvel ezelőtt négyszerte magasabb ingatlanárak alapján szabták ki — késedelmi kamatokkal együtt lése, 1934-. június hó 6-án, szerdán. 499 legtöbb esetben a föld jelenlegi értékének 35— 40, sőt 50%-a erejéig is felszaporodott. Sőt van még olyan eset is, hogy a késedelmi kamatokkal együtt ma már több az illeték, mint amennyi annak az ingatlannak az értéke. TegyÜK fel, hogy valaki kapott ajándékba egy ingatlant, olyan valaki, aki az ajándékozónak semmiféle rokona nem volt. Erre kiszabták rá a 10%-os ajándékozási illetéket, a 2%-os ingatlanátruházási illetéket, ami összesen 12%-nak felelt meg. Tegyük fel, hogy akkoriban azt a birtokot haszonélvezeti jog terhelte, tehát míg a haszonélvező használta azt az ingatlant és a megajándékozott nem léphetett birtokba, addig nem volt köteles az illetékeket sem kifizetni. Ezt a vagyonátruházási, ajándékozási illetéket a megajándékozott fél a mai lecsökkent ingatlanárak mellett még akkor sem lenne képes kifizetni, ha földjét eladná. Nem érkeztünk-e el tehát, t. Ház, ahhoz a ponthoz, hogy az illetékhátralékok összegét valahogyan arányosítsuk a mostani földértékekhez? Tulajdonképpen az lenne a legtermészetesebb megoldás, hogy a hátralékosok földben fizethessék ki az illetékhátralékot vagy pedig a föld jelenlegi értékének 5%-át fizethessék teljesítésül. Mert a mai helyzet szerint a négy-öt évvel ezelőtt kiszabott 5%-os vagyonátruházási illeték a föld jelenlegi értékének 25—30%-át teszi ki. így vagyunk azonkívül a földreform során kiosztott ingatlanok illetékével is. Mint tudjuk, csupán az első birtokosnak a juttatása volt il ietékmentes. Ha például ezt az első birtokost bármely okból kimozdítják a birtokából vagy ő bármely okból kénytelen volt lemondani a kapott földparcelláról, akkor a következő birtokos már illetéket köteles fizetni, még pedig nem is a jelenlegi földérték szerint, amikor tehát ő azt az ingatlant átveszi, hanem az 5—6 évvel ezelőtt megállapított ingatlanárak alapján. Minthogy a váltságának megállapítása idejében a kataszteri tiszta jövedelemnek hatvanszorosát vették az ingatlan értékének, ezért ma is, amikor a kataszteri tiszta jövedelemnek talán húszszorosát sem tenné ki az ingatlan értéke, az illető köteles a kataszteri tiszta jövedelem hatvanszorosa után megfizetni az illetéket. Ha a kormánynak terhes az, hogy ezekben a kérdésekben törvényjavaslattal a törvényhozáshoz forduljon, — mert hiszen ezeluiek a kérdéseknek az újból való szabályozása a törvényhozás hatáskörébe tartozna — és ha már ezeknek a kérdéseknek a rendezését kivonták a törvényhozás jogalkotási köréből és hatásköréből, tessék előállni egy rendelettervezettel a 33-as bizottságban, amely ezekben az égetően sürgős kérdésekben megfelelő intézkedéseket tehet. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Legalább erre használják fel a 33-as bizottságot!) Beszélnem kell azonkívül a késedelmi kamatok kérdéséről is. Van törvényünk arról, hogy 8% -on felüli kamatot nem szabad szedni, a 8%-ot meghaladó kamat uzsorát képez és azt látjuk ezzel szemben, hogy az állam még ma is uzsorakamatot szed, mert például az illetékhátralékoknál ma is 9%-os a késedelmi kamat. Azt kérdezem, t. Ház, arányban áll-e a késedelmi kamatoknak ez a mérve a föld jövedelmezőségével? Nem volna-e már itt a legfőbb ideje annak, hogy a késedelmi kamatokat legalább némileg is arányba hozzuk az ingatlanok jövedelmezőségével? De más kérdések is vannak, t. Képviselő ház, amelyek ugyancsak sürgős megoldásra várnak. Karácsonykor a kormány kiadott egy 72*
