Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-288
Az országgyűlés képviselőházának 288. ülése 1934. évi június hó 5-én, kedden, 455 részállamok, de a tengerparttal nem bíró államok nagy része is a legújabb időkben új tengerészeti rendtartást alkotott. Nemcsak az a változás tette ezt szükségessé, amely a kereskedelmi flottát a technika fejlődésével párhuzamosan átalakította, hanem talán méginkább azok a szociális követelmények, amelyeket a hajószemélyzet részére is ugyanolyan mértékben kell biztosítani, amint az a szárazföldi alkalmazottak részére már régebben fokozatosan megtörtént. A hajószemélyzet meszsze vizeken, hazájától távol végzi munkáját és annál a sorsközösségnél fogva, amely minden dolgozó magyart a legnemesebb nemzeti egységbe foglal össze, kell hogy érezze mindenhol és minden időben hazájának támogató gondoskodását. Biztosítanunk kell természetesen a hajó fegyelmét is, mert ez nemzeti becsület parancsa. A fegyelmen belül azonban az emberiesség elvének kell uralkodnia, a hajószemélyzet minden egyes tagja számára pedig biztosítanunk kell azt a tudatot, hogy becsülettel végzett munkája ellenében jogainak csorbíthatatlanságán és méltányos érdekein a magyar állam egész tekintélyével őrködik. Ez a tengerészrendtartás a hajók személyzetének szolgálati rendjéről rendelkezik, tehát csak a személyzethez szól 1. §-ában, amikor legfőbb kötelességévé teszi a magyar lobogó becsületének megvédését. ; A nemzeti becsület azonban nemcsak a hajó személyzetével szemben állít fel követelményeket, hanem a hajótulajdonossal s — amennyiben van ilyen — -a hajóvállalkozóval vagy a hajó-főbérlővel szemben is. Különösen kell ezt hangsúlyoznunk ma, amikor tengerünk, magyar tengerpartunk nincsenés így a tengereket járó hajóinknak az országgal kapcsolata lazább. A magyar lobogó régi becsületén annál féltőbb gonddal kell őrködnünk a tengereken, hogy a remélhetőleg kedvezőbb viszonyok között élő utódainknak régi csorbítatlanságában hagyhassuk azt örökül. (Helyeslés jobb felől.) Mindezek az okok, azt hiszem, kellően igazolják a javaslat szükségességét. A magam részéről még tovább megyek s bátor vagyok hangoztatni azt a véleményemet, hogy a tengerészrendtartás megalkotása után nagy feladat vár még a kereskedelemügyi miniszter úrra. Nézetem szerint ugyanis a tengerészetre vonatkozó számos rendeletet kell vizsgálat tárgyává tennie abból a szempontból» vájjon ezek összhangzásban vannak-e a tengerészrendtartással? Elsősorban a m. kir. tengerészeti hivatalra gondolok itt, melynek hatásköre kellően körülhatárolva nincs. Az egykori m. kir. tengerészeti hatóság Fiúmében működését a viszonyok kényszerítő hatása alatt de facto beszüntette, azonban n|ncs tisztázva az, hogy hatáskörét átvette-e és mennyiben vette át a mai m. kir. tengerészeti hivatal? De magának a törvényjavaslatnak 110. és 111. §-aiban foglalt felhatalmazás már magában is több rendelet kiadását teszi szükségessé. Arra kérem tehát az igen t. kereskedelemügyi miniszter urat, hogy adja ki mielőbb ezeket a rendeleteket, hogy tengeri ügyekben egységes kódex álljon rendelkezésre. T. Ház! Végezetül legyen szabad foglalkoznom azzal a felfogással, amelynek bizonyos megnyilvánulásait volt már alkalmam hallani és amely a tengerészrendtartás megalkotását azért tartja időszerűtlennek, mert a trianoni békeparancs folytán ezidőszerint tengerpartunk nincs. Kétségtelen, hogy ezidőszerint tengerpartunk nincs, ugyanaz a trianoni szerződés azonban, amely megfosztott tőle, 209. cikkében biztosította azt a jogunkat, hogy hajókat magyar lobogó alatt járathassunk a tengereken és 275. cikkében biztosította Magyarország számára az átmenet szabadságát a Fekete-tengerre," 294. cikkében pedig az Adriához. A tengereken való kereskedelmi hajózásunk jogát tehát még a trianoni békeszerződés is biztosította és ezért a tengeri jog terén szükséges fejlődés elől Magyarország mai megcsonkított állapotában sem zárkózhatik el. Annál kevésbbé teheti ezt, mert ma is vannak magyar tengeri hajók, igaz, hogy kevés számmal, igaz, hogy ennélfogva csekély az a személyzet, amelyet alkalmazni és foglalkoztatni tudnak, amelyre tehát ennek a tengerészrendtartásnak a rendelkezései vonatkoznak és amelynek állapotát a régi állapothoz viszonyítva, kedvezőbbé és emberiesebbé teszik. De a szociális szempontok fokozott érvényesítését aligha kívánhatja bárki is az érdekeltek számától tenni függővé. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Bíznunk kell az idők változásában, remélnünk kell a magyar kereskedelmi tengerészet felvirágzását. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) De a mai helyzetben is, a mai csekély tengerészeti létszám mellett is figyelemben kell tartanunk állandóan azt, hogy testvérek, kedves testvérek ők, mert dolgozó magyarok, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) akik nehéz kötelességüket távol hazájuktól teljesítik s minden egyes magyar, aki becsülettel állja meg helyét azon a poszton, ahova kötelessége állította, egyformán értékes aktívuma a magyar jövendőnek. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) Ezt a magyar jövendőt szolgálja ez a javaslat. Kérem a t. Házat, hogy azt úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. (Elénk helyeslés és éljenzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Esztergályos János jegyző: Nincs feliratElnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az imént tárgyalt törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás._ Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat címét felolvasni. Esztergályos János jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét, valamint 1—115. ,§-tâit, amelyeket a Ház hozzászólás nélkül elfogad.) Elnök: Ezzel a Ház a törvényjavaslatot részleteiben is letárgyalta s annak harmadszori olvasása iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Napirend szerint következik a kereskedelmi és iparkamarákról szóló 1868: VI. te. némely rendelkezésének módosítására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 711, 768.) Az előadó Görgey István képviselő úr, őt illeti a szó. Görgey István előadó: T. Ház! A gazdasági életnek jellemző sajátsága, hogy min : denütt és mindenhol önmagából termeli ki azokat az intézményeket, amelyekre a zavar-
