Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-287
430 Az országgyűlés képviselőházának 287 A főváros az ő fürdőinek rendbehozására — úgy mint a vidéki fürdők rászorulnak — nem szorul rá, hiszen a fővárosi fürdők kitűnő karban vannak minden tekintetben. A Rudasfürdőnél is lényegileg- nem a fürdő rendbehozásáról van szó, hanem egy szállodának a hozzáépítéséről. A székesfőváros még nem adta fel a magánfürdők megszerzésének a gondolatát a további magánfürdőket illetőleg abból a szempontból, hogy bizonyos fürdő-rajonokon biztosítsa az egész terület egyöntetű és helyes balneológiai beosztását és ellátását. Nem látom indokolva tehát azt, hogy miért kell a belügyminiszter úrnak ezzel a javaslattal jönnie é? ezzel a javaslattal erőszakosan vagy — mondjuk úscy — a kormányhatalom erejével is fokozottabb tevékenységre szorítani a fővárost, amely pedig ezt a tevékenységet magától is a legtisztességesebben és a legbecsületesebben kifejti. Nem látom indokolva, hogy miért ke 1 ) ezért ilyen odiózus adókat behozni és nem látom be. hogy a mai idők miért volnának alkalmasak olyan adóknak, olyan újabb terheknek a behozatalára, amelyek igazán a legszegényebb néprétegeket is sújtják és amelyek nemcsak a luxusfürdőkre, a fényűző módon berendezett fürdőkre, 'hanem a legszegényebb emberek fürdőire is vonatkoznak. En még valahogy meg tudnám érteni, ha a gyógyvizekre méltóztatnának egy gyógyvízadót kivetni, (Fenyő Miksa: Isten ments!) de azt, hogy a gyógyvizek mellett az üdítő vizeket, sőt az egész egyszerű szódavizet is megadóztassák, a magam részéről a fürdőpropagandával nem tudom összeegyeztetni. (Fenyő Miksa: Éppen fordítva van!) Azt is megérteném, ha méltóztatnának a gyógyfürdőjegyeket megadóztatni. De hogy a gyógyfürdők mellett miért kell a szegény ember népfürdőjét, a Duna-fürdőket, a strandfürdőket, a Duna-uszodákat is megadóztatni, azt nem tudom megérteni. (Kóródi Katona János: A Duna-fürdők nem lesznek megadóztatva!) Benn van a jelentésben, hogy ezek is meg lesznek adóztatva. Csak az van benne a jelentésben, hogy a bizottság kérte, hogy ezeket a, fürdőket vegyék ki, de nem látom azt a módosítást a törvényjavaslatban, amely ezeket kivenné. Leginkább hangsúlyozom — s erre még egyszer felhívom a miniszter úr figyelmét —, hogy én feltétlenül szükségesnek tartanám, hogy ebben a törvényjavaslatban, amennyiben ez keresztülvitetik, biztosíték adassék arra, hogy ezt az így beszedett 665.000 pengőt tényleg a székesfőváros gyógyhelyeinek a propagálására és tényleg a székesfőváros gyógyfürdőinek a fejlesztésére kívánják fordítani. Amíg ezekre biztosítékot nem látok, addig ezt a javaslatot, mint a propaganda szempontjából feleslegeset, mint az adózás szempontjából hátrányosat és mint a székesfőváros szempontjából szükségtelent a magam részéről nem szavazom meg. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Bejelentem a t. Háznak, hogy Eckhardt Tibor képviselő úr külföldi utazására való hivatkozással két heti, gróf Zichy János képviselő úr betegségére való tekintettel egy heti, Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a családjában történt haláleset miatt három heti szabadság engedélyezését kérik. Méltóztatik nekik a kért szabadságot engedélyezni? (Igen!) A Ház a kért szabadságot engedélyezi. Szólásra következik? '. illése 1934. évi június hó U-én, hétfőn. Patacsi Dénes jegyző: Kéthly Anna! Kéthly Anna: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem a Ház hozzájárulását, hogy holnapra halaszthassam beszédemet. (Helyeslés.) Elnök: Méltóztatnak a halasztást engedélyezni? (Igen!) A Ház a halasztást engedélyezi. Ezen határozat következtében a vitát megszakítom és előterjesztést teszek a t. Háznak legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap délután 5 órakor tartsa s annak napirendjére tűzessék ki 1. a hűtlenség szigorúbb büntetéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása; 2. a mentelmi bizottság 789. számú jelentése; 3. a gyógyfürdőkről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása; 4. a magyar tengeri kereskedelmi hajók személyzetének szolgálati rendtartásáról; 5. kereskedelmi ós iparkamarákról szóló 1868: VI. te. némely rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslatok; 6. az iparfelügyelők 1927/28/29/30. és 1931. évi tevékenységéről szóló jelentés; 7. a 33-as országos Bizottság hatáskörének meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat; 8. a 33-as országos bizottság jelentése az 1933. évi július hó 1-től december 31-ig terjedő idő alatt kifejtett működéséről; továbbá 9. a mai napirendünkön szereplő, de még le nem tárgyalt mentelmi bizottsági jelentések tárgyalása. Van valaki feliratkozva? Patacsi Dénes jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Képviselőház! Az abnormális időjárás — mint különböző helyekről jelentik — az egész világon rossz termésre nyújt kilátást. Mi is súlyos nehéz viszonyok előtt állunk, ha a termésviszonyokat nézzük. Pártom részéről ezt kénytelen vagyok szóvá tenni és felhívni a kormányzat figyelmét azokra a problémákra, amelyek az ínségesebb körülmények között előreláthatólag elő fognak állani és amelyek ellen a kormánynak felétlenül intézkedéseket kell tennie. A helyzet előreláthatólag az lesz, hogy még ínségesebb viszonyok közé jut a magyar nép, mint amilyen viszonyok között volt ebben az esztendőben. Eddig is szomorú viszonyok voltak itt télen és ínségsegélyeket kellett adni, de még ezekkel a nyomorult, szegényes ínségsegélyekkel is baj volt, mert egyes városok, községek nem tudták ezeket a segélyeket folyósítani, és az ország lakosságának legszegényebb része teljesen védtelenül ki volt szolgáltatva annak a véghetetlen nyomornak, amely a nincstelenséggel együttjár. Ma az a helyzet, hogy ezen a területen növekedni fog a teendő, mert hiszen a mezőgazdasági népességnek nemcsak az a része szorul ínségsegélyre, amely eddig éveken át ínségsegélyben részesült, és erre rá volt szorulva, hanem ÜZO'K a kisgazdák is, akiknek a kedvezőtlen időjárás következtében termésük nem lesz. Hiszen ma a helyzet az, hogy a gabonaneműeknek, tehát a búzának, a rozsnak és hasonló terményneműeknek a kora már lejárt, és úgy beszélnek a gazdák és a
