Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

Az országgyűlés képviselőházának 2 lyásolja, akadályozza vagy őt ezért felelősségre vonja, a mentelmi jog sérelmét képezi. Eeisinger Ferenc országgyűlési képviselő a fenti tényállás szerint képviselőtársát, Meskó Zoltánt azért, amit az mint törvényhozó hivatása gyakorlatában a Házban mondott, felelősségre vonta s tettleg bántalmazta. Ezzel a tevékenységével Eeisinger Ferenc országgyűlési képviselő Meskó Zoltán országgyűlési képviselőnek törvényhozói szabadságát megsértette, mert őt ezzel törvényhozói hivatása gyakorlásában a jövőre nézve befolyásolni, megfélemlíteni és akadályozni akarta. A mentelmi bizottság ezen az alapon javasolja a t. Képviselőháznak, mondja ki, hogy Meskó Zoltán országgyűlési képviselő mentelmi jogát Eeisinger Ferenc országgyűlési képviselő ebben az ügyben megsértette. Minthogy pedig közben Meskó Zoltán országgyűlési képviselő ebben az ügyben bűnvádi feljelentést tett Eeisinger Ferenc országgyűlési képviselő ellen, a mentelmi bizottság nem tartja szükségesnek, hogy a további intézkedések megtételére javaslatot tegyen a Képviselőháznak. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Van valaki feliratkozva? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, kérdem a t. Rázat, méltóztatik-e elfogadni a mentelmi bizottság javaslatát? (Igen!) A Ház a mentelmi bizottság javaslatát magáévá tette. Következik a mentelmi bizottság 753. számú jelentése, kérem annak ismertetését, Váry Albert előadó: T. Képviselőház! A budapesti kir. főügyészség Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kérte (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kiét?) a Népszava politikai lap 1933. január 29-i számában megjelent osztály elleni izgatás bűntette miatt. Ennek kitételei főképpen a következők (olvassa): »De ha valóban megvette volna a munkás azt a panaszlott cukrot, ne irigyelje senki tőle. Hiszen még a börtönbe zárt rabnak is van egy évben egyszer olyan napja, amikor éreztetik vele, hogy ő is ember. Vájjon a munkás alábbvalóbb a rabnál is? Mit gondolnak az urak? A munkás és családja egész életén keresztül nem rághat mást, csak málékenyeret és görhét? Vagy a karácsony ünnepét csak az urak részére írták a naptárba? Nekünk még egy deka cukorral sem szabadj gyermekünknek Örömöt okozni, egyszer egy évben, karácsony ünnepén?...« »Ezzel azután levizsgázott a főbíró úr, aki az ellenforradalmi kormányzat által előidézett és fenntartott nyomorúságot arra használja fel, hogy az Ínségbe jutott tömegeknek még karácsony ünnepén is meg akarja tiltani olyan közszükségleti cikkek fogyasztását, amelyikből az Ő osztályához tartozó bármelyik család egy hét alatt többet elfogyaszt, mint .amennyit kitesz egy Ínséges munkás kéthavi keresete. Ennél még egy középkori hűbérúr is emberségesebb volt jobbágyaival szemben.« (Györki Imre: Színtiszta igazság az egész!) A cikk egész tartalma, de különösen ezek a kitételei, amelyeket ismertettem, alkalmasak arra, hogy a munkásosztályban az úriosztály ellen gyűlöletet keltsenek (Rassay Károly: Mi az, hogy úri osztály éUéní) és a sajtó útján elkövetett osztályelleni izgatás bűntettének jelenségeit látszanak feltüntetni. A szóbanforgó 'hírlani közlemény névtelenül jelent meg, (Rassay Károly: Olyan nincs a törvénykönyvben, hogy úri osztály!) a lap feKÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XXIII. 6. ülése 193 h május 30-án, szerdán. 391 lelős szerkesztője a cikk szerzőjét felhívás ellenére sem nevezte meg és a cikk kéziratát nem szolgáltatta be. Mindezeknél fogva Weltner Jakab országgyűlési képviselő, felelős szerkesztőt terheli a sajtójogi felelősség. Á. bizottság megállapította, hogy a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett, az összefüggés nevezett képviselő személye és vélelmezett bűncselekmény között nem kétséges, mert a kérdéses közlemény bűncselekmény megállapítására alkalmasnak látszik, zaklatás esete nem forog fenn, ezért javasolja a Képviselőháznak, hogy Weltner Jakab országgyűlési képviselő mentelmi jogát ebben az ügyben függessze fel. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Van valaki feliratkozva? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Esztergályos János! (Rassay Károly: Olyan problematikus •különben is, hogy ki az »úr«?! Mi az, hogy »úri osztály«, főügyész úr? Van olyan?) Esztergályos János: T. Képviselőház! Méltóztassék megengedni, hogy ebben az esetben arra kérjem a t. Házat, ne méltóztassék az előadó úr javaslatát elfogadni, • hanem méltóztassék visszautasítani a mentelmi bizottságnak ezt a jelentését azzal, hogy az előadó úr legközelebbi előterjesztése alkalmával ismertesse azt az egész cikket, amelyből az igen t. előadó úr itt egy kis részt kihasított. (Büchler József: Kiragadott részek ezek, nem tudja az ember, hogy mi van a cikkben! Az egész cikket kellene felolvasni!) Egyébiránt kénytelen vagyok megállapítani, hogy a mentelmi bizottság előadója jelentésének ez a formája teljesen rávall arra a lehetetlen helyzetre, hogy a javaslatot ott, a bizottság laikus tagjai előtt egy vérbeli vád

: biztos — bocsánat, nem vádbiztos, királyi ügyész (Rassay Károly: Sőt főügyész!) — terjeszti elő, aki teljesen befolyása alatt tartja az egész mentelmi bizottságot, azoknak laikus tagjait, akik akarva nem akarva, kénytelenek elfogadni azt a javaslatot, amelyet az igen t. királyi vádbiztos-képviselőtársam, a bizottság előadója javasolt. (Derültség. — Gáspárdy Elemér: Szavaznak, nem kénytelenek vele!) Mélyen t. Képviselőház! Ennek a javaslatnak egész szövegezése rávall arra a vérbeli vádemelésre, amelyről itt szó van, s amely nagyon beszédes példája annak, miként nem volna szabad ezt a javaslatot megtenni. Méltóztattak figyelemmel kísérni, a vádbiztoselőadó úr előterjesztését, amelyben egy egészen új megállapítás volt... (Zaj és felkiáltások balfelől: Vádbiztos? — Váry Albert előadó: Ezt bajos lesz rám bizonyítani, képviselő úr. Egy percig sem voltam akkor szolgálatban! Tessék erről hallgatni! — Rassay Károly: Nem olyan vádbiztost gondol! — Váry Albert előadó: A képviselő úr nem minden tendencia nélkül mondta! — Rassay Károly: Egy tendencia van, hogy fél kilenc legyen! — Derültség.) Mélyen t. előadó úr, ez nyelvbotlas volt tőlem és minden tendencia nélkül, mert tudom, hogy az igen t. előadó úr a kommün alatt nem végzett szolgálatot. — De folytatom a dolgot. Megállapítható az, amit én mondtam: vérbeli vádemelő előadóra vall a dolog, aki egy egészen új formát kíván divatba hozni és megállapítja a »paraszt-« és az »úri kasztot«. Az »urak« ellen követnek el sérelmet, az »un osztály« ellen, (Farkas István: És azt mondjak, hogy nincs osztályharc!) és ez éppen elég arra, 55