Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

Az országgyűlés képviselőházának & ezidőszerint itt benyújtott első félévi hitelelteresi kimutatásokoan szerepel 300.0(51 pengő 65 huer kiuiaivanyozas es meg Mu.ouU pengő kerül kiutalásra havi 4U.0UU pengős részietekben az litöíí/04. költségvetési ev második felének folyamán. Végül a hátralékos 2U5.0UU pengő, amivel azután az egész megítélt követeles és a megítélt kamatok végleges kiegyenlítést nyernek, az 1934/35. évi költségvetésbe be van iktatva. (Esztergályos János: Ha egy kisiparos nem tudja 2\) pengős hátralékát kiűzetni, kíméletlenül elárverezik!) Elnök: Csendet kérek, Esztergályos képviselő úr! (Esztergályos János: Tékozolnak, pazarolnak!) Esztergályos képviselő urat folytonos közbeszóláseiért rendreutasítom. (Esztergályos János: Szörnyű valami!) Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Ez a helyzet a maga teljes valóságában, amelyet bátor voltam úgy előadni... (Egy hang a baloldalon; Hol vannak!) Elnök: Csendet kérek, képviselő úr! Imrédy Béla pénzügyminiszter:... ahogyan az a hiteleltérési kimutatás indokolásában is szerepel s ezzel azt hiszem, teljes világosságot derítettem erre az ügyre. (Rassay Károly: Jöjjön az összeférhetetlenségi törvény, ez a morál ebből az ügyből! r- Esztergályos János: Hallatlan lelkiismeretlenség ez a magyar államtól! Hallatlan! Vérlázító! — Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Csendet kérek! Imrédy Béla pénzügyminiszter: T. Ház! Az előzmények után a magyar kormánynak nem volt más lehetősége, minthogy a választottbíróság ítéletét elfogadva, kötelezettségét teljesítse. (Rassay Károly: Miért nem bízták a Kúriára?) Ezekután legyen szabad bizonyos általánosabb aspektusára áttérnem a zárszámadásoknak, rámutatni arra, amire Esterházy Móric igen t. képviselőtársam is rámutatott, nevezetesen arra, hogy ezekben az 1932/33. évi zárszámadásokban a megelőző zárszámadási praxissal szemben lényeges javulás mutatkozik, így haladás mutatkozik abban az irányban, hogy a zárszámadások összege lényegesen kisebb összeget mutat, mint a megelőző években. Az 1930/31. évi 1627 millió maximummal, az 1931/32. évi 1388 milliós összeggel szemben itt már 1184 milliós kiadási végösszeggel állunk szemben, ami körülbelül 28%-os csökkenést jelent. Ennek következtében a helyzet az, hogy a hiány is lényegesen kisebb összeget tesz ki s a hiány fedezésére szükséges hitelműveletek volumenje csökkenést mutat az előző évekkel szemben. Míg az 1931/32. évben körülbelül 183 millió pengő volt az igénybevett hitelek öszszege, az 1932/33. évben ez már 102 millióra csökkent. Igaz, hogy ehhez hozzá kell adnunk a teljesség és összehasonlítás kedvéért még körülbelül 25 milliót, ami a külföldi államadósságok elhalasztott szolgálatával kapcsolatos. Bizonyos konszolidációt, bizonyos előhaladást látunk azután abban a tényben, hogy az úgynevezett túlkiadásokban és az előirányzat nélküli kiadásoknak arányszáma a megelőző évekkel szemben lényegesen csökkent, ami annál nagyobb haladást jelent, miután a megelőző évekkel szemben lényegesen csökkent, ami annál nagyobb haladást jelent, miután a megelőző években nagyobb volt a kiadási végöszszeg, tehát a százalékos csökkenés nem is tünteti fel teljes mértékben a csökkenés igazi mérvét. A helyzet az, hogy az 1932/33. évben a túlKÉPVISELÖHÁZI NAPLÖ XXIII. ?. ülése 19B% május 30-án, szerdán. 383 kiadások mindössze 2*8% -át, az előirányzat nélküli kiadások pedig 2-5%-át tették az összkiadásoknak, összesen tehát b''á%-ot, míg a megelőző iyöl/32. évben ez az arány 14-üro, az iyöu/31. költségvetési évben pedig 17-8% volt. Vegui a harmadik momentum, amelyre rá kívánok mutatni az, hogy ebben az évben sikerült betartani ismét eisóízben azt az előírást, biztosítani a zárszámadásoknak azt a rációját, hogy azok a költségvetés tárgyalásakor már ismeretesek legyenek és a törvényhozásnak renaeikezésére álljanak. Azt hiszem, hogy azok az eredmények, amelyeket elértünk, a kormányzat és az állami adminisztráció, nemkülönben az Állami özámszek együttes, egyetértő munkájának köszönhetők s azért erről a helyről is köszönetet kell mondanom az Állami Számvevőszéknek azért a precizitásért, amellyel a munkálatokat kellő időben elkészítette. Ezeknek a megfontolásoknak figyelembevételével kérem a t. Házat, hogy az 1932/33. évi zárszámadást és az arról szóló jelentést elfogadni méltóztassék. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek nincs. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a zárszámadást vizsgáló bizottság jelentésében foglalt javaslatokat elfogadni és a kormánynak a felmentvényt megadni? (Igen! Nem!) Akik elfogadják, méltóztassanak felállani! (Megtörténik.) Többség. A Ház a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésében foglalt jalvásiatokat elfogadja és a felmentvényt a kormánynak megadja. A most tárgyalt jelentést tárgyalás és hozzájárulás céljából a Felsőházhoz teszem át. Napirend szerint következik az ország Szent Koronája mindkét őrének megválasztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom. 726.) Az előadó urat illeti a szó. Dési Géza előadó: T. Ház! Tegnap bátor voltam a Képviselőház közjogi bizottságának jelentését előterjeszteni a koronaőrök megválasztásának becikkelyezése, törvénybe iktatása tárgyában. A magyar történelemben évszázadok óta mindig a nemzet egyik legfontosabb, legmagasztosabb érdekének tekintetik minden, ami összefügg a Szent Koronával. A magyar Szent Korona nem a cezarizmus szimbóluma, — unint más országokban — hanem jelenti a magyar nemzet egyetemét, jelenti a történelmi multat, jelenti a jogfolytonosságot és jelenti a magyar jövendőt. Es bár Trianon országunk területét megcsonkította és testvéreink millióit idegen járom alá száműzte, a Szent Korona a maga egységében hirdeti a magyar integritást, hirdeti az ezeréves magyar életet és hirdeti egyúttal a magyar feltámadást is. (Ügy van! jobbfelől.) Éppen ezért mély tisztelettel javaslom,hogy amint évszázadok óta minden alkalommal a koronaőrök megválasztását az esemény ünnepélyességének, az ügy történeti és alkotmánybeli jelentőségének demonstrálására törvénybe iktattuk, úgy most is méltóztassék báró Perenyi Zsigmond titkos tanácsos, volt belügyminiszternek, (Éljenzés jobbfelől.) valamint,gróf Teleki Tibor volt felsőtházi tagnak, megválasztott koronaőröknek, akik az esküt letették és a kulcsokat átvették, koronaőrré történt megválasztását törvényben megállapítani és ezzel minden időkre megörökíteni. {Helyeslés.} 54