Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-286

378 Az országgyűlés képviselőházának gyan és milyen módon történtek ezek a kifi­zetések. Ez az én tiszteletteljes kérdésem. Na­gyon természetes, amíg erre a kérdésre nem kaphatom meg a választ és különben is párt­állásomnál fogva a zárszámadást nem foga­dom el. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Dénesfay-Dinich Ödön jegyző: Strausz Ist­ván! Strausz István: Igen t. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az 1932/33. költségvetési év alatt mind az állami, mind a magángazdaságokban a feszültség világszerte még nagy volt. Külön hangsúlyozom, hogy a feszültség a mi ember­telenül megcsonkított országunkban a legna­gyobb volt. Ha ebből a szemszögből bírálom a kormány 1932/33. évi gazdálkodásáról a Leg­főbb Állami Számvevőszék által készített zár­számadást, megállapítom, hogy az eredmény megnyugtató az országra. (Esztergályos Já­nos: Ahogy az megnyugtató!) Igen t. képvi­.selő úr, tessék majd megcáfolni az én kritiká­mat. A költségvetési kerettől normális években is voltak és mindig lesznek eltérések, mert az állami élet változásai során támadó szükségle tekét előre, egy év tartamára, amíg ember a pénzügyminiszter, pontosan látni és számba­venni nem lehet. Igen t. Ház! A tárgyalás alatt álló zár­számadás alapján gazdálkodásunk megítélésé­nél az a lényeg, hogy a kormány nem lépte túl a költségvetés keretét, csak addig a határig, ameddig az állami élet parancsoló érdeke kö­vetelte. Emellett a kormány és elsősorban Im­rédy t. pénzügyminiszter úr az államéletnek azokon a területein, amelyeken a megszavazott költségvetési hitelekkel szemben az állami ér­dek kockáztatása nélkül megtakarításokra tö­rekedett és nagy megtakarításokat is ért el. A zárszámadásokból megállapítom, hogy a kormány a költségvetés keretén kívül 52 mil­lió pengőt utalványozott. Ennek utalványozá­sát zárszámadásilag igazolta. Az igazolásokat elfogadhatónak vélem. Viszont a költségvetési hitelekkel szemben 110 millió pengő megtaka­rítást ért el a kormány. Itt meg kell jegyez­nem, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék el­nöke a költségvetés keretén kívül 63-1 millió pengő kiadásutalványozást állapít meg, amely azonban téves megállapítás, mert a rendes ki­adásoknál felmerült 28-2 millió túlkiadásból le kell vonni 11 millió pengő megtakarítást az át­ruházási jog által kapcsolt ágazatoknál. Esze­rint a költségvetési kereten kívül a kiadás csak 52 millió volt. Utalnom kell arra is, hogy a 110 millió pengő összmegtakarítás még nagyobb lett volna, ha a költségvetési év folyamán 1029 oly kinevezés nem történik, amely nem alap­szik az állami alkalmazottak költségvetésileg megállapított állományi és fizetési rendszerén, az üzemek eredményeinek ismertetésére is, ból annyira nagyfontosságú zárszámadás megértés végett egyszerüsíttessék, mert a mai sok sallang zavarja a tisztánlátást. A kormány gazdálkodásának megvilágítá­sára még kiemelem a következőket. A költség­vetés keretében utalványozott összkiadások aránya — amint erre gróf Esterházy Móric igen t. képviselőtársam is utalt — a túlkiadá­sokhoz és előirányzat nélküli kiadásokhoz 5-3% volt a tárgyalás alatt álló zárszámadás adatai szerint, mig ugyanez az arány az 1930/31. évben 17-8%, az 1931/32. évben pedig 14-2% volt. Ez nagyban-egészben kidomborítja a kormány gazdálkodásának takarékosságát, azért mon­dom és azért hangsúlyozom, hogy nagyban­286. ülése 1934- május 30-án, szerdán. egészben, mert nem lehet feltétlenül a százalék arányára bazirozni a túlkiadás és az előirány­zat nélküli kiadás jogosultságát, elismerését, mert kisebb százalékú túlkiadás és előirányzat nélküli kiadás utalványozásában is lehetnek olyan tételek, amelyek mereven jogtalanok és a közéletnek egyenesen megmételyezői. Ezért a túlkiadásokat és az előirányzat nélküli kiadá­sokat tételek szerint elemezni kell a zárszám­adási felmentés megadásának mérlegelhetése céljából. Ezt én meg is tettem és az elemzésem alapján a kormány részére a zárszámadási felmentés megadását megszavazom. T. Ház! Ezt az állásfoglalásomat azonban legyen szabad kiegészítenem több kívánsággal, amelyek főleg a Legfőbb Állami Számvevőszék feladataira vonatkoznak, a jövő szempontjá­ból. Nem lehet többé olyan állami zárszám­adást benyújtani, amelynek alapján jogosan vi­tatható, hogy a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének a zárszámadást kisérő jelentésében felállított mérlegnek a valóságos zárszámadási tényálladék szerint nem 45*8 millió pengő fe­lesleggel, hanem 52 "1 millió pengő hiánnyal kellene zárulnia. Ezért nem lehet azt tovább tűrni, hogy az előírási, helyesebben a jövedelmi mérleg készítésében a szabad felfogás érvénye­sülhessen. A szabad felfogást a mérleg készítésében egyedül az zárja ki, hogyha a Legfőbb Állami Számvevőszék elnöke felveszi a komoly tárgyalást a kormánnyal az 1880. évi LXVI. tc.-ben előírt jövedelem-, vagyon- és pénztári mérlegek elkészítésének lehetőségére. Ebben a tárgyalásban nem szabad az elnöknek alkudnia a kormánnyal. Hozzáteszem^ hogy a mérlegek elkészítésére irányuló kívánságom az alapok és alapítványok mérlegeire is vonat­kozik, mert a mai mérlegek inkább takargat­nak, mint tájékoztatnak. De vonatkozik kí­vánságom az állami főbb jövedelmi ágak és az üzemek eredményeinek ismertetésére is, mert a jelenlegi ismertetések adataiban olyan ugrások vannak, amelyeket áthidalni az érdem­leges bírálónak lehetetlen. Legyen a Legfőbb Állami Számvevőszék elnökének legközelebbi jelentése olyan, hogy bevezetője leszűrje . az . idők által megkövetelt egyszerű szerkezetben azt az eredményt, amelyet a kormány az ál­lamháztartás vitelénél a költségvetési keret szoros betartása mellett ért el. Erre a gazdál­kodásra vonatkozólag mondja meg az elnök úr, hogy mit tapasztalt általában és. t)ap<asz-, talataihoz fűzze nagy vonásokban a maga kri­tikáját. Külön-külön tárgyalja jelentése^ be­vezető részeiben a túlkiadásokat és az előirány­zat nélküli kiadásokat, amelyekre nézve külön­külön szintén általános birálatot kell mon­dania. Ha mindezt követőleg bevezetésében ki­tér az elnök úr az átfutó kezelés, az állam­vagyon és az államadósság, valamint a tárca­kölcsönök nagyvonalú ismertetésére és azt ki­egészíti a maga általános kritikájával, akkor olyan képet nyújt, amely a maga érdekességé­vel közelebb hoz mindenkit — elsősorban az országgyűlés tagjait — a közéleti szempontok­ból annyira nagyfontosságú zárszámadás anyagához. Elsőrendű érdek e mellett termé­szetesen az is, hogy a zárszámadás és az azt kísérő jelentés egész szerkezete a könnyebb megértés végett egyszerüsíttessék, mert a mai sok sallang zavarja a tisztánlátást. (Az elnöki széket Czettler Jenő foglalja el.) Nagyon jól tudom, hogy gyökeres változást csak az államháztartási törvény hozhat, amely-

Next

/
Thumbnails
Contents