Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-286
Az országgyűlés képviselőházának tési törvény szerint az előirányzatnál hiány nincs, az előző évről áthozott beruházási hitel maradványok tekintetbevételével a költségvetésben mégis 11,201.949 P 07 fillér hiány jelentkezik. Minthogy azonban a törvényes felhatalmazáson alapuló kezelés előirányzata 90,310.433 pengő 82 fillér felesleget tüntet fel, a zárszámadás szerint az előirányzatban végereményben 79,108.484 P 75 fillér a felesleg. Ezzel szemben a zárszámadásban az előírás adatai alapján a költségvetésen alapuló és az előirányzat nélküli kezelésben együttesen mutatkozó 44,476.265 pengő 67 fillérrel ellentétben a külön törvényes felhatalmazáson alapuló kezelésben mutatkozó 90,310.433 P 82 fillér felesleg figyelembevételével 45,843.168 P 15 fillérrel volt a bevétel több, mint a kiadás. A fentiekben .a zárszámadás előírási adatai vannak az előirányzattal szemben állítva. Az összeállításnál azonban számba kell venni, hogy a postatakarékpénztár útján lebonyolított állami pénzkezelésnél a kiadások legnagyobbrészt még az előírás évében lerovásra kerülnek, a bevételeknél ellenben az előírás jelentékeny része hátralékban marad, tekintettel arra, hogy ezek egy része a gazdasági viszonyokhoz képest esetleg csak hosszabb idő leteltével, más része pedig különböző okok miatt be sem hajtható. Az államháztartás helyes megítélése érdekében a lerovási eredményeket is össze kell hasonlítani az előirányzattal. Ezek szerint az állami közigazgatás és állami üzemek együttes eredményei az előirányzat szerint megállapított 79,108.484 P 75 fillér felesleggel szemben a valódi kezelés lerovási adatai szerint a bevétel 6,543.596 P 41 fillérrel volt kevesebb, mint a kiadás. Az itt kimutatott 6-5 millió P pénztári hiány csupán a szorosabb értelemben vett pénztári kezelés eredményét tünteti fel, holott a bevételek és kiadások között rendkívüli tényezők is foglaltatnak, amelyek nélkül az eredmény még kedvezőtlenebb, illetőleg végeredményében még nagyobbösszegű hiány mutatkozik. Ezeket a rendkívüli tényezőket pedig ezúttal, amiktfr az állami zárszámadás jövedelmi és vagyonmérlege még mindig hiányzik, figyelmen kívül hagyni nem szabad. Ezen tényezők figyelembevételével a valódi kezelésnél mutatkozó hiány a következőkben állapítható meg azzal, hogy a kölcsönökkel kapcsolatos kamatok és kezelési költségek az összeállításnál számításba nem vehetők. A zárszámadás hiánya a legfőbb állami számvevőszék jelentésének 11—12. oldalán feltüntetett részletezés szerint az állami közigazgatásnál 28-3 millió pengő, az üzemeknél 75-8 millió pengő, az egész államháztartás hiánya tehát 104-1 millió pengő. A kimutatott hiány a valódi kezelésben a költségvetési törvény szerint kiegyensúlyozódik s csupán a valódi kezelést felölelő állami költségvetéssel szemben jelentkezik. Az átfutó kezelés eredményeit számításba venni nem lehet, mert ez a kezelés nem végleges s így csak ideiglenes eredményeket tartalmaz s különösen bevételi eredményeinél még ahhoz is kétség fér, hogy azok egynémelyike egyáltalán megilleti-e az államkincstárt. A nemzetek szövetsége pénzügyi bizottság gának képviselője Magyarország pénzügyi helyzetéről az 1933. év második negyedére szerkesztett jelentésében a hiányt az állami közigazgatásra nézve 87-8 millió pengőben álla286. ülése Ï934 május 3Ö-án, szerdán. 369 pítja meg, amelyhez hozzászámítva még azt az 502 millió pengőt, amit a külföldi adósságszolgálatra a külföldi hitelezők alapjába nem fizettek be, ily alapon az állami közigazgatásnál a hiány 138 millió pengőt tenne ki, míg az állami üzemeknél a hiányt a kincstár által nyújtott előlegek összegében állapítja meg. A két egymással nem egyező eredmény közötti eltérést megállapítani nem lehet, mert nevezett megbízott a pénztári eredményeket veszi figyelembe, amelyek között az átfutó kezelés eredményei is bent vannak. Nem veszi tekintetbe viszont azt a 25-6 millió pengőt, amit az állami adósságok szolgálatánál tőketörlesztésekre és kamatokra kincstári jegyekben tettek le, ami különben az 1933 : II. te. alapján felvett kincstárjegy-kölcsön bevételénél a kölcsön álladékában is bennfoglaltatik. Az eltérés további magyarázata az, hogy számviteli rendszerünk az állami zárszámadásokban az utalványozási hátralékot nem mutatja ki, így az 50-2 millió pengőre vonatkozó utalványozási hátralék természetszerűleg nem szerepel zárszámadásunkban. Ugy a kiadások, mint a bevételek között előirányzatnélküli tételek is foglaltatnak, e címen elszámolt kiadásoknál 29-9 millió pengő. •' A költségvetési törvény végrehajtása értelmében az 1931/32. évi költségvetésben a rendes és átmeneti kiadások céljaira megállapított összegekre nézve a tárgyéven túl felhasználási idő megállapításának helye nem volt. A beruházások céljaira megállapított összegekre azonban a felhasználási idő az 1932/33. költségvetési év végéig megengedtetett, aminek folytán az állami közigazgatás 4,708.534 pengő 79 fillért, az állami üzemek pedig 6,493.414 pengő 28 fillért hoztak át hitelmaradványként a következő év kezelésébe. Ez idézi azt elő, hogy a zárszámadás beruházási részénél feltüntetett hitel az 1932/33. évi költségvetéssel megszavazott beru házási hiteltől eltér. Az összes pénztári kezelés a valódi tényleges bevételek egybevetése 6-5 millió pengő hiányt mutat. Az átfutó kezelésnél a kiadás 2-5 millió pengővel kisebb a bevételnél, ezek szerint az 1930/31. évről áthozott 115-5 millió pengő pénztári maradvány 4 millió pengővel apadt, úgyhogy a következő évre 111-5 millió pengő pénztári maradvány volt átvihető. Az állami közigazgatás pénzkezelésénél az állami üzemek pénzmaradványától és egye^ kisebb pénzmaradványoktól eltekintve, az előzőévi kezelésből áthozott 64-4 millió pengő pénzmaradvány ezen számadási év végéig 51-3 millió pengőre csökkent. Az államadósság ezen költségvetési év folyamán 125 millió pengővel gyarapodott; levonva ebből az év folyamán eszközölt 31-2 millió pengő törlesztést, a tiszta gyarapodás 93-8 millió pengő. Az államadósságok helyesbíteti multévi álladéka a multévi költségvetési ev végével kimutatott álladókkal szemben 141-4 millió pengő fogyatkozást mutat, ami főképpen annak következtében állt elő, mert a külföldi valuták árfolyamának csökkenése folytán annak összege leszállíttatott. Az állami követelések számlája azzal, hogy a múlt költségvetési év végén megszüntetett hasznos beruházások és egyéb alapok követelései ide áthozattak, 134-6 millióról 271-4 millió átírásával, 99 millió ezévi fogyatkozás figyelembevételével 396 millió pengőre emelkedett. Az állami szavatosságok álladéka részben a dollár és az angol font árfolyamának csökke52*
