Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-284

3íé Az országgyűlés képviselőházának 234. ülésé Ï934 május %8-án, hétfőn. gyobb mértékben a kormány helytelen adópolitikája következtében állott elő. A négy filléres benzinadó és az 50%-os közúti adómérséklés megítélésem szerint korántsem jelenti majd azt, hogy a leállított autókat ismét vissza lehet állítani a forgalomba, még kevésbbé jelenti azt, hogy új autók kerülhetnek forgalomba, mert ezek után a mérséklések után is még mindig olyan teher nehezedik majd az autótartóra, amely inkább arra biztatja, hogy hagyja csak leállítva az autóját, vagy pedig ne szerezzen be új autót. Pedig, ha figyelembe vesszük Magyarország mai autóállományát, ebből meg lehet állapítani — összehasonlítva ezt hasonló országok autóállományával — hogy itt nagy hiány van és nálunk az autópark még nagy kiegészítésre szorulna. A külföldi viszonylatokat figyelembevéve, megállapítható, hogy Magyarországon, ha normálisabb viszonyok volnának, még legalább 50.000 autót lehetne forgalomba állítani. De ezzel az intézkedéssel ez nem lesz lehetséges; éppen ezért ez az iparág tovább szenved és az autóvezetők tekintélyes része, a különböző garázsok munkásai, az autóalkatrészeket készítő üzemek munkásai továbbra sem juthatnak munkaalkalomhoz, mert az 50%-os közúti adómérséklés még korántsem jelenti iazt, hogy az autókat ismét be lehet vonni a forgalomba. Itt meg kell említenem azt, hogy az autókat olyan terhek sújtják, »mint pl. a közúti adó, kincstári részesedés és vám a benzin és motalkó után, kincstári részesedés és vám az olaj után, autó- és gummivám, fázis és fényűzésiadó, kövezetvám, átírási díjak, illetékek stb. De lehet azután beszélni arról, hogy az automobilok terheinek emelésére milyen intézkedéseket tett a kormány- A különböző adóknak fokozása — amiről itt beszéltem — mind hozzájárult a helyzet romlásához. Különösen nem maradt hatás nélkül az 1933. évben a teherautók közúti adójának 100%-kal való felemelése. Most 50%-kai leszállítja a kormány a közúti adót. Mit segít ez ezen a foglalkozási ágon? Szerintem csak nagyon keveset. Éppen r ezért olyan intézkedést kell kérnem a kormánytól még a rendelet kibocsátása előtt, amely érdemlegesebb módon enyhíti a terheket, amely majd tényleg azt jelenti, hogy a leállított autók viszszakerülhetnek a forgalomba, sőt a terhek könnyebbülése írévén kedvük lesz azoknak, akiknek erre még pénzük van, új autókat vásárolni, hogy így azután autóparkunk is nagyobb legyen és hogy az automobilközlekedésben a foglalkoztatás is emelkedjék, mert ez csak a forgalombaállított autók számának emelkedésével történhetik meg. Nagyon érdekes volt a közelmúltban a kereskedelemügyi miniszter úrnak legalább ő szerinte megnyugtató kijelentése az autógyártásra vonatkozóan. Azt mondotta, hogy meg van oldva a kérdés: Magyarországon teherautót fognak gyártani és a személyautók majd külföldről kerülnek ne. En elsősorban azt vitatom, hogy miért kell itt csak teherautót gyártani, hiszen kétséget kizáróan be van bizonyítva, hogy a magyar alkatrészipar elsőrangú, mindenféle rendszerű autóhoz a legnagyszerüebben tud alkatrészeket előállítani. Legkülönbözőbb fogaskerekeket, végtelen fogaskerekeket, motorokat, dugattyúkat oly nagyszerű kivitelben állít elő, hogy az teljesen kifogástalan. Köztudomású, hogy karosszériaiparunk elsőrangú nívón áll; azt sem lehet kétségbe vonni, hogy az acélrugók készítése itt Magyarországon már teljesen elfogadható. Viszont az sem • vitatható, hogy Magyarországon ne volnának olyan üzemek, amelyek autó alvázakat elő tudnának állítani. Ha tehát ezt mind így részleteiben elő lehet állítani, vagy különösen, ha teherautókat, gyorsjáratú teherautókat elfogadható kivitelben és árban lehet gyártani, miért nem lehet személyszállító autókat is gyártani? Azt hiszem, csak megfelelő módon kellene itt a termelés különböző érdekeit összeegyeztetni és akkor itt egész nagy sereg munkás ismét visszakerülhetne a munkaműhelyekbe, ahol a fogyasztóképes tömegek sorait szaporíthatná. De ha a kormány álláspontja, hogy személyautót semmi áron sem lehet idehaza előállítani, akkor tenné meg legalább az intézkedéseket az autó-importvámok megszüntetésére, hogy legalább vámtehertétel nélkül jöhessenek be ide az autók. Ha már Itthon nem akarnak személyautót előállítani, hadd jöhessen be külföldről személyautó, hogy ilyen módon az autópark növekedjék, mert ez is azt jelenti, hogy az automobilközlekedésben foglalkoztatott munkások, alkalmazottak száma fog ezzel növekedni és nagyobb lesz a benzinfogyasztás, az olajfogyasztás; alkatrészek is kellenek az autóhoz, ami mind-mind munkások foglalkoztatását jelenti, az állam jövedelmeit szaporítja. Ha már arról van szó, hogy az autók terheit akarja a kormány csökkenteni, akkor egy régen kifogásolt dolgot, a vidéki városok úgynevezett egypengős vámját szüntesse meg (Vázsonyi János: Helyes!) mert ez különösen a külföldiek számára ismeretlen valami és zaklatásnak tekinthető, amellett az automobilforgalom csökkenését idézi elő. (vitéz Bajcsy-Zsilinszky Endre: Az idegenforgalmat károsítja súlyosan. — Vázsonyi János: Olyan, mint a hídpénz!) Ennek a témának sok részletéről tudnék beszélni, tekintettel azonban arra, hogy az idő veszedelmesen halad előre és még egy témát ás meg akarok érinteni, azt hiszem, hogy az automobilközlekedés kérdésében felelet nélkül maradt interpellációm pótlásaképpen eleget mondottam. Legyen talán szabad reménykednem abban, hogy a kormány mégis csak jobban meggondolja, hogy milyen rendelkezést adjon ki ebben a kérdésben. Még az építkezések elmaradására, jobban mondva a készülő házadómentesség kérdésére akarok itt kitérni. Annakidején, midőn a pénzügyminiszter úr súlyos kijelentéseit tette, ezt őszintén mondom, valósággal megdöbbenéssel hallgattam, még pedig azért, mert jól tudom, hogy kijelentései közgazdaságilag mit jelentenek. Valószínű, hogy a pénzügyminiszter úr át sem gondolta azt, hogy az állam részére is milyen károkat okoz azzal a kijelentésével és intézkedésével, hogy a házadómentessség abban a formájában, amely bizonyos mértékig mégis csak életrekeltette az építkezéseket, nem marad meg. Mert itt az államnak kiszámíthatatlan jövedelemelmaradási kárai vannak. Elmaradnak az összes forgalmiadóbevételek, elvész a tervező építészek, az építési vállalkozók, építőmunkások, építőiparosok keresetiadója; elvész az új házak után a házadómentesség ellenére is fizetendő adó, amely körülbelül 9%; elmaradnak az államvasutak fuvardíjbevételei, elvész a vállalkozó iparosok jövedelme, elvész a gyárak és az építőipari anyagbányák és az építőipari nyersanyagokat feldolgozó ipartelepek adója; elvész a posta bevétele, amely levelezésben, telefondíjban, táviratdíjban mu-