Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-284

Az országgyűlés képviselőházának êS4* őrült sületlenséget és annyi esztelenséget írtak össze a mi munkatervünkről, nogy érdemes erre is néhány szót vesztegetni. Többek között például azt moadották, hogy óriási bűneink vannak, — és ezt 'veil expiálnunk — mert a lefegyverzést a háború után mi segítettük elő. Egy másik vezércikkben azt mondották: a szocialdemokratapártnak legnagyobb hibája az őszinteség hiánya; nem beszél őszintén. Majd közbeszólás tormájában itt mondották; a szociáldemokratapártnak az a legnagyobb bűne, hogy létrehoztuk a Károlyiforradalmat és a kommunizmust. Nem akarok ezekről beszélni, csak azt mondom, akik ezt mondják, teljesen elfelejtik a világháborút. Azokkal a legendákkal, amelyek a hátulról leszúrt országról beszélnek, amelyek arról szólnak, hogy a szociáldemokraták segítették elő a bolsevizmust, nem érdemes foglalkozni, csupán meg kell állapítani, hogy a háborús összeomlás után, a Károlyi-forradaloim kezdetén a szocialisták mentették meg_ az országot a teljes anarchiától. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Fegyveres erővel védelmezték meg a polgárok magántulajdonát és vagyonát, véres harcokat vívtak a teherpályaudvarokon a fosztogatókkal szemben, a bolsevizmus idejében pedig a szociáldemokraták voltak azok, akik mérsékelni igyekeztek azokat a kilengéseket, amelyeket érthetően el akartak követni, mert nem ők voltak ia felelősek azokért a zűrzavaros anarchikus viszonyokért, amelyek itt bekövetkeztek. Igenis, a háborúelőtti Magyarországon az a rideg álláspont, amelyet most annyira dicsérnek, az úgynevezett legnagyobb államférfi ridegsége, amellyel a választójoggal szemben-, állott, az a tény, hogy egész Európában Magyarország volt az egyetlen állam, ahol a háborút megelőző időben t nem voit szociáldemokrata képviselő: óriási mértékben járult hozzá ahhoz, hogy Magyarország a bomlásnak és felfordulásnak oly lejtőjére jutott, hogy a szociáldemokratapártnak jegyzőkönyvi köszönetet kellett szavazni, hogy így átmentette az országot ebből a legnagyobb válságból és szörnyűségből. Egyebekben a bolsevizmus nagyon sok embernek megalapozta itt a jövőjét (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) nagyon sok embernek jelentett karriert, aki a bolsevizmus idején szépen meghúzódott, sőt talán szerepet is játszott. (Farkas István: Ügy van! Volt elég olyan ember, aki szerepet játszott és a kurzus alatt boldogult; élvezte a gyümölcsét a bolsevizmus és a forradalom alatti működésének!) Nem lehet tehát rábeszéléssel minket elveinktől eltántorítani. Remélem, a miniszterelnök úr nem is hiszi, hogy egyszerű felszólításra egyszerre hirtelen azt fogjuk mondani: igen, nagyszerű ez a kapitalista társadalom, mindenki igényét kielégíti. Mi hiába is mondanánk, azok .a tömegek, amelyek tudják, hogy mi a kapitalista társadalom, azok a tömegek, amelyek 30 filléres órabér mellett dolgoznak, azok a tömegek, amelyeket a kartell, a hank és a nagyipar kizsákmányol, jogosan a pokolba kergetnének bennünket. Szó sem lehet tehát arról, hogy ezen á területen az úgynevezett munkaprogrammunkat megváltoztassuk! Csupán arról lehet szó, hogy teremtsenek olyan légkört, ahol megvan a, tárgyilagos bírálat lehetősége; térjünk rá olyan reformpolitikára, amely lehetővé teszi, hogy a szociáldemokratapárt együtt dolgozhasson az egységespárttal. Ez ma nem lehetséges. Lehetülése l&H május É8-án, hétfon. 297 ségessé válhatik abban a parlamentben, amelyet az általános, egyenlő és titkos választójog alapján létesítenek. Abban a parlamentben ta Ián megtaláljuk azt az utat, hogy a nép érdekében hozzunk törvényeket, hogy a nép érdekeit védelmezzük. Ez a hazafias munka s erre annál inkább vállalkozunk, mert évtizedek óta egyedül mi követeljük ezt. Azoknak, akik mindenféle becstelen cikkekben azt vetik a szemünkre, hogy elárultuk az országot, hogy nem voltunk soha jó hazafiak, akik idézik, hogv mit követtünk el külföldön, hogy mit csináltunk és mit csinálunk, szintén egy Petőfi-idézettel felelek, amely így szól: »A SZÄJHÖSÖKHÖZ. Meddig tart az őrült hangzavar még, Meddig bőgtök még a hon nevében? Kinek a hon mindig ajkain van, Nincsen annak, soha sincs szívében. Mit használtok kofanyelvetekkel? Évről -évre folyvást tart a zaj, És nem ott-e, ahol volt a nemzet Nincs-e még meg minden régi baj?« Mintha a mai időre írta volna, mintha betű ről-betű re a mai viszonyokat vázolta volna. (tryorki Imre: Mintha Milotayt ismerte volna! — Derültség a szélsőbaloldalon.) Körülbelül. Megjegyzem, nem értem ezt a miniszterelnök úrra, inkább csak a követőkre, a sajtóra, a miniszterelnök némely olyan követőjére itt bent a parlamentben is, aki azzal akar érdemeket szerezni, hogy túlmegy a miniszterelnökön és most már azt hiszi, hogy szőröstül-bőröstül el lehet nyelni a szociáldemokratapártot. (Farkas István: Nehéz falat vagyunk!) Mit azt mondjuk: minden nemzeti reformmunkára hajiandok vagyunk, amely az ország érdekeit képviseli. Amikor azt mondják a magyar népről, hogy teheséges, érett, amikor a kultúrfölényrol beszélnek, amikor dicsérő szavakat találnak a magyar fajról és a magyar fajtáról, akkor ennek megvannak a konzekvenciái. Nemcsak dicséret kell ennek a magyar népnek, mert abból nem lehet megélni; nem dicséret kell, jogok kellenek, anyagiak kellenek, megélhetés kell. Az egykê-veszedelme, a pusztulá« veszedelme, mindazok a nagy bajok, társadalmi problémák, csecsemőhalandóság, a járványos betegségek terjedése, öngyilkosságok, az úgynevezett családi élet bomlása, mind abban találják eredetüket, hogy a nép nem fogyasztóképes, hogy amikor nem dolgozik, akkor nem kap semmit, amikor pedig dolgozik, akkor filléreket kap. Éppen ennek tudatában a szoeiáklemokratapártnak nincs semmi oka, hogy bármely irányban elvileg revíziót gyakoroljon. Megmarad elveinél. Revízió alá fogja programinjának azt a gyakorlati részét, — tehát nem elvi részét — amely arról szól, hogy miképp kapcsoljuk be a nagyobb tömegeket a szociáldemokratapárt működésébe. Alkalmazkodunk a gyakorlati élethez s a gyakorlati élet eszközeit alkalmazzuk arra, hogy a munkások nagy tömegeit megszerezzük, mert meg kell szereznünk éppen az ország érdekében. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) En azt mondom, hogy minél erősebb a szociáldemokratapárt, annál erősebb lesz ez a nemzet. Minél nagyobb befolyást gyakorol a szociáldemokratapárt a parlamentben, annál életképesebb, egészségesebb és kulturáltabb