Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-284

290 Az országgyűlés képviselőházának í nisztériumnak akkor, amikor a haszonmargeban ilyen óriási eltérés és különbség mutatkozik. Bekövetkezett az, amit mi előre megjósoltunk, hogy tudnillik ez a szerv nem a hazai tűzifa érdekében, hanem saját üzleti előnyeinek minél teljesebb biztosítása érdekében fog működni. Bátor vagyok itt utalni arra, hogy amikor Ausztriával megkötöttük azt a kereskedelmi szerződést, amely minket — igen helyesen — mezőgazdasági termékeink kivitele ellenében nagyobbmennyiségu osztrák származású műfának behozatalára szorított, akkor ennek a műfabehozatalnak lebonyolítására egy altruisztikus szerv létesült egy részvénytársaság formájában és ez a szerv bonyolítja le ezt a sokkal nehezebb tevékenységet, mert hiszen a műfa minőségében összehasonlíthatatlanul nagyobb nüanszok és különbségek vannak, mint a tűzifánál, úgyhogy vagononként két pengő az a költség, ami ezt az elosztószervet meg*illeti azzal szemben, amit itt kötöttek ki, azért, mert valóban egy altruista szerv és hivatal az, amely ezt az elosztást végzi; nem kellene e tűzifaszervnek sem másnak lennie, (Gr. Efor terházy Móric: Vgy van!) ha nem ilyen nagykiterjedésű üzleti alapra fektették volna. T. Ház! Mik ennek a konzekvenciái? Ennek a konzekvenciái a következőkben mutatkoznak. Az Államvasút, amely a múlt évben, 1933 márciusában, áprilisában és májusában 20.200 vágón tűzifát szállított, az idei év ugyanezen hónapjaiban összesen csak mintegy 8000 vágón tűzifát szállít azért, mert csak ennyire adtak ki szállítási igazolványt. Ennélfogva annak, amiről miniszter székből is hallottunk itt nagy allokuciókat, hogy tudniillik módot kell találni arra, hogy a szekéren való versenyzés az Államvasutakkal szemben szűnjék meg, a szállítási igazolványok ilyetényaló kiszolgáltatása mellett éppen az ellenkezője fog történni. Ma például értesültem arról, hogy Győr városa az egész tüzifaszükségletét vagy annak túlnyomó részét a Bakonyból szekéren fuvarozott tűzifával elégíti ki. így kikapcsolódik az Államvasút, kikapcsolódnak a szállítási igazolványok és újból bebizonyosodik, hogy amint a tejrendelet eredménye az, hogy gázpuskákkal kell lövöldözni azokra, akik tejet akarnak behozni, azonképpen előbb-utóbb gázpuskákkal kell majd védekezni azok ellen, akik azért, mert nem kapnak szállítási igazolványt, vasúton szállítani nem tudnak, elég vakmerőek és szekereken próbálják szállításaikat eszközölni. A szervnek ilyeténképpen való működése vezetett tovább oda, hogy azok a megnyugtató kijelentések, amelyeket hallottunk ebben a vonatkozásban, hogy tudniillik az a faforgalmi szerv nem a kereskedelem ellen létesült és hogy a fakereskedelem egész struktúráját változatlanul fogják fenntartani, a szervnek három havi fennállása után teljesen alaptalanoknak mutatkoznak és teljesen meghiusultaknak látszanak. Amikor.először merült fel a faforgalmi szerv felállításának gondolata, akkor a kereskedelmi és iparkamarák eljártak a kereskedelemügyi miniszternél és elébe tárták, hogy ennek a szervnek létesítése nem jelent kevesebbet, mint az egész fakareskedelem monopolizál ásat. A miniszter úr ekkor megnyugtatott bennünket és a földmívelésügyi miniszter úrral folytatott tárgyalások eredményeként, garanciát nyújtott nekünk, hogy ez a szerv a nagykereskedelmet nem fogja érinteni, mert csakis nagy tételekben fog fát forgalomba hozni, tehát az egész fakereskedelem szerepét nem fogja érin84- ülése 1934 május 28-án, hétfőn. ; teni. A szerződés ma is áll, de a magasra szabott minimumokat a földmívelésügyi miniszter úr három hónap elteltével meg akarja változtatni, s ezeket a minimumokat 25%-ra akarja leszállítani, vagyis a nagykereskedelmet és a középkereskedelem egy részét az egész konstrukcióból teljesen ki akarja szorítani és ezzel az első nagy és komoly lépést megteszi azon a téren, amelyet mi előre megjósoltunk, hogy tudniillik a szerv saját üzleti haszna érdekében monopolizálni fogja az egész fakareskedelmet. Amikor a kereskedők erről értesültek, összegyűlvén, azt mondották, hogy miért akarja a szerv ezt csinálni, mennyi eladatlan, vagy eladhatatlan tűzifája van összesen? Elmondották, hogy 4000—4500 vágón és akkor a kereskedők elhatározták, hogy sem minthogy az a baj érje őket, hogy tudniillik a szerv most már a nagyés középkereskedelem funkcióját is ellássa, — ami persze csak első lépés, a második az lesz, hogy a kiskereskedő funkcióját is ő fogja akarni ellátni, hogy semmiféle haszonelemst kihasználatlanul ne hagyjon — tehát inkább hajlandók megszabott áron a szervtől az egész, az ő terhén lévő és állítólag eladhatatlan fát megvásárolni. Azt gondoltuk, hogy ezzel már a kérdés valóban el van intézve, őszintén bevallom, megmondottam a fakereskedőknek, hogy kár ilyen ajánlatot tenniök, mert addig, amíg a szerv fenn fog állni, az a monopóliuim teljes kihasználása érdekében a földmívelésügyi minisztérium hathatós támogatásával, lépésrőllépésre előrenyomul, de ők megtették ezt a javaslatot és egyszerre az a meglepetés érte őket, hogy ezt a javaslatot a szerv visszautasította, világos 'bizonyítékául annak, hogy az, mintha nem birná a fát eladni a nagykereskedők versenye folytán, akik olcsóbb tűzifát vásárolták össze, nem igazi ok, ez csak ürügy, hogy a kereskedelem egységét és funkcionálását megbontván, most már ne érjék be ezzel a haszonnal, amely az eredeti koncepció szerint nekik jutott volna, hanem hasznuk kiterjesztése érdekében a kereskedelemnek most már teljes egészét kisajátítsák a sajátmaguk számára. T. Képviselőház! Azért kellett egy faforgalmi részvénytársaságot . alapítani, hogy először az erdőbirtokosok, akiknek joguk lenne most követelni, hogy az eladott fa 55%-át vegyék át tőlük, {Ügy van! a középen.) csak 25%-ot legyenek képesek eladni és ennélfogva abba a kényszerhelyzetbe kerüljenek, hogy ott száradjon az ő fájuk ebben a hőségben, másodszor, hogy majd olyan időhen kelljen a szállításról gondoskodniuk (Gr. Esterházy Móric: Aratás idején!) aratás idején, amikor a legnagyobb munka idején erre nekik sem igájuk, sem munkaerejük nem áll rendelkezésükre? Azért kellett ezt a szervet létesíteni, hogy hatszor annyi külföldi, importált fát forgalmazzon a szerv, mint amennyi hazai tűzifát forgalmaz? Vagy azért kellett létesíteni, hogy az Államvasutak szállítási forgalma,^ amelynek emelése kellene, hogy legyen és tényleg az a kereskedelemügyi miniszter úr legfőbb gondja, megbontódjék és miután szállítási igazolványt a fatermelő gazdák nem kapnak, ennélfogva fuvaron, szekéren szállítsanak fát? Vagy azért kellett létesíteni ezt a szervet, hogy amint a t. földmívelésügyi miniszter úr mondja, alkalmi kufárok ellen ő megvédi a legitim kereskedőket, tehát ebben az esetben egy őáltala kreált alkalmi kufárral agyonüsse az egész fakereskedelmet! r