Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-283

264 Az országgyűlés képviselőházának ; mint amelyek a mi viszonyainktól eltérnek. Természetesen teljes joggal említik, de én azt hiszem, hogy az. amerikai eseményeken kívül még érdemes volna konszideráció tárgyává tenni azokat a körülményeket, amelyek Kelet egyik^ nagyhatalmának pénzügyi politikáját irányították a közel-multban, és ez Japán. Ja­pán is a termelés érdekében kénytelen volt va­lutapolitikai eszközökhöz nyúlni, úgyhogy per absolutum^ általános és megdönthetetlen sza­bályként áll az az elgondolás, amelyet itt minduntalan ismételni hallunk, mégsem hivat­kozhatunk arra, hogy más utakon és más el­gondolás alapján eredmény el nem érhető, il­letve, hogy a viszonyok kényszerítő hatása alatt nem bölesebb-e egy olyan lépést meg­tenni, amelyet nálunk erősebb és hatalmasabb országok kénytelenek voltak megtenni. Sajnos, az idő rövidségére való tekintettel nem mélyedhetek bele annyira a problémákba, mint a pénzügyminiszter úr, vagy az előttem: felszólalt képviselőtársaim tették. Csak még egy általános szomorú jelenségre vagyok bá­tor felhívni a t. Ház figyelmét. Kérem a túl­oldalt, hogy igyekezzék talán magánbeszélge tések, vagy magáninformációk révén meg­győzni a pénzügyi kormányzatot arról, hogy nem látszik nagyon bölcs intézkedésnek az ; hogy éppen most kezdik r ismét szigorúbban végrehajtani az adóbehajtásokat, különösen az ország mezőgazdasági részében. Állítom és vallom azonban, hogy e tekintetben még na­gyobb mérsékletre volna szükség általában az egész országban, különösen, miután az eddigi eredmények azt mutatták, hogy a közterheket meglehetős nagy mértékben befizették. Nem tartom bölcs dolognak az adóbehajtások szi­gorítását akkor, amikor a mezőgazdaság súlyos krízis előtt áll, amikor nehézségek vannak kü­lönösen az allatesport tekintetében az ország egész nyugati részén, de — azt hiszem —- többé­kevésbbé a gabonaértékesítés kérdésében is, amikor teljes bizonytalanságban vagyunk, mert hiszen a miniszterelnök úr, vagy a pénzügy­miniszter úr kijelentései is többé-kevésbbé egy kis görög Anstrich-t viseltek magukon. Azt hiszem, ezek a kijelentések, amelyeket hallot­tunk, nagyon sokszor alkalmasak voltak Ösz­szehasonlításra a delphii, vagy a dodonai orá­kulum mondásaival. Ha többet már nem is tu­dunk elérni, egyet kérek a pénzügyminiszter úrtól, ö annyi megértéssel és annyi érzékkel viseltetik a görög kultúra iránt, talán nem hiába kérem meg, hogy tegye oda a pénzügy­minisztérium előcsarnokába azt a felírást, ame­lyet annakidején a delphii orákulum előcsar­nokába kiírtak, amely egyik görög bölcstől származik és azt mondja: ímeden agán: vagyis semmit sem túlságosan, semmiben se túloz­zunk. (Mojzes János: Panta reü — Derültség.) Azt hiszem, ha bizonyos mérséklet látható nap-nap után a pénzügyi adminisztráció részé ről, akkor talán bizonyos mérséklet, bizonyos általános emberi vonás jobban fog majd meg­nyilvánulni az egész adminisztrációban, amit éli innen ajánlok a túloldal megfontolására, bár tudom, hogy ezzel taktikai szempontból, az ellenzék szempontjából ' ártok az ellenzéki politikának, mert hiszen az ellenzéki politiká­nak tulajdonképpen, ha tisztán csak a politikát és az ellenzékieskedést nézném, nem ártana az, ha hagynám, hogy a kormányzat egyik bal­lépést, egyik baklövést a másik után kövesse el. De itt magasabb szempontok kell, hogy ér­vényesüljenek, különösen.' akkor, amikor- a ter­mészet erőinek különös' alakulása folytán 3. ülése 193í május 25-én, pénteken úgyis arra számíthatunk, — és itt ímegint a ku­vik szerepét veszem magamra — hogy éppen nem lesznek olyan rózsás állapotok, amint a jelek mutatják, az idei gazdasági év folyamán. A dolgok különös alakulása folytán itt Közép­Európában általában, de talán még közelebb hozzánk^ semmiesetre sem. állíthatjuk, hogy az atmoszféra teljesen nyugodt volna és hogy semmiféle komplikációtól tartani nem kellene. Nem lehet mondani, hogy nem volna fontos, hogy ebben az országban biztosítsuk a nyu­galmat és kerüljük mindazt, ami súrlódásra, elégedetlenségre vezetne és az ellentéteket fo­kozná. Nem beszélhetek párt nevében, de azt hi­szem, néhány képviselőtársam nevében beszél­hetek, amikor úgy érzem, mindenki törekvése az kell, hogy legyen, hogy elősegítse ebben az országban a nyugodt hangulatot, a megértéut és ezzel azután hozzájáruljon ahhoz is, hogy elhamarkodott, szenvedélyektől fűtött elhatá­rozások ne vezessenek olyan kirobbanásokra, amelyekből haszon nem származhatok sem az országra, sem egyes osztályokra, legfeljebb egyes egyének tehetnek .«zert momentán efe­mer sikerre, hiúságuk pillanatnyi kielégítése kapcsán. Nagyon kérem a pénzügyi kormányzatot, mint az összkormány egy részét, minthogy pedig a pénz az ő kezében van, az összkor­mányzat leghatalmasabb részét, igyekezzék a pénzügyi kormányzat részéről annak a han­gulatnak állandósítását biztosítani, amely hangulatra a szándék ebben az országban meg­van, de amely hanguiat csak n.kkor állandó­sulhat, ha a kormányzati hibák a lehetőség szerint kerül tétnek és ezáltal az elkeseredés nem kap tápot, ami azután azt hiszem, súlyos veszélyeket hozna az országra. A költségvetést nem fogadom el. (Helyes­lés a baloldalon.) Elnök: Kíván még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminiszter úr kíván szólni? (Im­rédy Béla pénzügyminiszter: Nem!) Az előadó úr kíván szólni? (Temesváry Imre előadó: Nem!) Szólásjoga többé senkinek nincs, a tanács­kozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e elfo­gadni a pénzügyi tárca költségvetését és a vele kapcsolatos költségvetési fejezeteket, to­vábbá az állami üzemek költségvetésének ide­novatkozó fejezeteit általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a pénzügyi tárca költségvetését s a költségvetés idevonatkozó fejezeteit, továbbá az állami üzemek költségvetésének idetartozó fejezeteit általánosságban, a részletes tárgya­lás alapjául elfogadja. Következik Sándor Pál képviselő úrnak a vita során benyújtott határozati javaslata fe­lett való szavazás. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a ha­tározati javaslatot elfogadni? (Igen! Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fo­gadja el. Napirendünk szerint következik a pénz­ügyi tárca költségvetésének és a vele kapcso­latos költségvetési fejezeteknek, továbbá az állami üzemek költségvetése idevonatkozó fe­jezeteinek részletes tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az 1. címet felolvasni!

Next

/
Thumbnails
Contents