Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.

Ülésnapok - 1931-282

206 Az országgyűlés képviselőházának 282 plusz mutatkozik. Kötelességemnek érzem, hogy ezek után foglalkozzam azzal a kérdéssel, hol lehet a megszorításokon enyhíteni és elsősorban különösen a munkaigazolványokért és a receptekért fizetett díjakat csökkenteni. (Elénk helyeslés a Ház minden oldalán.) Természetes azonban, hogy 140.000 pengő olyan kis latitude, hogy nagyon meg kell gondolnom azt, mikor és mekkora lépést teszek ezen a téren. Azt azonban előre kijelentem, hogy amennyiben történik valamilyen lépés visszafelé, elsősorban ezen a téren fog történni. Még egy kérdésben akarok egy képviselőtársam megjegyzéseire pár szóval reflektálni. Melczer Lilla t. képviselőtársam a tegnapi ülésen az általános vita során érdekes felszólalásában érintette a nőkérdést és úgy állította be a helyzetet, hogy a nőket indok nélkül ki akarják szorítani a közpályákról és a kenyérkereseti pályákról. Az én álláspontom a nőkérdésben a következő. Kétségtelen, hogy a háborús és a háborúutáni viszonyok következtében a nők óriási mértékben tolultak a közpályákra és sok olyan helyet foglaltak el, amelyek nem egészen nekik valók. (Mikeez István: így van!) Véleményem az, hogy a viszonyok konszolidálásával ezt a kérdést olyanképpen kell rendezni, hogy a nőket ne szorítsuk ki a közpályákról és a kenyérkereseti pályákról, hanem olyan helyekre helyezzük el őket, amelyek az ő hivatásuknak megfelelők. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) A modern állam mindinkább szociális állammá válik. A szociális feladatok rendkívül sok alkalmat adnak arra, hogy a nők olyan tereken helyezkedjenek el, amelyek igazán nekik valók. Éppen ma érintettem bővebben egy kérdést, a közegészségügyi profilaxis kérdését. Ennek a kérdésnek megoldása során a nők, éppen az intelligens nők, hivatásuknak és egyéniségüknek nagyon megfelelő elhelyezkedést tudnak találni. A szociális állam további fejlődésével kapcsolatban meg vagyok róla győződve, hogy a mai egészségtelen helyzet, hogy rengeteg nő nem tud férjhezmenni és kénytelen kenyerét megkeresni, levezetést fog találni azáltal, hogy a nők a nekik megfelelő életpályákon fognak elhelyezkedést találni. Végezetül még csak annyit, hogy a nőnek ideális életpályája mindig a férjhezmenés és a családalapítás. (Helyeslés és élienzés a jobboldalon.) Elnök: Szólásjoga többé senkinek sine«!. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házai méltóztatnak-e elfogadni & belügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a belügyi tárca költségvetését általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfosradta. Napirend szerint következik a belügyi tárca költségvetésének részletes• tárgyalása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az első címet felolvasni. Takách Géza jegyző (olvassa az 1. címet). Kertész Miklós! Kertész Miklós: T. Képviselőház! Mindenekelőtt örömmel regisztrálom az igen t. belügyminiszter úrnak azt a kijelentését, amelyet a betegségi biztosítás terén a beteglapok és vények tekintetében kilátásba helyezett Bizonyosra veszem, hogy az Oti. Önkormányzata által nagy erőfeszítések árán megteremtett pénzügyi egyensúly, amely egyébként a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél is teljes ülése 1984 május 24-én, csütörtökön mértékben fennáll, lehetővé fogja tenni a miniszter úrnak, hogy ezt az intézkedését minél előbb keresztülvigye, amit — hangsúlyozni kívánom — nemcsak az Oti-nál biztosított munkások összessége, de a vidéken az Oti-hoz tartozó magánalkalmazottak Összessége is a legteljesebb megnyugvással fogad és már régóta örömmel vár. Igen t. Ház! A miniszter úr tárcájának tárgyalása alkalmával elmondott expozéja során igen behatóan érintette a közegészségügyi téren fennálló tennivalókat. Ezzel összefüggésben a társadalombiztosításnak magánalkalmazotti területén fennálló tennivalókról és az időközben szerzett tapasztalatokról szeretnék egyetmást elmondani, kiegészítve azt, amit Pe yer Károly t. képviselőtársam elmondott. Neki mint az Oti. elnökségi tagjának, nekem pedig mint a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének elnökségi tagjának immár 5 esztendeje alkalmunk van bizonyos megfigyeléseket tenni, bizonyos tapasztalatokra szert tenni és ennek alapján állíthatom, hogy úgy a betegségi biztosítást szabályozó 1927 : XXI. te, mint az öregségi biztosítást szabályozó 1928 : XL, te. a való életben túlságosan merevnek, túlságosan bürokratikusnak bizonyult, az ügymenet lassú, a felügyelet sok tekintetben túlteng és a minisztérium illetékes ügyosztálya nagyon gyakran úgy fogja fel a maga felügyeleti hatáskörét, mintha irányító és nem ellenőrző szerve volna az intézetnek. Valahogy úgy fest a dolog, mintha ez az intézmény nem volna egyéb, mint egy miniszteriális ügyosztály, egy a bel ügyminisztérium épületéből r

kihelyezett ( fiókintézet, holott véleményem és meggyőződésem szerint — s biztos vagyok benne, hogy ezt a felfogást a miniszter úr is osztja talán egyes alantasaival ellentétben — a .társadalombiztosításnak ezek a szervei, a Társadalombiztosító Intézet és a Magánalkalmazottak Biztosító Intézete Önálló és független autonóm szervei a dolgozó osztályok szociális egészségügyének, amelyeknek mindennemű és mindenirányú vezetése, irányítása az önkormányzat hatáskörébe tartozik, a minisztérium hatásköre pedig csupán a felügyeletre és az ellenőrzésre terjed ki. Minthogy azonban öt esztendő tapasztalatai ebben a tekintetben igen súlyos és igen hátrányos tapasztalatokat érleltek ki, szükségesnek tartom a törvényeknek olyan módosítását, amely az önkormányzat messzemenő bővítését teszi lehetővé, mert az a meggyőződés alakult ki bennünk, hogy csak a legszélesebbkörű önkormányzat birtokában lehet végrehajtani azokat a reformokat, amelyek mind a mai napig nem voltak végrehajthatók. Csak egy ilyen teljes és maradéktalan önkormányzat tud leszámolna a ma — legalább is a Mabi. vonatkozásában — fennálló olyan szinekúrákkal, mint amilyeneket az elnöki és alelnöki állás kétségtelenül jelent; csak egy ilyen erőteljes önkormányzati hatáskör tudja megszüntetni nézetem szerint azokat a fájdalmas orvosi álláshalmozásokat, amelyek ennél az intézetnél még fennállanak. Az angol mondás, hogy the right man on te right place — azt mondhatnám — negatív előjellel érvényesül: the wrong man on the wrong place. Alkalmatlan ember neki meg nem felelő helyen: ezt a tényt sajnálattal kell tapasztalnunk lígy az adminisztratív, mint az orvosi igazgatás tekintetében. Az önkormányzatnak rendkívül sok gondot, nehézséget és bajt okoz az, hogy a Magánalkalmazottak Biztosító