Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-281
160 Az országgyűlés képviselőházának Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a képviselő úr kéréséhez hozzájárulni? (Igen!) A Ház a kért halasztást engedélyezi. Ezen határozat következtében a vitát megszakítom és^ előterjesztést teszek legközelebbi ülésünk idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy a Ház legközelebbi ülését holnap, folyó hó 24-én, délután 4 órakor tartsa, és annak napirendjére tűzessék ki az 1934/35. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulnia (Igen!) A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfogadja. Következik a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válasza Vázsonyi János képviselő úrnak a távbeszélő drágasága ügyében folyó évi április hó 11-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli válasz szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »Igen tisztelt Képviselőház! Vázsonyi János képviselő úr a Képviselőház folyó évi április hó 11-én tartott ülésén a távbeszélő előfizetők terheinek könnyítése tárgyában interpellált. Interpellációja indokolásában a távbeszélő alap- és beszélgetési díjak drágaságát, a számlálógépek téves működését, a késedelmesen fizető távbeszélő előfizetők mellékköltségeinek felszámítását teszi szóvá s a külföldi távbeszélő díjszabási rendszereket hasonlítja össze a magyarral, ennek drágaságát igyekezvén kimutatni. Az interpelláció megokolásául felhozott érvekre és adatokra a következőket jegyzem meg: A számlálógépek állandó, úgynevezett praeventív ellenőrzés alatt állanak; legutóbb azonban ettől függetlenül e^j általános, igen alános gépvizsgálat folyik, hogy minden hiba és hiányosság lehetőlear kiküszöböltessék. Gondoskodás történt egyébként, hogy ha a számlálógépen tényleg hibát állapítanak mes:, az esetleg tévesen felszámított díjakat az előfizetők javára írják. A késedelmesen fizető távbeszélő előfizetőket kétségtelenül jelentős költségek terhelik, bár a kifosrásolt díjakat múlt év február hó 16-tól kezdődőleg 50%-kal mérsékeltem, azonban, ha e díjakat eltörölnék, akkor Budapesten a távbeszélő díjak még sokkal késedelmesebben folynának be, mint ahogy azok jelenleg befolynak. Ennek bizonyítékául közlöm, hogy az elmúlt évben a budapesti távbeszélő díjbeszedő hivatalnál 75.79,5 esetben nem fizették meg az esedékes távbeszélgetési díjat és 100.021 esetben kértek részletfizetésre engedélyt. E díjak a késedelmes fizetés által keletkező többkiadás fedezetéül is szolgálnak. Legalább 15 tisztviselőt csak azért kell alkalmazni, hogy azok a késedelmesen fizető előfizetőket nyilvántartsák és kiszolgálják. Az interpellációban említett rákospalotai áthelyezési díiak azért voltak olyan nagyok, mert egy előfizető állomását Budapestről kellett Rákospalotára áthelyezni s részére 200 méternél nagyobb távolságra kellett teljesen új hálózatot építeni. A panasz r szerint »szerelési díjnak« feltüntetett 62 pengőben benne volt az alapdíj, az egyhavi beszélgetések díja és egy ébresztésnek a költsége is. A »büntetéspénz«-nek említett 16 pengővel nyilván a rákospalotai távbeszélő alapdíjakra céloz a panaszttevő. Az alapdíj a távbeszélőhálózat és a közppntok modernizálásnak amortizálni, ülése 193% május 23-án, szerdán lására szolgál, a helyi beszélgetések díja pedig az üzemköltséget fedezi. A miskolci kereskedelmi és iparkamarának a telefonra vonatkozó javaslatai ismeretesek előttem. A kamara annakidején a beszélgetési díjszabás rendszeresítése ellen gyűjtött adatokat. Most a 101—200 előfizetővel bíró hálózatokban az átalányrendszert visszaállítottam s havi 12 pengőért korlátlan számú beszélgetést lehet folytatni. A bécsi díjszabási rendszerre való áttérés, ahol nagyobb alapdíjtétellel (havi 16 schilling) a beszélgetéseket percenként számlázzák, — és pedig úgy a felhívónak, mint a felhívottnak — nálunk valószínűleg drágábbá tenné a telefont. Nálunk ugyanis általában olyan hosszú ideig beszélgetnek az előfizetők, hogy a helyi beszélgetések percenkénti díjazása a tarifát megdrá gítaná. Mindamellett szakembereim állandóan foglalkoznak a díjszabási rendszer kérdéseivel. Tény, hogy az egyes országokban a telefon igénybevételének díja olcsóbb, mint nálunk, bár megbízható összehasonlítást tenni a díjrendszernek különbözősége miatt igen nehéz. Sajnos, a díjak mérséklése iránt ezidőszerint nem intézkedhetem, mert egy ilyen intézkedés a postaigazgatás költségvetésének egyensúlyát veszélyeztetné, ezért pedig a felelősséget nem vállalhatnám. Ha a gazdasági élet fellendülésével a viszonyok megjavulnak, a díjtételek leszállítása érdekében szükséges intézkedéseket haladéktalanul meg fogom tenni. Tisztelettel kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1934. évi május hó 12-én. Dr. Fabinyi Tihamér s. k., m, kir. kereskedelemügyi miniszter.« Elnök: Az interpelláló képviselő úr nincs jelen. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a kereskedelemügyi miniszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Neuberger Mihály képviselő úr írásbeli interpellációja a belügy- és pénzügyminiszter urakhoz Stelzer Mátyás volt vármegyei tiszti főügyész sikkasztása ügyében. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az írásbeli interpelláció szövegét felolvasni. Patacsi Dénes jegyző (olvassa): »A lapok tudósításai révén a közvélemény is tudomást szerzett annakidején azon szörnyű visszaélésekről, amelyeket a magáról megfeledkezett, de a kellő ellenőrzés hiánya miatt szabadon garázdálkodható dr. Stelzer Mátyás vármegyei tiszti főügyész győri lakos részint ebbeli, részint pedig mint az Országos Központi Hitelszövetkezet levéli fiókjának a központ részéről delegált teljhatalmú bizalmi férfia, elkövetett. A váltóhamisítások, sikkasztások, csalások megdöbbentően sűrű sorozata került napvilágra és százezrekre emelkedik azon összegek száma, amelyeket nevezett különféle fondorlatos cselekményeivel polgártársainak megkárosítása kapcsán eltulajdonított. Ennek a súlyos bűnügynek kétirányú vonatkozásai kívánkoznak a Ház elé, éspedig az egyik vonatkozásban az árvapénzek körüli visszaélések kérdése, a másik vonatkozásban pedig az Országos Központi Hitelszövetkezet levéli fiókjánál felmerült nagy károk kérdése és jelenlegi nyugtalanító állapota. Ugyanis Győr vármegye árvaszéke az utóbbi időben azon összegekért, amelyeket dr.
