Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-281
Az országgyűlés képviselőházának 2 81. ülése 1934- május 23-án, szerdán 155 közlésre került zárszámadások szerint 21*1 millió pengőt eredményeztek a főváros háztartása javára, vagyis a fővárosi üzemek 4 millióval, illetve helyesebben 3-6 millióval jobb eredményt értek el, mint amennyi az előirányzat volt. Mégis a fővárosi üzemekkel szemben kellett annak a fővárosi törvénynek legnagyobb részét meghozni és mégis a fővárosi üzemeket kellett sürgősen szanálni. Az állami üzemek szanálásának kérdésében a kormányzat egyáltalán semmiféle különlegesebb lépést sem tett. De t. Képviselőház, a főváros zárszámadásai, — amint azt még a fővárosi törvényjavaslatának alkalmával mondottam — egészen 1982-ig mindig pozitívek voltak. Most két esztendő óta mutat a főváros zárszámadása átmenetileg deficitet, de csupán jelentéktelen deficitet, mert hiszen az 1928. évi zárszámadás még 38 millió pengő pluszt eredményezett, az 1929. évi még 9-3 millió, az 1930. évi még 2-7 millió pluszt eredményezett, sőt az 1931. évi is még 106 millió plusz-eredménnyel zárult és csak 1932-ben van az első negatív zárszámadás, amely 2-1 millió deficitet jelent és negatív az : után az 1933. évi zárszámadás, amely 59 millió pengő deficitet mutat. Ez az én megítélésem szerint nem olyan rettenetes dolog akkor, amikor az állami költségvetés állandóan ennek tízszeresénél is nagyobb deficittel dolgozik, mint prelimináléval és mint zárszámadásival is. Az 1934. év első negyedéről elkészített házi zárszámadás nem mutat deficitet, pozitív, mint ahogyan az adóbevételek is a fővárosnál az év első harmadában, tehát egészen májusig, amint a közigazgatási bizottság elé terjesztetett, szintén pozitívek, az előirányzatot 600.000 pengővel múlják felől. Az idei helyzetre nézve tehát máinem igen kell nagyobb aggodalommal eltelve lenni. A székesfőváros bevételei, amelyek 1621 millió pengőben voltak előirányozva a múlt évben, tényleg 144-5 millió pengőt hoztak be, 176 millióval kevesebbet, mint amennyi előirányoz; tatott. A főváros kiadásai pedig a 155-7 millió előirányzott kiadással szemben csak 149-8 milliót eredményeztek, vagyis tényleg a kiadások 5-9 millióval kevesebbre rúgtak, mint amenynyit előirányoztak. Ennek következtében a fővárosnál mind a bevételeknek, mind a kiadásoknak a csökkenő tendenciáját a leggondosabb formában megóvták. Sajnos, az adózóképességnek és az adózásnak a csökkenése ebben a két esztendőben az előző évekhez képest rohamosan haladt, mert amíg 1929-ben az előírt adók 97*2%-a befolyt, amíg 1930-ban az adók 97-7%-a és 1931-ben, az utolsó pozitív esztendőben az adók 99-76%-a, vagyis majdnem teljes 100%-a befolyt, addig 1932-ben az adóknak csak 90-3, 1933-ban pedig csak 89-15%-a folyt be, vagyis világosan látható, hogy a főváros helyzete azáltal romlott meg, hogy az adózóképesség lényegesen csökkent. Ez azonban nem az a tényező, amelyért a fővárost lehetne felelősségre vonni és nem az a momentum, amelyben a fő város lenne hibás, hanem az adózóképesség általános csökkenése általános elszegényedési momentum, amelyet természetszerűen a köígazdasági helyzet rovására kell írni és én tudom és látom, hogy az államnál az adózás percentuális aránya sokkal, de sokkalta rosszabb, 10%-kal is rosszabb, mint a székesfővárosnál. Végeredményében a főváros kétévi deficitje, valamint a Vásárpénztár hiánya 17*3 millió pengő olyan deficitet jelent, amelyre fedezetül az 1928. évben beruházások címén a beruházási rovatba átkönyvelt, de tulajdonképpen a háztartás pozitív egyenlegéből átkönyvelt 15*4 millió pengő leszámításával, illetve visszakönyvelésével csupán 1*9 millió pengő olyan deficit van, amelyről a folyó évi háztartásban kell gondoskodni. Ezeket a jelenségeket a^ért sorolom fel, mert ezekkel a jelenségekkel alátámasztottnak látom azokat az argumentumokat, amelyeket erről az oldalról a fővárosi törvény tárgyalása alkalmával hangoztattunk, azokat az argumentumokat, amelyek azt mondották, hogy semmi szükség nincs arra, hogy a törvényhozás a főváros szanálásával foglalkozzék és a fővárossal szemben f olyan drákói intézkedéseket tartalmazó törvényt hozzon, amelynek a belügyminiszter úr által bevallott egyedüli célja a főváros gazdasági helyzetének szanálása lett volna. Konstatálnom kell még azt is, hogy ezekből a beruházásokból is van még 4'6 millió olyan megtakarított összeg, amely felett a város diszponálni tud, de ez nem háztartási maradvány, hanem kölcsönpénzből fennálló összeg, ezt a 4*6 milliót tehát számításaimból ebben a pillanatban kihagyom. Azt állítom és mondom, hogy azok a jóslatok, amelyek az 1933-as évre a deficitek fokozódását jelentették be, egyáltalán helyt nem állóak és teljesen téves alapokon mozognak. A dollár és a font áresése, továbbá a kamatlábnak csökkenése a főváros külföldi kölcsöneinek úgy kamatszolgálatában, mint törlesztési szolgálatában csaknem 8 millió pengő megtakarítást jelent, külföldi viszonylatban igen jelentős összeget, és ez ebben az évben még növekedhetik is, ha a dollár és a font áresése nem áll meg. Azt hiszem, hogy ez az egyetlenegy tétel, amelyre számítanunk lehet, maga fölöslegessé tesz 'minden különösebb óvatossági rendszabályt. Ismétlem, az adózás mértékével teljesen meg lehetünk elégedve, mert az év első harmadának adózása pozitív egyenleggel zárult, az első negyedév zárószámadása is pozitív egyenleggel járt, de azonkívül az üzemeknél is előrehaladás mutatkozik, mert míg a múlt év első három hónapjában, vagyis első negyedében a vízművek csak 13-9 millió köbméter vizet adtak el, addig a folyó év első negyedében 14-8 millió köbméter vizet adtak el a vízművek, ami tehát csaknem 1 millió köbméter ellenértékével javítja a főváros háztartását; az elektromos müvek a múlt év első negyedének 55-3 millió kilowattórájával szemben 63-3 millió kilowattórát adtak el, vagyis az elektromos művek, a fővárosnak legjövedelmezőbb üzeme, 8 millió kilowattórával növelte az ő bevételét ennek az évnek első negyedében. A gázműveknél nem mutatkozik pozitív emelkedés: ugyanúgy 25 millió köbmétert adtak el ennek az évnek első negyedében is, mint a múlt év első negyedében, vagyis a gázműveknél sem mutatkozik bevételi visszaesés. Láthatjuk tehát, hogy ennek a három fő monopolisztikus üzemnek meginduló irányzata ennek az évnek első negyedében javulást mutat. De javulást mutatnak a közlekedési vállalatok is, még az autóbuszüzemet is beleértve, pesszimizmusra tehát nincs ok ezek mellett a tárgyilagos statisztikai adatok mellett. De nincs ok pesszimizmusra azért sem, mert méltóztatnak tudni, hogy a székesfőváros vagyoni állaga is nemhogy csökkent volna, hanem szaporodott. Mert az állami költségvetésnél könnyű lefaragni a költségvetés számoszlo pait s ugyanakkor felemelni a Nemzeti Banknál fennálló tartozást. Könnyű a költségvetést
