Képviselőházi napló, 1931. XXIII. kötet • 1934. május 17. - 1934. június 26.
Ülésnapok - 1931-281
Az országgyűlés képviselőházának 2 {Mojzes János: Ha valaki beteg, mindig eltaktikázzák a segítséget.) Mert hangsúlyozni kell ezen a helyen is, t Képviselőház, hogy ma már nincsen az Országos Társadalombiztosító Intézetnek egyetlen biztosítási ága sem deficitben. Ismeretesek az ellenvetések, hogy ennek az eredménynek kiváltása áldozatokkal jár. Áldozatokat hoztak elsősorban saját érdekükben a^ különböző intézmények zavartalan működéséért a bölcs önmérsékletet tanúsító magyar munkások azzal, hogy a munkaadói igazolvány után 20 fillért, a gyógyszerrendelések után ismét 20 és 30 fillért kénytelenek fizetni és hogy táppénzük mértéke munkabérüknek 60%-áról a munkabér 50%-ára, tehát közel 20 százalékkal csökkent, a szülési segélyek összegét is alacsonyabb tételben állapították meg, végül, hogy a balesetbiztosítási segélyt a súlyosabb sérültek érdekeinek teljes megóvásával olyan vonatkozásban csökkentették, hogy az érezhető antiszociális hatásokat nem váltott ki. Ezt föltétlenül el kell ismerni. A munkásság tehát áldozatokat hozott elsősorban saját érdekében, hogy egészségének ipmroduktív időszakaiban a biztosítás intézménye a munkás létfenntartása szempontjából elsőrendű feladatokat maradéktalanul tudja ellátni. Áldozatokat hozott a termelés • azzal, hogy az állami hozzájárulás csökkenése következtében most már szinte kizárólag a munkaadók és a munkavállalók azok, akik saját anyagi erejükkel .tartják fenn , a termelésnek ezt az elsőrendű fontosságú szociális intézményét, (vitéz Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter belép a terembe és elfoglalja a helyét — Mojzes János: Végre egy miniszter! — Éljenzés jobb felől.) De áldozatokat hozott az orvosi kar is, amelynek illetményszabályzata a régiekhez képest alacsonyabb javadalmazási tételeket állapít meg, tehát az amúgy is sajnálatraméltóan süllyedt életszínvonal fenntartásának lehetőségét kérdésessé tette. Még így is ia társadalombiztosítás sokkal több orvosi. munkaalkalmat teremt, mint amennyit elvon a magánpraxistól, mert a tárj sadalombiztosítási intézmények közel 6 millió költséget viselnek az orvosi javadalmazásokkal kapcsolatban. Mélyen t. Képviselőház! El kell ismerni, hogy ezek az általam ismertetett áldozatok bizonyára keservesek voltak, de lehetővé tették, hogy az Országos Társadalombiztosító Intézet az országnak olyan közintézménye, amely nem működik deficittel. Üj utak még nyílnak, az ügyviteli költségek csökkentésének, az érdekeitek tökéletes kiszolgálásának még vannak a társadalombiztosítás intézményében meg nem valósított módszerei. Még joggal kifogásolható a helyiszervek illetékességi területének jelenlegi beosztása, amely az ügyes-bajos dolgaival az. Oti. helyiszerveinél megforduló munkást és gyárost nagy időveszteséggel és útiköltséggel terhelik. Ismerjük a bajokat, ezeket orvosolni akarjuk, ezért tárjuk fel. Ezért nem lehet eléggé hangoztatni a társadalombiztosítási szervekkel kapcsolatosan az új racionális beosztás időszerűségét. Megállapítható, hogy a gyógyító mun kának jelentősége az Országos Társadalombiztosító Intézet egészségvédő szolgálatában is túlteng és pedig a baj-megelőzés modern és célszerű gondolatának rovására. Egészen időszerű és helyes volna, a társadalombiztosítás egészségvédő szolgálatának keretében a kifejezett profilaktikus jellegű szociálhigiéniai tevékenység megizmosodnék és kialakítaná a népegészl. ülése 1931 május %$-án, szerdán 153 ség védelmének a háború után ós alatt elharapódzott nemi betegségek elleni küzdelmek és a tuberkulózis leküzdésének célszerű intézményét. Nem a hospitalizáció elavuló elvének fokozottabb érvényesítéséről, nem új kórházak időszerűtlen építéséről van szó, hanem az egészséges embernek megvédéséről, mert az egészséges embert kettős veszedelem fenyegeti: a beteg életkörnyezetének és a társadalomra terhes satnya embertársai eltartásának veszedelme. E két veszedelemtől kell megóvni a történelmi magyar élet súlyos terheit viselő egészséges embert és ennek szolgálatába kell állítani a társadalombiztosítást, de ennek a gondolatnak kell áthatnia az általános magyar társadalom egészségügyi politikáját is. (Helyeslés.) T. Ház! Ezekben voltam bátor ezeket az igazán aktuális, ezeket az igazán halaszthatatlan egészségügyi problémákat feltárni és amikor ezzel a kitéréssel végeztem, visszatérek a költségvetés tételeire. Sajnos, csökkenést mutat a bevételek rovata is, ami a mai viszonyok mellett reális számítás és előirányzás szerint nem is lehet másként. T. Ház! A felsorolt adatokból világosan kitűnik, hogy a költségvetés kereteinek további szűkítése, különösen a személyi terhek csökkentése az ügymenet eredményességének veszélyeztetése nélkül egyenesen lehetetlen volt. A jövőben is csak annálfogva lehet erre kilátás, ha a racionalizálásai programm teljesen végre fog hajtatni. Itt az a helyes célkitűzés, hogy a közönség érdekeit érintő ügymenetek a gazdaságosság és eredményesség elvei szerint átszeryeztessenek úgy, hogy minden felesleges munka és költség elkerülésével a közigazgatási eljárás minél rövidebb, okszerűbb, egyszerűbb és olcsóbb legyen. Három jogszabályszerű intézkedés történt eddig ebben az irányban. Az egyik a nyugdíjtörvény, ennek kihatása tekintélyes részben a lakáspénzek apasztásában jut kifejezésre s 2-S millió pengőt tesz ki a közigazgatásban, a másik a közigazgatás rendezéséről szóló 1929 :XXX. te. kiegészítéséről és módosításáról szóló 1933. évi XVI. te, amely főképpen a jogorvoslati fórumok apasztásáról intézkedik, a harmadik pedig a fővárosi törvény, amely most áll végrehajtás alatt. A közigazgatási szakvizsga életbeléptetése is folyamatban van, aminek nyilvánvaló hivatása a közigazgatás színvonalának jelentős emelése annak biztosítása által, hogy a közigazgatás egyes ágaiban intézkedési jogkörrel felruházott vezető állásokba csak kiválóan képzett és gyakorlati tudással bíró tisztviselők juthatnak be. Itt kell megemlítenem azt is, hogy a közigazgatási bíráskodás, továbbá a gyámügyi igazgatás reformját célzó törvény javaslattervezeteket annyira előkészítette a belügyminisztérium, hogy ezek a ránk következő költségvetési évben alkotmányos tárgyalás céljából előreláthatólag a törvényhozás elé kerülhetnek. Vizsgálva mármost a költségvetés 10 címre osztott többi s az eddigi gyakorlatnak megfelelő különféle rovatait, azt látjuk, hogy ezeknek összegszerű előirányzatai alatt majdnem mindenütt az áll: az előző költségvetés hasonló tételeinek Összehasonlítása eredményeként; tehát kevesebb! Kivétel, ha a tétel nem változott. Tehát ha sem több, sem kevesebb. Még egy többletről kell említést tennem, a főispánok és a budapesti főpolgármester személyi járandóságai rovatánál, melyet az állandóan össze nem kapcsolt főispáni állások