Képviselőházi napló, 1931. XXII. kötet • 1934. május 01. - 1934. május 16.

Ülésnapok - 1931-278

504 Az országgyűlés képviselőházának 27 Talán még csak egy tevékenységét említem meg a központi igazgatásnak, ez pedig a nemzetközi jog terén kifejtett működése. Amióta önálló állammá lettünk, a minisztériumnak ez az ügyköre igen kiszélesedett. Sajnos, még a trianoni szerződés is nagyon sok munkát ad a minisztérium nemzetközi osztályának. Itt van még a hága—párizsi egyezmény számos vitás pontja, számos jogsegély- és kiadatási kérdés, amely mind ennek az osztálynak állandó elfoglaltságát eredményezi. Itt van még — utoljára említem — a miniszter úrnak a külképviseleti hatóságok : okiratkiállítási és hitelesítési joga tekintetében tervezett javaslata, amellyel szintén a Ház elé óhajt jönni. T. Ház! A központi igazgatás működését ezzel — úgy érzem — körülbelül ismertettem is nagy vonásokban. Az igazságügyi tárcának úgy financiális szempontból, mint működésben legfontosabb címe mégis csak a bírói cím. Méltóztassanak nekem megengedni, hogy most már ennek néhány adatát ismertessem. Az adatok ismertetése előtt röviden ' csak jelzem azt, amit a miniszteri indokolás általános .tájékoztatásképpen említ és ennek lényege az, hogy a bíróságok túlterheltségének a háború után évenként jelentkező, sőt fokozódó tünete, — hála Istennek — úgylátszik, megszűnőfélben van, (Farkas Gyula: Éljen!) amennyiben a telekkönyvi ügyeket kivéve, melyek száma a védett birtokok ügyével kapcsolatosan, közismert okoknál fogva, még mindig emelkedik, a ^bűnügyeknél stabil állapot, a polgári ügyeknél pedig egyenesen csökkenő tendencia mutatkozik. Ügy érzem, hogy itt egy-két érdekes számot tudnék a Háznak tudomására hozni az általános ügyforgalom szempontjábóL (Halljuk! Halljuk! jobbfelől.) Ez a statisztika, amelyet az érdeklődő képviselő uraknak rendelkezésére bocsáthatók, illetve a Ház asztalára tehetek, feltünteti a legmagasabb bíróságnak, a Kúriának, azután az ítélőtáblának, a törvényszékeknek és járásbíróságoknak ügyforgalmát 1913-ban, azután 1924-től kezdve egészen mostanáig, vagyis tíz éven keresztül és nagyon érdekes képet mutat fel. A telekkönyvi ügyek száma, amint az előbb általánosságban voltam bátor jelezni, annak ellenére, hogy az utolsó években, különösen 1931-ben és 1932-ben csökkenni kezdett, az idei hévben a védett birtokok folytán megint kissé emelkedett. Ez az emelkedés az előző évekkel szemben nem nagy, de ha visszatekintünk a békebeli esztendőkre, vagy az 1924. és 1925. éve'kre, akkor ijesztően magas arányszám, 230%-os emelkedés jön ki, ami mindennél többet fejez ki. De még az 1913-as évvel szemben is 163%-os az emelkedés, ami bizony súlyos szám s ami elkerülhetetlenné teszi azt, hogy az igazságügyminiszter úr állandóan figyelemmel kísérje a túlterhelt telekkönyvi hatóságok személyi ügyeit, mert állandó segéderők kirendelése nélkül rövidesen csődbe kerülnek ezek a rendkívül fontos igazságszolgáltatási szervek. T. Ház! Nem ismertetem az egyes főlajstromkiosztásra került és befejezést nyert ügyek statisztikáját. Ismertetek azonban egy rendkívül fontos statisztikát, amelyet általában restancia-statisztikának szokás nevezni. amely azt tünteti fel, hogy hány ügy kerül át egyik évről a másikra az egyes bíróságoknál. Ez fejezi ki tulajdonképpen az igazságszolgáltatás menetének, tempójának grafikon- * 8. ülése 198% május 16-án, szerdán. ját. A legfelsőbb bíróságnál, a. Kúriánál 1924-ben a resta.nciás arányszám, vagyis a folyamatban maradt ügyek száma 53% volt. Ez emelkedő tendenciát mutatott s elment 66%-ig 1931-ben, ami nem nagyon nagy szám ugyan, de mindenesetre emelkedés. Azóta azonban, s ezt szeretném aláhúzni, csökkenő tendencia mutatkozik, úgy, hogy ez a 66% az elmúlt évben 47%-ra szállt le, vagyis az ügyeknek nem egészen a fele az, amely átment egyik évről a másikra. Sajnos, egészen más számot lehet találni ä közigazgatási 'bíróság statisztikájánál, ez azonban nem tartozik ide, de ahol — sajnos — súlyos elmerülés tünetei mutatkoznak (Kálnoki-Bedő Sándor: Mert egypengős illetékekkel dolgoznak!) és ahol sürgős intézkedésre van szükség. Az ítélőtáblák restancia-statisztikája szintén kedvező, amennyiben az 1924. évi 44%-os arányszám 33%-ra csökkent. Nagyon szép a javulás a törvényszékeknél is, ahol 28%-ról 17%-ra esett le az arányszám. Egyenesen dicséretet és elismerést érdemel a kir. járásbíróságok restancia-kimutatása, amely járásbíróságok tudvalevőleg legjobban szenvednek a tömegügyek súlya alatt s amelyeknél 22%-ról 7%-ra ment le a restancia-arányszám. A másik statisztika, amelyet ismertetek, az egy bíróra eső érdemleges, kiosztott és befejezett ügyekre vonatkozik. Itt a szám meglehetősen nagy. Amíg tudnillik az egy bíróra eső ítéletek száma a Kúriánál 40—50 között mozog, addig az ítélőtábláknál körülbelül 100, a törvényszékeknél 150 és a járásbíróságoknál közel 300, ami bizony, ha alapos munkát várunk, különösen nehéz, komplikáltabb ítéletek meghozatalát és nívós indokolásokat, akkor még mindig magas szám és erősen felette van a békebeli számnak, amellyel szemben jelentős emelkedés mutatkozik. Ezeken a beszélő számokon kívül most már csak az ügyszakonkénti kimutatásra vonatkozólag legyen szabad megemlítenem 2—3 számot. Igen érdekes az a megLigyélés, hogy első-, másod- és harmadfokon egészen másként mutatkozik a statisztika. A polgári pereknél elsőfokon 1932-es évhez viszonyítva is 13-8% a csökkenés. Már a másodfokon 17%-os a csökkenés, a harmadfokon pedig 16%-os az emelkedés. Ez azt mutatja, hogy úgy a törvénykezés egyszerűsítésére vonatkozó törvény, mint a hitelviszonyokban beállott változások nem egyszerre jelentkeznek a különböző fokokon, hanem természetesen más és más időben, A bűnügyeknél az 1932 és 1933 közötti reláció a következő: Az első fokon nincs változás, amely számszerű igazolása annak, amit az előbb voltam bátor jelezni, hogy a bűnügyeknél bizonyos stagnáció van, nincsen szaporodás, csak a harmadik fokon jelentkezik csökkenés és pedig 9%. Általában véve, ha az összes pereket és az összes ügyeket^ veszem, egy általános arányszámot kapunk és megállapíthatjuk, hogy 1933-ban, az 1932. évhez viszonyítva 12%-os csökkenés jelentkezik. Nem fárasztom a t. Ház figyelmét ebben a késői időben a statisztikák további ismertetésével. (ÖstÖr József: A statisztika mindig érdekes!) Engedjék meg, hogy egészen röviden megemlítsem azokat az általános okokat, melyek az igazságszolgáltatás, illetőleg a bíróság munkatöbbletét, illetőleg munkacsökkenését eredményezték. Érdekes, hogy két egymással diametrálisan ellenkező ténykörülmény hat. A válság folytán ugyanis növekedniök kellene úgy a büntető, mint a polgári ügyeknek, a